Kesznyéten

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kesznyéten
Kesznyéteni református templom.jpg
Kesznyéten címere
Kesznyéten címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTiszaújvárosi
Jogállás község
Polgármester Kecső Imre[1]
Irányítószám 3579
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség1800 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség48,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kesznyéten (Magyarország)
Kesznyéten
Kesznyéten
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 01″, k. h. 21° 02′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 01″, k. h. 21° 02′ 40″
Kesznyéten (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Kesznyéten
Kesznyéten
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kesznyéten témájú médiaállományokat.

Kesznyéten község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tiszaújvárosi járásban. Miskolctól közúton kb. 40 km-re délkeletre található. Közelében folyik a Sajóba a Takta patak és a Hernádból a Bőcs és Kesznyéten közti, az erőmű miatt létrehozott üzemvízcsatorna.

Története[szerkesztés]

Kesznyéten nevét a 15. század elején említette először oklevél, mint a Czudar család birtokát.

1440-ben a Czudarok Kesznyétent a Rozgonyiaknak zálogosítanak el, később pedig a Báthoryaké lett. A török hódoltság alatt elpusztult. 1567-ben a törököktől elpusztított községek között említették. 1580-ban a település birtokosa Ruszkai Dobó Ferenc volt, 1598-ban pedig már az összeírás Rákóczi Zsigmondot említi birtokosaként. 1711-ben a falu a Rákóczyak többi birtokával együtt a királyi kamaráé lett. 1730-ban Kesznyéten birtokosai Szirmay Tamás és Fáy Gábor voltak. 1760-ban gróf Török József birtoka, 1774-ben pedig az Almásy család is jogot formál hozzá. Később birtok nagyobb része a gróf Aspremontoké, majd pedig a gróf Erdődyeké lett, a 20. század elején pedig gróf Erdődy Györgynek lett a nagyobb birtokosa. 1887-ben nagy tűzvész pusztított a településen, melyben 104 ház égett le. A 20. század elején Zemplén vármegye Szerencsi járásához tartozott. 1910-ben 1470 magyar lakosa volt. Ebből 166 római katolikus, 1248 református, 34 izraelita volt. A falu közelében fekszik Kisabony tanya is, mely egykor község volt Abony néven. A két világháború közti korszakban Kesznyétenen boldogfai boldogfai Farkas Endre vezérkari őrnagy és felesége Lenz Klára 422 kataszteri holdas birtokot szereztek gróf Andrássy Sándortól, amelyet a tiszadobi 1 154 kataszteri holdas birtokkal együtt összesen egy 1 576 kh-as uradalomként kezelték. Farkas Endréné Lenz Klára apja, Lenz József kereskedelmi tanácsos, nyékládházi földbirtokos, nagykereskedő, Kesznyétenen szintén vásárolt saját magának 935 kataszteri holdas földbirtokot.

Abony[szerkesztés]

IV. Béla idején Abony és Felső-Abony néven két községről maradtak fenn adatok. A két Abony nevű települést IV. Béla Leustach fiainak: Mihálynak és Miklósnak adományozza. 1514-ben Szemerei Kelemen visegrádi várnagy volt Abony földesura, ki Sisári Bálinttal ellenségeskedésben élvén, az utóbbi, parasztlázadókkal szövetkezve, a falut megrohanta, kirabolta és felgyújtotta. 1415-ben a két Abonynak a Czudar család is birtokosa volt. 1598-ban Serjéni Mihály és Rákóczi Zsigmond birtoka volt. Ekkor a török hódoltsághoz tartozott. Valószínű, hogy ez idő tájt szűnt meg község lenni.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 55%-a magyar, 45%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Lakosság népcsoportjai[szerkesztés]

  • A településen 2019-ben 40%-a magyar és 60%-a cigány származású.

Kesznyéten népessége 1870-től[szerkesztés]

Népesség éves %-os változása:

  • 1870-1880 : +0.44 %/év
  • 1880-1890 : +0.95 %/év
  • 1890-1900 : +0.12 %/év
  • 1900-1910 : +0.92 %/év
  • 1910-1920 : -0.32 %/év
  • 1920-1930 : +1 %/év
  • 1930-1941 : +1.09 %/év
  • 1941-1949 : +0.18 %/év
  • 1949-1960 : +0.37 %/év
  • 1960-1970 : -0.31 %/év
  • 1970-1980 : -0.16 %/év
  • 1980-1990 : -0.42 %/év
  • 1990-2001 : +0.72 %/év
  • 2001-2011 : +0.05 %/év
  • 2011-2015 : -0.86 %/év
  • 2015-2017 : +1.05 %/év
  • 2017-2018 : -2.23 %/év

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

Környező települések[szerkesztés]

Girincs (4,2 km), Kiscsécs (2,3 km), a legközelebbi város: Tiszaújváros (5,9 km)

A Református templom története[szerkesztés]

A Kesznyéteni Református templomot 1907-ben épült, majd 2017 elején a templom állapota csak romlott. 2017 vége felé neki kezdtek a munkálatokhoz, de pénzhiány miatt nem tudtak hozzá kezdeni a munkához, mivel hiányzot még 5 millió Forint. 2018 elején kezdék meg a munkálatokat és még mai napig csinálják a templomot.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kesznyéten települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]