Kesznyéten

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kesznyéten
Kesznyéten címere
Kesznyéten címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Tiszaújvárosi
Jogállás község
Polgármester Kecső Imre[1]
Irányítószám 3579
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség 1800 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 48,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 36,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kesznyéten (Magyarország)
Kesznyéten
Kesznyéten
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 01″, k. h. 21° 02′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 01″, k. h. 21° 02′ 40″
Kesznyéten (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Kesznyéten
Kesznyéten
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kesznyéten témájú médiaállományokat.

Kesznyéten község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tiszaújvárosi járásban. Miskolctól közúton kb. 30 km-re délkeletre található. Közelében folyik a Sajóba a Takta patak és a Hernádból a Bőcs és Kesznyéten közti, az erőmű miatt létrehozott üzemvízcsatorna.

Története[szerkesztés]

Kesznyéten nevét a 15. század elején említette először oklevél, mint a Czudar család birtokát.

1440-ben a Czudarok Kesznyétent a Rozgonyiaknak zálogosítanak el, később pedig a Báthoryaké lett. A török hódoltság alatt elpusztult. 1567-ben a törököktől elpusztított községek között említették. 1580-ban a település birtokosa Ruszkai Dobó Ferenc volt, 1598-ban pedig már az összeírás Rákóczi Zsigmondot említi birtokosaként. 1711-ben a falu a Rákóczyak többi birtokával együtt a királyi kamaráé lett. 1730-ban Kesznyéten birtokosai Szirmay Tamás és Fáy Gábor voltak. 1760-ban gróf Török József birtoka, 1774-ben pedig az Almásy család is jogot formál hozzá. Később birtok nagyobb része a gróf Aspremontoké, majd pedig a gróf Erdődyeké lett, a 20. század elején pedig gróf Erdődy Györgynek lett a nagyobb birtokosa. 1887-ben nagy tűzvész pusztított a településen, melyben 104 ház égett le. A 20. század elején Zemplén vármegye Szerencsi járásához tartozott. 1910-ben 1470 magyar lakosa volt. Ebből 166 római katolikus, 1248 református, 34 izraelita volt. A falu közelében fekszik Kisabony tanya is, mely egykor község volt Abony néven.

Abony[szerkesztés]

IV. Béla idején Abony és Felső-Abony néven két községről maradtak fenn adatok. A két Abony nevű települést IV. Béla Leustach fiainak: Mihálynak és Miklósnak adományozza. 1514-ben Szemerei Kelemen visegrádi várnagy volt Abony földesura, ki Sisári Bálinttal ellenségeskedésben élvén, az utóbbi, parasztlázadókkal szövetkezve, a falut megrohanta, kirabolta és felgyújtotta. 1415-ben a két Abonynak a Czudar család is birtokosa volt. 1598-ban Serjéni Mihály és Rákóczi Zsigmond birtoka volt. Ekkor a török hódoltsághoz tartozott. Valószínű, hogy ez idő tájt szűnt meg község lenni.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 55%-a magyar, 45%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

Környező települések[szerkesztés]

Girincs (5 km), Kiscsécs (2 km), a legközelebbi város: Tiszaújváros.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kesznyéten települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]