Ugrás a tartalomhoz

Hernádnémeti

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hernádnémeti
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Hernádnémeti címere
Hernádnémeti címere
Hernádnémeti zászlaja
Hernádnémeti zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásnagyközség
Alapítás éve1254
PolgármesterDr. Orosz Zsolt (független)[1]
Irányítószám3564
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség3469 fő (2026. jan. 1.)[2]
Népsűrűség117,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 04′ 46″, k. h. 20° 58′ 20″48.079481°N 20.972361°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 46″, k. h. 20° 58′ 20″48.079481°N 20.972361°E
Hernádnémeti (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Hernádnémeti
Hernádnémeti
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Hernádnémeti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádnémeti témájú médiaállományokat.

Hernádnémeti nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban. Miskolctól 14 kilométerrel délkeletre esik.

Az Északi-középhegységben helyezkedik el, a megyeszékhely Miskolctól alig 14 kilométerre kelet-délkeletre, a Hernád mellett. Belterülete és közigazgatási területének túlnyomó része a folyó bal parti oldalán helyezkedik el, de mintegy 2,5 négyzetkilométernyi terület hozzá tartozik a jobb parti oldalról is.

Tengerszint feletti magassága: 120 méter.

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala, az ország távolabbi részei felől a 37-es főút, melyről Hernádkaknál dél felé (Miskolc irányából jobbra) letérve, alig 2 kilométer után érhető el a központja.

A környező települések közül Gesztellyel, illetve Kesznyétennel a 3607-es, Tiszalúccal a 3608-as út köti össze. Határszélét északkeleten érinti még a 3723-as út is.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal érinti, melynek azonban nincs megállási pontja a határai között. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így a vonal Hernádnémeti-Bőcs vasútállomása kínálja, mely a központjától mintegy 2 kilométerre délre helyezkedik el, Bőcs belterületének északkeleti részén.

Autóbusszal a Volánbusz 3731-es járatával közelíthető meg Miskolc, illetve Tiszaújváros irányából.

Korábban nagyközségként Zemplén vármegye Szerencsi járásához tartozott. A falu az Árpád-korban települt be. A tatárjáráskor teljesen kihalt. Ezért 1254-ben németeket telepítettek e helyre, innen kapta a jelenlegi nevét.

A török hódoltság idején ismét kipusztult, 1567-ben puszta helyként szerepelt a krónikákban. Fokozatosan újra benépesült és 1596-ban a Rákóczi birtokok közé került. Ebben az időben kerültek hajdúk a településre és ekkor lett reformátussá.

Az első ismert református lelkésze 1598-ban Maklári Demeter volt. Az 1707-es ónodi országgyűlésen II. Rákóczi Ferenc megerősítette Hernádnémeti község lakosait egyik telkének használatába. A II. Carolina resolutiót követően, 1735-ben itt választották meg és szentelték a tiszáninneni egyházkerület első református püspökét, Szentgyörgyi Sámuelt (Hejce 1663. – ? 1745). Az eredeti templom a 16. század elején épülhetett. Többször bővítették, de 1892-ben veszélyessé vált és le kellett bontani. Ennek helyén épült a jelenlegi református templom 1895-ben.

A Rákóczi-szabadságharc bukása után Rákóczi Juliannáé lett a község. 1730-ban III. Károly király a település egyik felét Meskó Jakabnak, másik felét az Almássy családnak adományozta.

1768-ban Meskó Jakab báró építette a mai is álló templomot, a melyet özvegye, Fáy Mária bővíttetett ki. A plébánia anyakönyvei 1768-ig nyúlnak vissza.

  • 1990–1994: Szilágyi György (független)[3]
  • 1994–1998: Szilágyi György (független)[4]
  • 1998–2002: Orosz Zsolt (független)[5]
  • 2002–2006: Orosz Zsolt (független)[6]
  • 2006–2010: Orosz Zsolt (független)[7]
  • 2010–2014: Dr. Orosz Zsolt (független)[8]
  • 2014–2019: Dr. Orosz Zsolt (független)[9]
  • 2019–2024: Dr. Orosz Zsolt (független)[10]
  • 2024– : Dr. Orosz Zsolt (független)[1]

A településen az 1998-as önkormányzati választás érdekessége volt, hogy hárman is elindultak a képviselőségért Nagy László néven [egyikük a polgármesteri posztért is], őket ezért részben a helyi szervezetekhez való kötődésük, részben a foglalkozásuk alapján különböztették meg a hivatalos választási dokumentumokban, az SE., a TSZ. és a Vill.szer. utótagok feltüntetésével.[11]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
3520
3481
3421
3470
3397
3502
3487
3464
3469
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 86%-a magyar, 14%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Emellett 2% szlovák nemzetiségű.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 12,7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (7% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49%, református 28,3%, görögkatolikus 3%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 5,3% (13,7% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 4,7% cigánynak, 0,1-0,1% ukránnak, szlovénnek és németnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,2% volt római katolikus, 21,8% református, 2,4% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 5,6% felekezeten kívüli (35% nem válaszolt).[14]

  • Uszoda.
  • A településnek saját futballcsapata van.

Környező települések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bőcs (4 km), Hernádkak (4 km), Tiszalúc (8 km), a legközelebbi város: Felsőzsolca (15 km).

Itt születtek, itt éltek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Hernádnémeti települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 5.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ "Hernádnémeti települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  4. ↑ "Hernádnémeti települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 19.
  5. ↑ "Hernádnémeti települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. május 6.
  6. ↑ "Hernádnémeti települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. május 6.
  7. ↑ "Hernádnémeti települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. május 6.
  8. ↑ "Hernádnémeti települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. november 12.
  9. ↑ "Hernádnémeti települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. május 6.
  10. ↑ "Hernádnémeti települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. augusztus 3.
  11. ↑ "Hernádnémeti települési egyéni listás választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. május 6.
  12. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  13. ↑ Hernádnémeti Helységnévtár
  14. ↑ Hernádnémeti Helységnévtár

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]