Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet
Sajo-Kesznyeten05.jpg
Ország Magyarország
Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet (Magyarország)
Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet
Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 00′ 30″, k. h. 21° 06′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 30″, k. h. 21° 06′ 21″

A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területe 6084 hektár. A Tájvédelmi körzet a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

A tájvédelmi körzet a Tisza, a Takta, a Sajó és a tiszalúci Holt-Tisza által közrefogott morotvákkal, elhagyott folyómedrekkel tarkított síkságát foglalja magában. A tájvédelmi körzethez szervesen kapcsolódik a Tiszadobi-ártér, mely a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság felügyeletébe tartozik. A 6083,9 holdas összes területéből 1000 hold az egykori Kocsordos tanya nevezetű uradalmat képezte, amelynek a központja a Boldogfai Farkas–Lenz-kúria volt, amely jelenleg elhagyatott állapotban van.[1]

Jellemzői[szerkesztés]

A védetté nyilvánítás célja a Taktaköz déli részén, a Tisza szabályozása következtében kialakult ligeterdők, bokorfüzesek, nádasok, mocsárrétek, holtágak fajgazdag növény- és állatvilágának, a tájképi értékeknek a védelme. A terület egynegyed része szerepel a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vízi élőhelyeinek listáján, mára a WWF hódvisszatelepítési programjába is bekerült.

Növény- és állatvilág[szerkesztés]

Egerészölyv

A védetté nyilvánításkor itt volt Kelet-Magyarország legnagyobb gémtelepe, de megtalálható itt a nagy és kis kócsag, a bakcsó, a batla, a jégmadár, a guvat, a vízicsibe, a különböző récefajok, a haris, a barna rétihéja és kékes rétihéja, az egerészölyv, a kabasólyom, sőt kerecsensólyom is. A madarak mellett számos botanikai értékkel is találkozhatunk (rucaüröm, nyári tőzike, debreceni torma, elegáns kosbor, tőzegpáfrány, margitvirág, villás sás, fátyolos nőszirom,).

Az ízeltlábúak közül a kérészek rendjébe tartozó tiszavirág a június második felében százezres nagyságrendben lepi el a Tisza vizét. A bogarak képviselői közül védett faj az aranypettyes bábrabló, az érdes futrinka és a mezei futrinka, de megtalálható még a területen az óriás csíkbogár, szarvasbogár, az orrszarvúbogár, nagy hőscincér, kis színjátszó lepke, díszes tarkalepke és a mocsári szitkár.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet. [2016. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 3.)
  • Bodnár Mihály, Kecső Imre: A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet, kiadta a Faluvédő és Faluszépítő Egyesület, 2002, Tiszaújváros
  • Kesznyéteni krónika: az önkormányzat információs lapja, Kesznyéten, 1994