Hernádnémeti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hernádnémeti
Hernádnémeti római katolikus templom.jpg
Hernádnémeti címere
Hernádnémeti címere
Hernádnémeti zászlaja
Hernádnémeti zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállás nagyközség
Alapítás éve1254
Polgármester Dr. Orosz Zsolt (független)[1]
Irányítószám 3564
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség3421 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség117,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hernádnémeti (Magyarország)
Hernádnémeti
Hernádnémeti
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 04′ 46″, k. h. 20° 58′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 46″, k. h. 20° 58′ 20″
Hernádnémeti (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Hernádnémeti
Hernádnémeti
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Hernádnémeti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádnémeti témájú médiaállományokat.

Hernádnémeti nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Északi-középhegységben, a Hernád folyó bal partján, Miskolctól 14 km-re kelet-délkeletre található. Tengerszint feletti magassága: 120 m.

Megközelítése a 37-es főúttól Hernádkaknál (2 km) jobbra letérve, vagy Hernádnémeti-Bőcs vasútállomáson (Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal) keresztül lehetséges. Autóbusszal a Volánbusz 3731-es járatával közelíthető meg Miskolc, illetve Tiszaújváros irányából.

Története[szerkesztés]

Korábban nagyközségként Zemplén vármegye szerencsi járásához tartozott. A falu az Árpád-korban települt be. A tatárjáráskor teljesen kihalt. Ezért 1254-ben németeket telepítettek e helyre, innen kapta a jelenlegi nevét.

A török hódoltság idején ismét kipusztult, 1567-ben puszta helyként szerepelt a krónikákban. Fokozatosan újra benépesült és 1596-ban a Rákóczi birtokok közé került. Ebben az időben kerültek hajdúk a településre és ekkor lett reformátussá.

Az első ismert református lelkésze 1598-ban Maklári Demeter volt. Az 1707-es ónodi országgyűlésen II. Rákóczi Ferenc megerősítette Hernádnémeti község lakosait egyik telkének használatába. A II. Carolina resolutiót követően, 1735-ben itt választották meg és szentelték a tiszáninneni egyházkerület első református püspökét, Szentgyörgyi Sámuelt (Hejce 1663. – ? 1745). Az eredeti templom a 16. század elején épülhetett. Többször bővítették, de 1892-ben veszélyessé vált és le kellett bontani. Ennek helyén épült a jelenlegi református templom 1895-ben.

A Rákóczi szabadságharc bukása után Rákóczi Juliannáé lett a község. 1730-ban III. Károly király a település egyik felét Meskó Jakabnak, másik felét az Almássy családnak adományozta.

1768-ban Meskó Jakab báró építette a mai is álló templomot, a melyet özvegye, Fáy Mária bővíttetett ki. A plébánia anyakönyvei 1768-ig nyúlnak vissza.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Szilágyi György (független)[3]
  • 1994–1998: Szilágyi György (független)[4]
  • 1998–2002: Orosz Zsolt (független)[5]
  • 2002–2006: Orosz Zsolt (független)[6]
  • 2006–2010: Orosz Zsolt (független)[7]
  • 2010–2014: Dr. Orosz Zsolt (független)[8]
  • 2014–2019: Dr. Orosz Zsolt (független)[9]
  • 2019-től: Dr. Orosz Zsolt (független)[1]

A településen az 1998-as önkormányzati választás érdekessége volt, hogy hárman is elindultak a képviselőségért Nagy László néven [egyikük a polgármesteri posztért is], őket ezért részben a helyi szervezetekhez való kötődésük, részben a foglalkozásuk alapján különböztették meg a hivatalos választási dokumentumokban, az SE., a TSZ. és a Vill.szer. utótagok feltüntetésével.[10]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 86%-a magyar, 14%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Emellett 2% szlovák nemzetiségű.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 12,7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (7% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49%, református 28,3%, görögkatolikus 3%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 5,3% (13,7% nem válaszolt).[12]

Oktatás[szerkesztés]

  • Általános, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Iskola.Az iskola honlapja.

Sport[szerkesztés]

  • Uszoda.
  • A településnek saját futballcsapata van.

Látnivalók[szerkesztés]

Környező települések[szerkesztés]

Bőcs (4 km), Hernádkak (4 km), Tiszalúc (8 km), a legközelebbi város: Felsőzsolca (15 km).

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  6. Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  7. Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  8. Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  10. Hernádnémeti települési egyéni listás választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  11. A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  12. Hernádnémeti Helységnévtár

További információk[szerkesztés]