Ratkószabadi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ratkószabadi (Ratkovská Lehota)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1413
Polgármester Milan Koska
Irányítószám 982 64
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 60 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 285 m
Terület 5,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ratkószabadi (Szlovákia)
Ratkószabadi
Ratkószabadi
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 33′ 45″, k. h. 20° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 45″, k. h. 20° 06′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ratkószabadi (1899-ig Ratkó-Lehota, szlovákul: Ratkovská Lehota) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. 2011-ben 60 lakosa volt, mindegyik szlovák.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyrőcétől 20 km-re délre a Turóc partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a 13. században keletkezett. 1413-ban "Zazlehota" néven említik először. Régi nevének előtagja Szásza község közelségére utal. Birtokosai a Derencsényiek, a Bakosiak és a Lórántffyak voltak, a 18. századtól a murányi vár uradalmához tartozott. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. 1427-ben 14 portával adózott. A 16. század második felében a török hódoltság része volt, lakói nagyrészt elmenekültek. A 17. század végén újratelepítették. 1773-ban 30 család élt a faluban. 1828-ban 49 házában 416 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "LEHOTA. Ratko Lehota. Elegyes falu Gömör Várm. földes Urai Dráskóczy, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Ratkónak szomszédságában, mellynek filiája, határja nagyobb részént hegyes, kősziklás, legelője elég, mind a’ két fája van, piatzozása Ratkón, és Rimaszombatban." [2]

Fényes Elek szerint "Lehota (Ratko), tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyében, 342 kath., 74 evang. lak., kath. paroch. templommal; sovány, hegyes határral. F. u. többen. Ut. posta Tornalja. " [3]

1910-ben 237, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.

2001-ben 65 lakosából 61 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1909-ben épült a régi templom helyén.
  • Evangélikus temploma 1787-ben épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]