Kelemér

	Kelemér
	A református templom
	; Kelemér címere
	; Kelemér címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Putnoki
Jogállás	község
Polgármester	Bukovenszki Józsefné
Irányítószám	3728
Körzethívószám	48
	Népesség
Teljes népesség	507 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	26,9 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	18,81 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Kelemér Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 21′ 25″, k. h. 20° 25′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 25″, k. h. 20° 25′ 53″
	Kelemér Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
	Kelemér weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kelemér témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következőkkel: Kelembér és Kelemér (keresztnév).

Kelemér község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Sajó völgyétől északra, a Keleméri-patak völgyében terül el, Putnoktól 9 kilométerre, Miskolctól közúton 51 kilométerre. Főutcája a Serényfalva és Ragály között húzódó 2601-es közút, amely a község központjában a 7,900-as kilométerszelvénye közelében jár; itt ágazik ki belőle kelet felé a Putnokig húzódó 2602-es közút, illetve északnyugati irányban a Gömörszőlősre vezető 26 101-es út.

Története[szerkesztés]

A település az Árpád-kor óta létezik, először 1232-ben említik. 1332-ben Kaleuer alakban fordul elő. A tatárjárás után vár épült a környéken, de a 14. században már romként említik. A török időkben elnéptelenedett, de újra benépesült.

Tompa Mihály a szabadságharc leverése utáni időkben két évig élt a községben, mint a falu lelkésze. A költő barátja volt Petőfi Sándornak és Arany Jánosnak is. Itt tartózkodása idején írta a szabadságharc bukása utáni időkben, az önkényuralom idején allegórikus, szabadság és függetlenség eszményét hirdető verseit, többnyire Rém Elek álnéven, ami a Kelemér szó visszafelé olvasva.