Fazekaszsaluzsány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fazekaszsaluzsány (Hrnčiarske Zalužany)
Hrnčiarske Zalužany - Kostol Nanebovzatia Panny Márie.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Poltári
Rang község
Első írásos említés 1362
Polgármester Branislav Nociar
Irányítószám 980 12
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám PT
Népesség
Teljes népesség 874 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 143 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 223 m
Terület 6,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fazekaszsaluzsány (Szlovákia)
Fazekaszsaluzsány
Fazekaszsaluzsány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 24′ 19″, k. h. 19° 52′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 19″, k. h. 19° 52′ 12″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fazekaszsaluzsány (szlovákul Hrnčiarske Zalužany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Poltári járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 11 km-re nyugat-északnyugatra, Poltártól 9 km-re délkeletre fekszik, a Szuha-patak (Suchá) völgyében, a Poltár-Rimaszombat vasútvonal mentén.

Északról (és külterülete nyugatról) Cserepes, keletről Susány, délről Osgyán községekkel határos.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv zalužane (= erdő mögött) kifejezésből származik.

Története[szerkesztés]

1362-ben "Zalusan" néven említik először, de valószínűleg már a 12. században keletkezett. Régen Kishont vármegyéhez tartozott. Földesurai a Jánoky és Jákffy családok voltak. Mint magyar neve is utal rá, nevezetes fazekasfalu volt, lakói hajdan főleg tűzálló tégla és cserép készítésével foglalkoztak. A 18. században zsindelygyártó üzem is működött a községben. 1828-ban 80 házában 605 lakos élt. Lakosai – a szlovák többség ellenére – 1848-ban önként a magyar szabadságharc mellé álltak.

Vályi András szerint: "Fazekas Zalusány. Tót falu Kis Hont Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Szuha patakja mellett, Nagy Szuhajnak filiája; határos Pongyelokkal, és Osgyánnal is; földgye 3 nyomásbéli, mindenféle gabonát megterem, réttye jó, erdeje nints, lakosai jó fazekasok, és téglavetők."[2]

Fényes Elek szerint: "Zaluzsány (Fazekas-), Gömör-Kis-Honth vm. magyar falu, Nógrád vmegye szélén: 590 kath., 73 evang. lak., kik tótul is egyformán beszélnek. Sok fazekas. A rahói urak birják. Ut. p. Rimaszombat."[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Fazekaszsaluzsány, Nógrád vármegye határához közel fekvő tót kisközség, 149 házzal és 960 róm. kath. vallású lakossal. Földesurai a Fejes, Szerdahelyi, Tihanyi, Jakab, Putnoky Prónay és Nyáry családok voltak. A község lakosai a tűzálló tégla- és cserépgyártást űzik. A legnagyobb ily cserépgyár a Süttő Istváné, a kinek itt gőzmalma is van. A faluban savanyúvízforrás van, melyet azonban csak a falubeliek használnak. A kath. templom, a réginek a helyén, 1882-ben épült. Ezenkívül kápolna is van a községben, melyet 1825-ben építettek. A község postája Osgyán, távírója és vasúti állomása Rimaszombat. Ide tartoznak Babarik, Alsó- és Felsőbaksa puszták is."[4]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.

A háború után mezőgazdasági jellegű település maradt jelentős fazekasiparral.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 864-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

1921-ben 825 lakosa volt, ebből 808 szlovák nemzetiségű, illetve 804 római katolikus vallású.[5]

2011-ben 874 lakosából 810 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu gazdag népi kultúrájáról és hagyományairól nevezetes.
  • Római katolikus temploma 1882-ben épült.
  • Római katolikus kápolnája 1825-ben készült klasszicista stílusban.
  • A falunak kellemes vízű termálfürdője van.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]