Újantalvölgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újantalvölgy (Utekáč)
Utekáč foto.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Poltári
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1539
Polgármester Miroslav Barutiak
Irányítószám 985 06
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám PT
Népesség
Teljes népesség 1038 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 402 m
Terület 26,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újantalvölgy (Szlovákia)
Újantalvölgy
Újantalvölgy
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 36′ 20″, k. h. 19° 48′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 20″, k. h. 19° 48′ 00″
Újantalvölgy weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Újantalvölgy témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Újantalvölgy (szlovákul: Utekáč) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Rimakokovától 10 km-re északnyugatra, Poltártól 22 km-re északra, a Vepor-hegységben, a Rimóca (Rimavica)-patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

A hagyomány szerint neve IV. Béla király tatárok elöli menekülésére utal (utekať = futni, menekülni). Első írásos említése egy, a selmecbányai levéltárban található oklevél szerint 1593-ban történt. A település fejlődése azonban csak a 18. század végén indult meg. Ez azzal függ össze, hogy birtokosa, a Forgách család 1787-től több üveggyárat építtetett ide és az üveggyártáshoz Németországból, Csehországból, Morvaországból és Magyarország területéről üvegkészítő mestereket telepített a településre családjaikkal együtt. Antalvölgy sokáig Rimakokova ipartelepét képezte és csak 1993. január 1-jén lett önálló község. Üveggyártása 1998-ban, a Clara gyár bezárásával megszűnt.

A trianoni békeszerződésig a község területe Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.

A második világháború idején a község ádáz harcok helyszíne volt.

Újantalvölgy ma egyre inkább kisvárosi jelleget ölt, melyet ipari létesítményeinek és nagy területen létesített lakóépületeinek köszönhet. A község Salajka, Drahová, Havrillo (Havrilovo), Dlhá Lúka, Gyurkóka (Ďurkovka), Bánik, Nad Rimava és Császárpatak (Cisársko) nevű részeinek azonban továbbra is jellegzetes, tanyasi jellege van, amelyekben megtalálhatók a népi építészet szép emlékei.

Népessége[szerkesztés]

2001-ben 1218 lakosából 1186 fő szlovák volt.

2011-ben 1038 lakosából 955 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Salajkán található a Forgách család kastélya
  • A salajkai Szent Antal kápolna az üveggyáros Kuchínkov család sírboltjával
  • Salajka jellegzetes népi lakóházai
  • Drahova kápolnája
  • Havrillo (Havrilovo) kápolnája
  • A hangszerkészítő Kubinec testvérek a fujara nevű népi hangszer készítői
  • II. világháborús hősi emlékmű
  • A község kedvelt turisztikai célpont, ahol sífelvonók is működnek

Gazdasága[szerkesztés]

  • A község korábban üveggyártásáról volt nevezetes, az itt készült termoszok jelentős részét külföldre exportálták. Az 1980-as években még 780 alkalmazottat foglalkoztató állami vállalat a térség legjelentősebb munkáltatói közé tartozott. A rendszerváltás után, 1995-ben a gyárat privatizálták. Annak ellenére, hogy termékei továbbra is keresettek voltak, gazdasági mutatói mégis nagymértékben leromlottak. A vállalat rövid időn belül eladósodott, s 1998-ban az üzemet bezárták.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Újantalvölgy témájú médiaállományokat.