Balogújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balogújfalu (Vieska nad Blhom)
Vieska nad Blhom - Kostol reformovanej cirkvi.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Polgármester Bodon Gyula
Irányítószám 98021
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 164 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 172 m
Terület 4,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balogújfalu (Szlovákia)
Balogújfalu
Balogújfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 21′, k. h. 20° 12′Koordináták: é. sz. 48° 21′, k. h. 20° 12′
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Balogújfalu (szlovákul: Vieska nad Blhom) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 15 km-re keletre, a Balog jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a 13-14. században keletkezett. Első írásos említése az 1427-es adóösszeírásban "Wyfalu" alakban történt. Ilsvay György, majd a 15. századtól a Derencsényi család birtoka. A 16. században a Széchy, a 18. században a Koháry család a földesura. 1683-ban a lengyel-litván hadak csaknem teljesen elpusztították. 1828-ban 20 házában 148 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint: "ÚJFALU. Gömör Várm. földes Ura Gr. Koháry Uraság, lakosai többfélék, fekszik Dobóczhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű."[2]

Fényes Elek szerint: "Ujfalu, Gömör vmegyében, magyar falu, Radnóth szomszédságában: 5 kath., 143 ref. lak. F. u. hg. Coburg."[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Újfalu, balogvölgyi magyar kisközség, 46 házzal és 185 ev. ref. vallású lakossal. 1427-ben a Csetnekiek a földesurai és 1460-ban mint Balogvár tartozékát sorolják fel. 1479-ben a Felediek is birtokosai, azután a balogvári uradalom többi birtokainak sorsában osztozik. Ma a Coburg herczegi családnak van itt nagyobb birtoka. Az ev. ref. templom 1872-ben épült. Ide tartoznak Ágostai, Újfalú és Kelecsény puszták, mely utóbbi a XV. században külön községként említtetik. A község postája, távírója és vasúti állomása Rimaszécs."[4]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 195-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 150 lakosából 144 magyar.

2011-ben 164 lakosából 149 magyar és 10 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Református temploma 1872-ben épült, neoklasszicista stílusban.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]