Harsány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Harsány
Harsány, légi fotó.jpg
Harsány címere
Harsány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállás község
Polgármester Szabó Gergely[1]
Irányítószám 3555
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 2016 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség54,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,53 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájMiskolci-Bükkalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Harsány (Magyarország)
Harsány
Harsány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 11″, k. h. 20° 44′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 11″, k. h. 20° 44′ 26″
Harsány (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Harsány
Harsány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Harsány weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Harsány témájú médiaállományokat.

Harsány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban, Miskolctól közúton 11 kilométerre délre, a Csincse-patak mentén fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

A település nevének eredete vitatott. Egyes elképzelések szerint a 11. század végén, 12. század elején, a magyar hárs, hársfa főnévből alakult ki a falu neve, az eredetileg kicsinyítő funkciójú, de a valamivel való ellátottság kifejezésére is szolgáló -n(y) képzővel, így a település neve a hárs fanév kicsinyítő képzős származéka lenne. Elképzelhető azonban, hogy a település még korábban, a honfoglalás korában kapta nevét, ugyanis a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott három kabar törzs egyikének, a „Wosciani”-nak lejegyzett törzsnek az elnevezése - hangtani változások következtében - településnevekben Varsány és Harsány alakban maradt fenn - például Körösnagyharsány nevét is ez utóbbira vezetik vissza.

Címer leírása[szerkesztés]

Harsány ma használatos hivatalos címerleírása: Kerek talpú pajzs kék mezejében a pajzstőben könyökben meghajlított, szőlőfürtöt tartó kar lebeg. Alatta „V” alakban keresztbe tett két pálmaág fogja közre a nyitott koronát. A címerkép motívumai aranyszínűek. A falu zászlaja sárga színű, alsó és felső szélén egy-egy keskenyebb kék sávval. A sárga, szélesebb mezőben látható a címer.

Története[szerkesztés]

A falu története a régmúlttól 1945-ig[szerkesztés]

A falu régi település. Már a bronzkorban jelentős szerepet töltött be. A honfoglalás előtt hun-avar település volt. Erre utalnak a község határában található avar-gyűrűk. Halom-vár, Leány-vár, Bagoly-vár, ezek a honfoglalás után fontos katonai szerepet töltöttek be. Ezek a közel 200 méter magasságú, kúp alakú dombok, a fontos kereskedelmi útvonal figyelő állomásai voltak. A dombok tetejéről jó kilátás nyílt az alacsonyabb területekre, ezért idővel itt földvárakat emeltek, melyek támaszpontul szolgáltak az itt állomásozó harcosoknak. Ezeket a földvárakat a tatárjárás könnyűszerrel lerombolhatta, elfoglalhatta. Az egyházszervezés nagy változást hozott az itt élők életében. A falu az egri püspökség birtoka lett, és az egyház fenntartására tizedet volt köteles fizetni. A 16. század közepén már jelentős település: oppidium (mezőváros).

A térség egyik központja, az egyik legjelentősebb szőlőtermelő hely. A reformáció tanításai eljutottak e vidékre is, ezzel megszűnt a katolikus vallás egyeduralma. A reformáció kezdetén Harsány áttért a református hitre, és a reformátusok önálló egyházat alapítottak 1576-ban.

1596-ban Eger vára török kézre került, s ezzel nyitva állt előttük az út a Felvidék felé. Az utolsó nagy csatát a törökkel Mezőkeresztes határában vívták. A háromnapos ütközetben a magyar sereg vereséget szenvedett. A törökök a győzelem után vagy száz környező falut dúltak fel és raboltak ki, így Harsányt is. Egyesek szerint egy kisebb csata zajlott le a Kisgyőr melletti Kék-mezőn. Harsány 1596 után török területté vált, az adót Hatvanba fizette, majd az egri pasának küldte a „harácsot”.

A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu szegényei lelkesen csatlakoztak Esze Tamás kurucaihoz. Harsány nemcsak gabonával hanem borral is segítette a felkelőket. 1735-ben felépült a római katolikus templom, és a reformátusokat a katolikus papoknak vetik alá. A reformátusok száma az ezt követő üldöztetés miatt ezután folyamatosan csökken.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt földrajzi helyzetéből adódóan a falu gyakran volt a hadseregek felvonulási területe. A tavaszi hadjárat alatt Klapka György honvéd tábornok csapatai is táboroztak itt. 1831-ben és 1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a környéken. Harsányban a 279 kolerában megbetegedett emberből 58 halt meg. A betegség leginkább a szegények közül szedte áldozatait.

Az első világháború kitörésekor, 1914. július 13-án este érkezik el Harsányba az általános mozgósítást elrendelő parancs. Ekkor számos gazda kocsiját, lovát volt kénytelen átadni a kincstárnak. A háború okozta rendkívüli állapotot jelzi, hogy az iskolák sokáig hadikórház céljára voltak lefoglalva. A világháborúba a falu 382 katonát küldött, akik közül 60 halt hősi halált. Az ő emlékükre állított emlékművet, 1938. június 19-én leplezték le. A Tanácsköztársaság ideje alatt a faluban is megalakul a helyi direktórium, és a Vörös-hadsereg több alkalommal is állomásozik a környéken. A második világháború alatt, 1944-ben Harsány a német, majd Miskolc szovjet megszállása után a szovjet csapatok átvonulási területe. A falut 1944. november 14-én adták fel a német csapatok. A környéken dúló harcokban elesett német katonák sírját előbb egy vaskereszt, majd egy kis sírkert jelezte, amire 1994-ben került egy márványlap. Ebben a háborúban 46 harsányi vesztette életét, többségük Szovjetunió területén halt hősi halált.

1945-ben megalakult Harsányban is a Nemzeti Bizottság, a falu irányítására.

A településen keresztülfolyó Csincse-patakon régen vízimalom működött, melynek a faluban a Malom utca elnevezése állít emléket.[4]

Fontosabb események 1945-től napjainkig[szerkesztés]

A lakásokban az első villanykörték csak 1962 nyarán kezdtek el világítani, a közvilágítás szeptemberre készült el. A vezetékes ivóvízhálózat az 1980-as évek végére épült ki mindenhol. Az új, hat tantermes iskolát, a két óvodai foglalkoztatót, a konyhát, valamint a kiszolgáló létesítményeket is magában foglaló épületegyüttest 1985 januárjában adták át. A fejlesztéseknek köszönhetően a község egész területén rendelkezésre áll a vezetékes földgáz, 2002 novemberében pedig befejeződött a szennyvízhálózat kiépítése. 2003 májusában került beüzemelésre a kábeltelevíziós hálózat. 2004 májusától működik a Teleház. A faluban háziorvos, fogorvos, védőnő, gyógyszertár, szociális gondozó, gyermek és családsegítő szolgálat működik.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[5]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességek[szerkesztés]

Mackó Mama Kuckója
  • Mackó Mama Kuckója. A 2015-ben nyílt állandó kiállítás az ország legnagyobb plüssmackó kiállítása. A gyűjtemény több, mint 7500 darabból áll.

Civil szervezetek[szerkesztés]

  • Harsányi Hunyadi Mátyás Általános Iskoláért Oktatási Alapítvány
  • Kék Nefelejcs Hagyományőrző Népdalkör Egyesület
  • Harsányi Polgárőr Egyesület
  • Harsányi Sport Egyesület
  • Harsányi Gazdatárlatért Alapítvány

Testvértelepülés[szerkesztés]

Környező települések[szerkesztés]

Bükkaranyos (kb. 5 km), Kisgyőr (9 km), Vatta (8 km), a legközelebbi város: Emőd (10 km), a megyeszékhely – Miskolc (11 km).

Forrás[szerkesztés]

Hunyadi Mátyás Általános Iskola falutörténeti tablója

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Harsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. Elhelyezkedése. harsany.hu. (Hozzáférés: 2015. január 18.)
  5. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk[szerkesztés]