Hernádnémeti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hernádnémeti
Hernádnémeti címere
Hernádnémeti címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Miskolci
Jogállás község
Polgármester Dr. Orosz Zsolt[1]
Irányítószám 3564
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 3421 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 117,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 28,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hernádnémeti (Magyarország)
Hernádnémeti
Hernádnémeti
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 04′ 46″, k. h. 20° 58′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 46″, k. h. 20° 58′ 20″
Hernádnémeti (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Hernádnémeti
Hernádnémeti
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Hernádnémeti weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádnémeti témájú médiaállományokat.

Hernádnémeti község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Északi-középhegységben, a Hernád folyó bal partján, Miskolctól 14 km-re kelet-délkeletre található. Tengerszint feletti magassága: 120 m.

Megközelítése a 37-es főúttól Hernádkaknál (2 km) jobbra letérve, vagy a Hernádnémeti–Bőcs vasútállomáson (Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonal) keresztül lehetséges.

Története[szerkesztés]

Korábban nagyközségként Zemplén vármegye szerencsi járásához tartozott. A falu az Árpád-korban települt be. A tatárjáráskor teljesen kihalt. Ezért 1254-ben németeket telepítettek e helyre, innen kapta a jelenlegi nevét.

A török hódoltság idején ismét kipusztult, 1567-ben puszta helyként szerepelt a krónikákban. Fokozatosan újra benépesült és 1596-ban a Rákóczi birtokok közé került. Ebben az időben kerültek hajdúk a településre és ekkor lett reformátussá.

Az első ismert református lelkésze 1598-ban Maklári Demeter volt. Az 1707-es ónodi országgyűlésen II. Rákóczi Ferenc megerősítette Hernádnémeti község lakosait egyik telkének használatába. A II. Carolina resolutiót követően, 1735-ben itt választották meg és szentelték a tiszáninneni egyházkerület első református püspökét, Szentgyörgyi Sámuelt (Hejce 1663. – ? 1745). Az eredeti templom a 16. század elején épülhetett. Többször bővítették, de 1892-ben veszélyessé vált és le kellett bontani. Ennek helyén épült a jelenlegi református templom 1895-ben.

A Rákóczi szabadságharc bukása után Rákóczi Juliannáé lett a község. 1730-ban III. Károly király a település egyik felét Meskó Jakabnak, másik felét az Almássy családnak adományozta.

1768-ban Meskó Jakab báró építette a mai is álló templomot, a melyet özvegye, Fáy Mária bővíttetett ki. A plébánia anyakönyvei 1768-ig nyúlnak vissza.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 86%-a magyar, 14%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Oktatás[szerkesztés]

  • Általános, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Iskola.Az iskola honlapja.

Sport[szerkesztés]

  • Uszoda.
  • A településnek saját futballcsapata van.

Látnivalók[szerkesztés]

Környező települések[szerkesztés]

Bőcs (4 km), Hernádkak (4 km), Tiszalúc (8 km), a legközelebbi város: Felsőzsolca (15 km).

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk[szerkesztés]