Viszló
Viszló | |||
![]() | |||
Községi hivatal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Edelényi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kisfalusi Imre (független)[1] | ||
Irányítószám | 3825 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 73 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 6,04 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,1 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Tornai-dombság[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 29′ 34″, k. h. 20° 53′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 34″, k. h. 20° 53′ 16″ | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Viszló témájú médiaállományokat. |
Viszló község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Miskolctól 70 kilométerre fekszik északkeleti irányban. Szendrőtől 20, Edelénytől 30 kilométerre található.
Szomszédos községek[szerkesztés]
- Tornaszentjakab északról
- Rakaca délről
- Rakacaszend nyugatról
- Debréte északnyugatról
Nevének eredete[szerkesztés]
Első írásos említése alkalmával, 1340-benm Wizlow alakban jelent meg. Későbbi írt formátumai még Wizlok, Wyslo, Wyzlo, Wislyo, Vyzlo, Viczlo és Viszló.
Nevének eredete ismeretlen, többféle feltevés is elképzelhető:
- Neve a viszove (~ sulykoló hely) szóból ered utalva az egykori falu közepén levő kerek tóra, amelyben sulykolták az asszonyok a vászonruhát. Ezt a változatot alátámasztja a korábbi utcafront alakja és elhelyezkedése, amely különbözik a jelenlegitől.
- 1620-ban Bakó pap tized nyugtáján Viszlava-nak (~ dicső/szép hely) írja, említi.
- A helyi szájhagyomány szerint a Viszló név eredete az „Ameddig visz a ló” kifejezésből ered, vagyis ott települtek le az első lakók, ameddig egy nap alatt elvitte őket a ló
Története[szerkesztés]
1340-ben Zalonai Tekus birtoka volt, majd a tornai uradalomhoz tartozott. 1409-ben Zsigmond király adományából Erdegei Besenyei Pál horvát bán és Berencsi (Berenchi) István birtoka lett, később zálogban volt Becskeházi (Rechasa) Orros Antalnál. Abaúj vármegyei birtok. 1476-ban Szapolyai (Zapolya) Imre szepesi főispán vette meg a falu egy részét. 1539-ben Ferdinánd király adományaként Vingárti Horváth Gáspár királyi kamarás birtoka lett tornai uradalom révén, halála után Magócsi Gáspár vette meg. 1569-ben Viszló önálló falu volt az Abafi tizedjegyzékben. A 16. században a Bariusok birtoka volt, majd később Rákóczi-birtok. A falu fele tartozott a tornai uradalomhoz - Bethlen Gábor adománylevele alapján. A 17. században a Kátai család birtoka volt, aminek egy része zálogjog alapján Keglevich Miklós majd Bakonyi Ferenc birtoka lett. 1647-ben Komjáthy Zsigmond volt birtokosa a szendrői várhoz csatolt falunak, így Borsod vármegyéhez került. 1662-ben Keglevich Miklós új adományt nyert birtokára, így Viszlóra is. Az okiratban tévesen Vizsolynak írták. 1677-ben I. Lipót újra kiadta Keglevichnek az adománylevelet. 1880 körül még mindig Keglevich birtok volt, de 1880-ban Őrgróf Csáky Pallavicziny Hypolit volt a tulajdonosa. 1906-ban az ingatlanokat elárverezték és a viszlói gazdák vették meg kegyúri terhekkel együtt.
Említésre méltó a falu területéhez tartozó Köbli is. Írásos története Viszlóénál is régebbre nyúlik vissza, ténylegesen 1299-ig, amikor nevét Kubyli alakban írva említették. 1700-tól 1720-ig önálló falu volt.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Drótos István (független)[4]
- 1994–1998: Répási Mihály (független)[5]
- 1998–2002: Répási Mihály (független)[6]
- 2002–2006: Répási Mihály (független)[7]
- 2006–2010: Répási Mihály (független)[8]
- 2010–2014: Répási Mihály (független)[9]
- 2014–2019: Kisfalusi Imre (független)[10]
- 2019-től: Kisfalusi Imre (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak mondta magát. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 11,3%, görögkatolikus 88,7%.[12]
Címerleírás[szerkesztés]
Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, amelynek alapját zöld színű, arany orosz kereszttel díszített halom foglalja el; a halmon ezüst cserfa áll. A pajzson háromlombú arany korona, amelynek lombjai ekevasat és csoroszlyát formáznak. A pajzstartó az egyik oldalon arany fűzfaág, a másik oldalon arany búzakalász. A pajzs alatt ezüst szalag lebeg VISZLÓ felirattal.
(A fő címerkép: a cserfa a község által régen használt pecsét ábrája, ugyanakkor a természeti környezetre is utal. A korona ugyancsak a régi községi jelképre emlékeztet, míg a kereszt az egyházra. A címertartók a természeti környezetre és annak megváltozására emlékeztetnek.)
Nevezetességei[szerkesztés]
- Urunk mennybemenetele görögkatolikus templom
Híres viszlóiak[szerkesztés]
- Kisida Elek sebész, professzor
- Kisfalusi János (1920 - 2007) Ezüstmisés tiszteletbeli főesperes, Magyar Kultúra Lovagja
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Viszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Viszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Viszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Viszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ Viszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ Viszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ Viszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Viszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
- ↑ Viszló Helységnévtár
Források[szerkesztés]
- Kisfalusi János: A védett cserehát (magánkiadás 2001. június) ISBN 963-440-360-3
- Kisfalusi János: Mit adott a falu (magánkiadás 2003) ISBN 963-430-665-9
- Kisfalusi János: Szülőföldem ISBN 963 64 0013X