Kelemér
| Kelemér | |||
 | |||
| A református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Putnoki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bukovenszki Józsefné | ||
| Jegyző | Nagy János | ||
| Irányítószám | 3728 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 507 fő (2015. jan. 1.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 26,9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,81 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kelemér
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 21′ 25″, k. h. 20° 25′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 25″, k. h. 20° 25′ 53″ | |||
Kelemér
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
| |||
| Kelemér weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kelemér témájú médiaállományokat. | |||
Kelemér község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A Sajó völgyétől északra, a Keleméri-patak völgyében terül el, Putnoktól 9 kilométerre, Miskolctól közúton 51 kilométerre. Főutcája a Serényfalva és Ragály között húzódó 2601-es közút, amely a község központjában a 7,900-as kilométerszelvénye közelében jár; itt ágazik ki belőle kelet felé a Putnokig húzódó 2602-es közút, illetve északnyugati irányban a Gömörszőlősre vezető 26 101-es út.
Története[szerkesztés]
A település az Árpád-kor óta létezik, először 1232-ben említik. 1332-ben Kaleuer alakban fordul elő. A tatárjárás után vár épült a környéken, de a 14. században már romként említik. A török időkben elnéptelenedett, de újra benépesült.
Tompa Mihály a szabadságharc leverése utáni időkben két évig élt a községben, mint a falu lelkésze. A költő barátja volt Petőfi Sándornak és Arany Jánosnak is. Itt tartózkodása idején írta a szabadságharc bukása utáni időkben, az önkényuralom idején allegórikus, szabadság és függetlenség eszményét hirdető verseit, többnyire Rém Elek álnéven, ami a Kelemér szó visszafelé olvasva.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994:
- 1994–1998: Szala Pál (független)[2]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014: Kovács László János (független)[3]
- 2014–2019:
- 2019-től:
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Népcsoportok[szerkesztés]
A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Látnivalók[szerkesztés]
- Református templom (14. század)
- Tompa Mihály Emlékház
- Népi építészet remekei
- Mohos-tavak
A Hősi Emlékmű
Tompa Mihály emlékmű
Környező települések[szerkesztés]
Alsószuha 8 km-re, Gömörszőlős 2 km-re, Serényfalva 6 km-re, Szuhafő 10 km-re, Zádorfalva 5 km-re. A legközelebbi város: Putnok 9 km-re.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Kelemér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Kelemér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)[halott link]
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
További információk[szerkesztés]
|
