Kesznyéteni vízerőmű
| Kesznyéteni vízerőmű | |
 | |
| Ország |  Magyarország |
| Megnyitás |  |
| Alapadatok | |
| Kimenő teljesítmény | 4,4 MW |
| Elhelyezkedése | |
 Kesznyéteni vízerőmű
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 59′ 45″, k. h. 21° 01′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 45″, k. h. 21° 01′ 60″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kesznyéteni vízerőmű témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Kesznyéteni vízerőmű a Hernád és a Sajó folyók közé épített üzemvízcsatornán, Kesznyéten és Tiszalúc között helyezkedik el. 4,4 MW-os teljesítményével Magyarország harmadik legnagyobb vízerőműve.[1]
Közúti elérését egy magánút biztosítja, amely Kesznyéten központjától mintegy 3,5 kilométerre északra ágazik ki kelet felé a településre észak felől bevezető 3613-as útból.
Története[szerkesztés]
A 20. század elején a Hernád folyóra épített gibárti és a felsődobszai vízerőművek sikere után merült fel az igény az építésére. Az erőmű terve és engedélyezési okirata 1931-ben készült el, azonban a világgazdasági válság miatt csak 1938-ban indult meg az építkezés. Zemplén vármegye alispánja 1940. május 4-én adott vízjogi létesítési engedélyt a vízerőműre, melyet 1945-ben üzemeltek be.[2] Üzembehelyezésének időszakában az ország legmodernebb és legnagyobb vízierőműve volt.
Az erőmű terveit Sabathiel Richárd budapesti műegyetemi tanár készítette el, az építés vezetője Koltay Benő főmérnök volt. A hidakat szárazon készítették el, ezt követően távolították el alóluk a földet. A csatornák elkészítése után az építkezés az állandóan feltörő talajvíz miatt nehézkesen haladt. A helyi hagyomány szerint tizenhárom forrás található az erőmű épületei alatt. A rendszeres vizesedési problémák miatt az alapozást 1948-ban Galli László tervei alapján megerősítették.[3]
Az erőmű üzembehelyezése közben vonult át a front a térségben. Katonai parancsra az üzemvízcsatornát a turbinákon keresztül le kellett üríteni, ennek következtében az egyik olajozatlanul megfutott gépnek elgörbültek a tengelyei, kiolvadtak a csapágyai. A tengelyeket kiegyengették, s bár többször is újra elvetemedtek, ma is ezekkel működik az erőmű.[3]
A kesznyéteni vízerőmű kezdetben az építtető tulajdonában volt. A Diósgyőri vasgyár után a Borsodi Hőerőműhöz csatolták, később a Tiszalöki Vízerőműhöz, majd a Tiszai Erőmű Rt-hez került. Jelenlegi működtetője a Hernádvíz Kft. 1997-ben ez volt az ország első, privatizálás után magánkézbe került vízerőműve.[4] Napjainkban az erőmű átlagosan 25 főnek biztosít állandó munkát.
Műszaki jellemzői[szerkesztés]
A vízerőmű meglévő, természetes terepadottságot hasznosít. A Hernád a Sajóba torkolása előtt délnyugatra kanyarodva megkerül egy lapos dombhátat, amely Hernádnémetitől délre húzódik. A dombhát gerincén vezetett felvízcsatorna segítségével terelték Bőcsnél az ősmederből a folyó vízhozamának nagyobbik részét a kesznyéteni vízerőtelephez, és a Sajóba továbbvezető 2,5 km hosszú alvízcsatornába. Az ősmeder 500 liter vizet kap vissza másodpercenként. Az összesen 7,3 km hosszú csatorna hasznos esése 13,8 m.[3]
Az erőműben két, egyenként 2,2 MW teljesítményű, függőleges tengelyű Kaplan-turbina üzemel, amely Ganz-gépgyár által gyártott generátorokat hajt meg. Az építés időszakában a szabályozórendszereket Svájcból importálták, a többi műszaki berendezés magyar termék volt. Az erőmű főbb létesítményei a duzzasztómű, a vízkivételi mű, a 4800 méter hosszú, burkolt üzemvízcsatorna, a 2500 méteres tározótér, illetve a 2500 méter hosszú alvízcsatorna.[2]
Az erőmű a vízhozamtól függően 13-14 millió kWh villamos energiát állít elő évente, csapadékosabb időszakban azonban 18 millió kWh teljesítményre is képes. Az építésekor csak a Diósgyőri vasgyárhoz kapcsolódott az erőmű, ma az országos villamos hálózathoz csatlakozik. Részesedése az ország energiaellátásából 0,01%. Az első 50 évben a turbinák 23 milliárd köbméter víz segítségével 220 ezer üzemóra alatt mintegy 670 millió kWh-t teljesítettek.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Open Infrastructure Map (angol nyelven). openinframap.org. (Hozzáférés: 2022. január 24.)
- ↑ a b Hernádvíz - Kesztenyéti erőmű. www.hernadviz.hu. (Hozzáférés: 2022. január 24.)
- ↑ a b c d Kesznyéten község hivatalos honlapja - Kesznyéteni Vízerőmű. kesznyeten.hu. (Hozzáférés: 2022. január 24.)
- ↑ Elkészült a vádirat a kesznyéteni vízerőmű ügyében (magyar nyelven). Napi.hu. (Hozzáférés: 2022. január 24.)