Ugrás a tartalomhoz

Nyíri

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyíri
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSátoraljaújhelyi
Jogállásközség
PolgármesterOrbán József (független)[1]
Irányítószám3998
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség416 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség22,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,47 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájHegyközi-dombság[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 30′ 02″, k. h. 21° 26′ 27″48.500431°N 21.440831°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 02″, k. h. 21° 26′ 27″48.500431°N 21.440831°E
Nyíri (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Nyíri
Nyíri
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Nyíri weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíri témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyíri község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A Zempléni-hegységben fekszik, a vármegye székhelyétől, Miskolctól mintegy 88 kilométerre északkeletre.

A szomszédos települések észak felől Füzérkomlós, kelet felől Filkeháza, dél felől Bózsva, délnyugat felől Nagyhuta, nyugat felől pedig Telkibánya. Észak felől a legközelebbi település Hollóháza, de közigazgatási területeik nem határosak; abból az irányból Nyíri határszéle Füzérhez tartozó lakatlan külterületekkel érintkezik. A legközelebbi város: Pálháza.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, Kisbózsva vagy Füzérkomlós érintésével a 3725-ös, Bózsva központja felől pedig a 3726-os úton. Határszélét délen érinti még a Hidasnémeti-Gönc-Pálháza közt húzódó 3708-as út is.

Története

[szerkesztés]

Nyírit 1270-ben említik először Nyri néven. Sokáig a füzéri várhoz tartozott. A falu egykori birtokosai a Hangácsi és az Ónody családok voltak. A 20. század elején Nyíri birtokosa gróf Károlyi László volt.

Határában egykor huszita település volt, a 19. század elején pusztult el. A monda szerint itt született Angyal Bandi, a betyár, aki az Ónody családból származott, és Ónody András néven született.

Nyíri lakossága nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozik. A falu a 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 569 lakosából 564 magyar volt, ebből 168 római katolikus, 50 görögkatolikus, 344 református volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Rédai Zsuzsanna Katalin (független)[4]
  • 1994–1998: Rédai Zsuzsanna Katalin (független)[5]
  • 1998–2002: Czikó Lászlóné (független)[6]
  • 2002–2006: Czikó Lászlóné (független)[7]
  • 2006–2010: Czikó Lászlóné (független)[8]
  • 2010–2014: Hutkai Sándor András (független)[9]
  • 2014–2019: Hutkai Sándor András (független)[10]
  • 2019–2024: Orbán József (független)[11]
  • 2024– : Orbán József (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
388
359
362
374
363
403
416
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,3%-a magyarnak, 13,4% cigánynak mondta magát (2,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,7%, református 42,8%, görögkatolikus 9,9%, felekezeten kívüli 3,5% (12,6% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 9,1% cigánynak, 7,4% szlováknak, 0,3% szlovénnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (2,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,2% volt római katolikus, 34,7% református, 6,6% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 3,6% felekezeten kívüli (28,4% nem válaszolt).[14]

Nevezetességek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nyíri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Nyíri települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Nyíri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  6. ↑ Nyíri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ Nyíri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ Nyíri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. ↑ Nyíri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. ↑ Nyíri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  11. ↑ Nyíri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  12. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  13. ↑ Nyíri Helységnévtár
  14. ↑ Nyíri Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyíri&oldid=27449382”