Czakó Kálmán (botanikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Czakó Kálmán (Hernádnémeti, 1843. december 7. – Budapest, 1895. november 8.) botanikus, orvos.

Életrajza[szerkesztés]

1843. december 7-én született Hernádnémetiben Czakó János és Kardos Klára fiaként. Orvosdoktori oklevelét 1870-ben szerezte a pesti egyetemen majd 1870-től a kolozsvári, 1871-ben pedig a budapesti egyetemen lett kórboncnok tanársegéd. 1874-től az Állatorvosi Főiskola növénytan-, kórbonctan- és gyógyszertantanára volt, majd az általa szervezett budapesti vetőmagvizsgáló állomás első igazgatója lett. Gazdag mag- és növénygyűjteményével lerakta az állomás maggyűjteményének és laboratóriumának az alapjait. Ő kezdeményezte a herefélék ólomzárolását is. Jelentős szakirodalmi tevékenységet fejtett ki a botanika és az alkalmazott növénytan területén.

1877. január 9-én Budapesten, a Kálvin téri református templomban házasságot kötött Machik Máriával, Machik Károly és Erdélyi Teréz lányával, esküvői tanúja Krenner József volt.[1]

Fiatalon, 52 évesen halt meg Budapesten, 1895. november 8-án.

Főbb munkái[szerkesztés]

  • Bonczolati eljárás ... (Budapest, 1874)
  • A budapesti állami vetőmagvizsgáló állomás jelentése... (Budapest, 1890)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Magyar Életrajzi Lexikon