Rimaráhó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rimaráhó (Hrachovo)
Evanjelický a. v. kostol v Hrachove.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1353
Polgármester Ondrej Knechta
Irányítószám 980 52
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 869 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 288 m
Terület 11,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rimaráhó (Szlovákia)
Rimaráhó
Rimaráhó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 27′ 50″, k. h. 19° 57′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 50″, k. h. 19° 57′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rimaráhó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rimaráhó (szlovákul Hrachovo) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 11 km-re északnyugatra, a Rima folyó jobb partján fekszik.

Nyugatról Telep és Susány, északról Kecege, keletről Felsősziklás és Alsósziklásg, délről pedig Bakostörék községekkel határos.

Területe 1921-ben még 7,04 km²[2] volt. Amikor 1963-ban a szomszédos Rimavarbóc községet megszüntették, területének nagyobb részét (4,80 km²) Rimaráhóhoz csatolták, így alakult ki a község jelenlegi 11,8440 km²-es területe.[3]

Élővilága[szerkesztés]

A faluban egy gólyafészket tartanak nyilván. 2013-ban nem fészkeltek a gólyák.[4]

Története[szerkesztés]

A települést 1353-ban "Hrachou" alakban említik először, de valószínűleg ennél sokkal előbb keletkezett. 1360-ban "Harahou" néven említik. Története során több birtokosa volt. Egykori várát a Jánokyak építtették a 13. század végén, a 15. században várkastéllyá építették át. A 16.-17. században a török ellen kiépített végvárrendszer része volt. Ma csak romjai láthatók, a kuruc háborúk során pusztult el.

A Jákóffy-kastélyhoz monda is fűződik, miszerint Gömör megyei látogatásán itt késztette szántásversenyre Mátyás király a népet sanyargató földesurakat, miközben ő is fogta az ekeszervát. A Ruthényi-kastélyban ma kertészeti szakiskola van.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: "RAHO. Hrachovo. Tót falu Hont Vármegyében, földes Urai Jánoky, és Palágyi Uraságok, a’ kiknek régi kastéllyaikkal jelesíttetik, lakosai katolikusok, és többen evangélikusok, fekszik Rima vize mellett, ’s A. és F. Szkálnokkal határos, legelője, és fája mind a’ kétféle van, Rimaszombatban piatza; fa, és tserép edényt is tsinálnak lakosai, ’s az alföldön árúlgattyák; de mivel földgye vad vizes, második osztálybéli."[5]

A községnek 1828-ban 66 háza és 514 lakosa volt.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: "Rahó, tót falu, Gömör és Kis-Honth vmegyében, ut. p. Rimaszombahoz északra 1 1/4 mfdnyire, 149 kath., 517 evang. lak. Kath. és ev. templom. A helység két dombon fekszik, s a számos csinos nemesi lakházak miatt csaknem városi alakot mutat. Az emlitett dombok egyikére Jakoffy Ferencz a 17-dik században nagy várkastélyt épittetett, s árokkal körülvétette. Azonban egyszer, távollétében a zsiványok megtámadták, s nejét szörnyen megkinozván az egész kastélyt kirablák, mellynek következtében bástyákkal erősittette meg; de most részint az idő, részint a Rákóczy zendülése alatt annyira elpusztult, hogy csak északi része látható. Szántóföldei meglehetősek; rétjei igen jók; hajdani szőlője helyett most csupán almás- és szilvás-kerteket mivel. F. u. a Jakoffy örökösök, u. m. Fejes, Szerdahelyi, s mások."[6]

Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: "Ráhó, rimavölgyi tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 89 házzal és 458 ág. h. ev. és róm. kath. vallású lakossal. E község hajdan a ráhói uradalom középpontja volt. Legrégibb birtokosai a ráhói Jákófy és a szuhai Jánokyak voltak. 1416-ban már várkastély van benne. A Jákófyak után a Jánokyak örökölték a várat és az uradalmat. Jánoky Gáspár a 17. század közepe felé a ráhói várkastélyban iskolát alapított, mely akkoriban messzeföldön híres volt. Később a várkastély a Tihanyi, Kubinyi és Ruthényi családok birtokába került, azután Prónay Miksáné, szül. Kubinyi Ottilia bírta, utána Prónay Miksa veje: Zmeskál Sándor, most pedig Okolicsányi Gáspár. A várkastély most már lakatlan és romladozó állapotban van. Jákóffy Ferencz alatt, a 17. században, a családfő távollétében, rablók támadták meg a kastélyt, a háziasszonyt megkínozták és a várat kirabolták. A Rákóczy-féle mozgalmak alatt is szerepe volt a várkastélynak, mely az akkori mozgalmas időkben erősen megrongálódott. Az említetteken kívül még a Pelargus, Szontágh, Józseffy, Kende, Czékus, Fejes és a Szerdahelyi családok is birtokosok voltak itt, most pedig Ruthényi Bélának és nejének, szül. Vad Amáliának és Okolicsányi Gáspárnak van itt nagyobb birtoka. A községben három úrilak van. Az egyik Ruthényi Béláé; ezt Ruthényi Zsigmond és neje, Palágyi Klára építtette 1565-ben. 1727-ben átalakították és az emeletes, lakályos épület ma is ugyanabban az állapotban van. A kastélyhoz tartozó park egyike a vármegye legszebb kertjeinek. Okolicsányi Gáspárnak két úrilaka van. Az egyiket 1773-ban Tihanyi Ferencz építtette, a másikat pedig a Fejes család. A hívők ájtatosságának kielégítésére két templom szolgál. Úgy az ág. h. evangelikus, mint a róm. katholikus templom már a reformáczió idejében fennállott, azonban a kath. templomot 1769-ben, az evangelikust pedig 1808-ban alapjából újra építették. Az evangelikus templom belsejében felhasználták a régi templom oltárát, mely érdekes, renaissancekori munka, melyet azonban később barokk-díszitéssel rontottak el, csak azért, hogy czifrább legyen. Ezenkívül a templom falait több, még a Jákófyak és Jánokyak korából való epitáfium és emléktárgy díszíti. A községnek van postája és vasúti megállóhelye, távírója pedig Rimabánya."[7]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 365, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2011-ben 869 lakosából 784 szlovák és 12 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A késő gótikus várkastély romjai.
  • A Ruthényi-kastély 1565-ben épült reneszánsz stílusban, a 18. és 19. században átépítették.
  • Evangélikus temploma 1769-ben épült klasszicista stílusban, reneszánsz oltára és epitáfiuma még a korábbi templomból való.
  • Római katolikus temploma 1808-ban épült klasszicista stílusban.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai
  3. A SZK kataszteri jegyzéke
  4. bociany.sk Hrachovo
  5. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  6. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  7. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rimaráhó témájú médiaállományokat.