Hernádnémeti
| Hernádnémeti | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Miskolci | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Alapítás éve | 1254 | ||
| Polgármester | Dr. Orosz Zsolt (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3564 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3470 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 117,52 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Hernádnémeti
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 04′ 46″, k. h. 20° 58′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 46″, k. h. 20° 58′ 20″ | |||
Hernádnémeti
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Hernádnémeti weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádnémeti témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Hernádnémeti nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Az Északi-középhegységben helyezkedik el, a megyeszékhely Miskolctól alig 14 kilométerre kelet-délkeletre, a Hernád mellett. Belterülete és közigazgatási területének túlnyomó része a folyó bal parti oldalán helyezkedik el, de mintegy 2,5 négyzetkilométernyi terület hozzá tartozik a jobb parti oldalról is.
Tengerszint feletti magassága: 120 méter.
Megközelítése[szerkesztés]
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala, az ország távolabbi részei felől a 37-es főút, melyről Hernádkaknál dél felé (Miskolc irányából jobbra) letérve, alig 2 kilométer után érhető el a központja.
A környező települések közül Gesztellyel, illetve Kesznyétennel a 3607-es, Tiszalúccal a 3608-as út köti össze. Határszélét északkeleten érinti még a 3723-as út is.
A hazai vasútvonalak közül a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal érinti, melynek azonban nincs megállási pontja a határai között. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így a vonal Hernádnémeti-Bőcs vasútállomása kínálja, mely a központjától mintegy 2 kilométerre délre helyezkedik el, Bőcs belterületének északkeleti részén.
Autóbusszal a Volánbusz 3731-es járatával közelíthető meg Miskolc, illetve Tiszaújváros irányából.
Története[szerkesztés]
Korábban nagyközségként Zemplén vármegye Szerencsi járásához tartozott. A falu az Árpád-korban települt be. A tatárjáráskor teljesen kihalt. Ezért 1254-ben németeket telepítettek e helyre, innen kapta a jelenlegi nevét.
A török hódoltság idején ismét kipusztult, 1567-ben puszta helyként szerepelt a krónikákban. Fokozatosan újra benépesült és 1596-ban a Rákóczi birtokok közé került. Ebben az időben kerültek hajdúk a településre és ekkor lett reformátussá.
Az első ismert református lelkésze 1598-ban Maklári Demeter volt. Az 1707-es ónodi országgyűlésen II. Rákóczi Ferenc megerősítette Hernádnémeti község lakosait egyik telkének használatába. A II. Carolina resolutiót követően, 1735-ben itt választották meg és szentelték a tiszáninneni egyházkerület első református püspökét, Szentgyörgyi Sámuelt (Hejce 1663. – ? 1745). Az eredeti templom a 16. század elején épülhetett. Többször bővítették, de 1892-ben veszélyessé vált és le kellett bontani. Ennek helyén épült a jelenlegi református templom 1895-ben.
A Rákóczi-szabadságharc bukása után Rákóczi Juliannáé lett a község. 1730-ban III. Károly király a település egyik felét Meskó Jakabnak, másik felét az Almássy családnak adományozta.
1768-ban Meskó Jakab báró építette a mai is álló templomot, a melyet özvegye, Fáy Mária bővíttetett ki. A plébánia anyakönyvei 1768-ig nyúlnak vissza.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Szilágyi György (független)[3]
- 1994–1998: Szilágyi György (független)[4]
- 1998–2002: Orosz Zsolt (független)[5]
- 2002–2006: Orosz Zsolt (független)[6]
- 2006–2010: Orosz Zsolt (független)[7]
- 2010–2014: Dr. Orosz Zsolt (független)[8]
- 2014–2019: Dr. Orosz Zsolt (független)[9]
- 2019-től: Dr. Orosz Zsolt (független)[1]
A településen az 1998-as önkormányzati választás érdekessége volt, hogy hárman is elindultak a képviselőségért Nagy László néven [egyikük a polgármesteri posztért is], őket ezért részben a helyi szervezetekhez való kötődésük, részben a foglalkozásuk alapján különböztették meg a hivatalos választási dokumentumokban, az SE., a TSZ. és a Vill.szer. utótagok feltüntetésével.[10]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 86%-a magyar, 14%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Emellett 2% szlovák nemzetiségű.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 12,7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (7% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49%, református 28,3%, görögkatolikus 3%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 5,3% (13,7% nem válaszolt).[12]
Oktatás[szerkesztés]
- Általános, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Alapfokú Művészetoktatási Iskola.Az iskola honlapja. Archiválva 2009. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
Sport[szerkesztés]
- Uszoda.
- A településnek saját futballcsapata van.
Látnivalók[szerkesztés]
- Római katolikus templom (1768)
- Református templom (1895) (neoklasszicista stílusú)
- Munk-kastély (1929)
Környező települések[szerkesztés]
Bőcs (4 km), Hernádkak (4 km), Tiszalúc (8 km), a legközelebbi város: Felsőzsolca (15 km).
Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]
- itt született 1843. december 7-én Czakó Kálmán, magyar botanikus, orvos.
- itt született 1947. november 13-án Fésüs László, Széchenyi-díjas magyar orvos, biokémikus, sejtbiológus, egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem rektora, Magyar Tudományos Akadémia. rendes tagja
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Hernádnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hernádnémeti települési egyéni listás választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Hernádnémeti Helységnévtár
