Fazekaszsaluzsány
| Fazekaszsaluzsány (Hrnčiarske Zalužany) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Poltári | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1362 | ||
| Polgármester | Branislav Nociar | ||
| Irányítószám | 980 12 | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | PT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 812 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 143 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 223 m | ||
| Terület | 6,10 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 24′ 20″, k. h. 19° 52′ 13″48.405556°N 19.870278°EKoordináták: é. sz. 48° 24′ 20″, k. h. 19° 52′ 13″48.405556°N 19.870278°E | |||
| Fazekaszsaluzsány weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fazekaszsaluzsány témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fazekaszsaluzsány (szlovákul Hrnčiarske Zalužany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Poltári járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Rimaszombattól 11 km-re nyugat-északnyugatra, Poltártól 9 km-re délkeletre fekszik, a Szuha-patak (Suchá) völgyében, a Poltár-Rimaszombat vasútvonal mentén.
Északról (és külterülete nyugatról) Cserepes, keletről Susány, délről Osgyán községekkel határos.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a szláv zalužane (= erdő mögött) kifejezésből származik.
Története
[szerkesztés]1362-ben "Zalusan" néven említik először, de valószínűleg már a 12. században keletkezett. Régen Kishont vármegyéhez tartozott. Földesurai a Jánoky és Jákffy családok voltak. Mint magyar neve is utal rá, nevezetes fazekasfalu volt, lakói hajdan főleg tűzálló tégla és cserép készítésével foglalkoztak. A 18. században zsindelygyártó üzem is működött a községben. 1828-ban 80 házában 605 lakos élt. Lakosai – a szlovák többség ellenére – 1848-ban önként a magyar szabadságharc mellé álltak.
Vályi András szerint: "Fazekas Zalusány. Tót falu Kis Hont Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Szuha patakja mellett, Nagy Szuhajnak filiája; határos Pongyelokkal, és Osgyánnal is; földgye 3 nyomásbéli, mindenféle gabonát megterem, réttye jó, erdeje nints, lakosai jó fazekasok, és téglavetők."[2]
Fényes Elek szerint: "Zaluzsány (Fazekas-), Gömör-Kis-Honth vm. magyar falu, Nógrád vmegye szélén: 590 kath., 73 evang. lak., kik tótul is egyformán beszélnek. Sok fazekas. A rahói urak birják. Ut. p. Rimaszombat."[3]
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Fazekaszsaluzsány, Nógrád vármegye határához közel fekvő tót kisközség, 149 házzal és 960 róm. kath. vallású lakossal. Földesurai a Fejes, Szerdahelyi, Tihanyi, Jakab, Putnoky Prónay és Nyáry családok voltak. A község lakosai a tűzálló tégla- és cserépgyártást űzik. A legnagyobb ily cserépgyár a Süttő Istváné, a kinek itt gőzmalma is van. A faluban savanyúvízforrás van, melyet azonban csak a falubeliek használnak. A kath. templom, a réginek a helyén, 1882-ben épült. Ezenkívül kápolna is van a községben, melyet 1825-ben építettek. A község postája Osgyán, távírója és vasúti állomása Rimaszombat. Ide tartoznak Babarik, Alsó- és Felsőbaksa puszták is."[4]
A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.
A háború után mezőgazdasági jellegű település maradt jelentős fazekasiparral.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 847 | 857 | 874 | 812 |
| Különbség | +1,18 % | +1,98 % | -7,09 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 834 | 812 |
| Eltérés | -2,63 % |
1910-ben 864-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
1921-ben 825 lakosa volt, ebből 808 szlovák nemzetiségű, illetve 804 római katolikus vallású.[6]
2011-ben 874 lakosából 810 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falu gazdag népi kultúrájáról és hagyományairól nevezetes.
- Római katolikus temploma 1882-ben épült.
- Római katolikus kápolnája 1825-ben készült klasszicista stílusban.
- A falunak kellemes vízű termálfürdője van.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. február 6.)
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai
További információk
[szerkesztés]A Poltári járás települései | ||
|---|---|---|
Poltár (Poltár) | ||
|  | |
