Viszló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Viszló
Községi hivatal
Községi hivatal
Viszló címere
Viszló címere
Viszló zászlaja
Viszló zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállás község
Polgármester Kisfalusi Imre (független)[1]
Irányítószám 3825
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség61 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség6,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,1 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájAggtelek–rudabányai-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájTornai-dombság[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 29′ 34″, k. h. 20° 53′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 34″, k. h. 20° 53′ 16″
Viszló (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Viszló
Viszló
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Viszló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Viszló témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Viszló község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye legészakibb részén helyezkedik el, közel a szlovák határhoz, a megyeszékhely Miskolctól körülbelül 70 kilométerre északkeleti irányban. Szendrőtől 20, Edelénytől 30 kilométerre található.

A szomszédos települések: észak felől Tornaszentjakab, kelet felől Pamlény, dél felől Rakaca, nyugat felől pedig Debréte. Északkeleten egy pár kilométeres szélességű, Perecséhez tartozó külterületi sáv határolja (ez választja el az államhatártól), ez utóbbi község belterülete azonban távol esik tőle.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Rakaca vagy Tornaszentjakab érintésével, a 2614-es úton.

Nevének eredete[szerkesztés]

Első írásos említése alkalmával, 1340-benm Wizlow alakban jelent meg. Későbbi írt formátumai még Wizlok, Wyslo, Wyzlo, Wislyo, Vyzlo, Viczlo és Viszló.

Nevének eredete ismeretlen, többféle feltevés is elképzelhető:

  • Neve a viszove (~ sulykoló hely) szóból ered utalva az egykori falu közepén levő kerek tóra, amelyben sulykolták az asszonyok a vászonruhát. Ezt a változatot alátámasztja a korábbi utcafront alakja és elhelyezkedése, amely különbözik a jelenlegitől.
  • 1620-ban Bakó pap tized nyugtáján Viszlava-nak (~ dicső/szép hely) írja, említi.
  • A helyi szájhagyomány szerint a Viszló név eredete az „Ameddig visz a ló” kifejezésből ered, vagyis ott települtek le az első lakók, ameddig egy nap alatt elvitte őket a ló

Története[szerkesztés]

1340-ben Zalonai Tekus birtoka volt, majd a tornai uradalomhoz tartozott. 1409-ben Zsigmond király adományából Erdegei Besenyei Pál horvát bán és Berencsi (Berenchi) István birtoka lett, később zálogban volt Becskeházi (Rechasa) Orros Antalnál. Abaúj vármegyei birtok. 1476-ban Szapolyai (Zapolya) Imre szepesi főispán vette meg a falu egy részét. 1539-ben Ferdinánd király adományaként Vingárti Horváth Gáspár királyi kamarás birtoka lett tornai uradalom révén, halála után Magócsi Gáspár vette meg. 1569-ben Viszló önálló falu volt az Abafi tizedjegyzékben. A 16. században a Bariusok birtoka volt, majd később Rákóczi-birtok. A falu fele tartozott a tornai uradalomhoz - Bethlen Gábor adománylevele alapján. A 17. században a Kátai család birtoka volt, aminek egy része zálogjog alapján Keglevich Miklós majd Bakonyi Ferenc birtoka lett. 1647-ben Komjáthy Zsigmond volt birtokosa a szendrői várhoz csatolt falunak, így Borsod vármegyéhez került. 1662-ben Keglevich Miklós új adományt nyert birtokára, így Viszlóra is. Az okiratban tévesen Vizsolynak írták. 1677-ben I. Lipót újra kiadta Keglevichnek az adománylevelet. 1880 körül még mindig Keglevich birtok volt, de 1880-ban Őrgróf Csáky Pallavicziny Hypolit volt a tulajdonosa. 1906-ban az ingatlanokat elárverezték és a viszlói gazdák vették meg kegyúri terhekkel együtt.

Említésre méltó a falu területéhez tartozó Köbli is. Írásos története Viszlóénál is régebbre nyúlik vissza, ténylegesen 1299-ig, amikor nevét Kubyli alakban írva említették. 1700-tól 1720-ig önálló falu volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Drótos István (független)[4]
  • 1994–1998: Répási Mihály (független)[5]
  • 1998–2002: Répási Mihály (független)[6]
  • 2002–2006: Répási Mihály (független)[7]
  • 2006–2010: Répási Mihály (független)[8]
  • 2010–2014: Répási Mihály (független)[9]
  • 2014–2019: Kisfalusi Imre (független)[10]
  • 2019-től: Kisfalusi Imre (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
73
72
73
70
56
61
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak mondta magát. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 11,3%, görögkatolikus 88,7%.[12]

2022-ben a lakosság 80,4%-a vallotta magát magyarnak, 3,6% szlováknak, 1,8% cigánynak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,1% volt római katolikus, 1,8% református, 53,6% görög katolikus, 1,8% egyéb katolikus, 3,6% felekezeten kívüli (23,2% nem válaszolt).[13]

Címerleírás[szerkesztés]

Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, amelynek alapját zöld színű, arany orosz kereszttel díszített halom foglalja el; a halmon ezüst cserfa áll. A pajzson háromlombú arany korona, amelynek lombjai ekevasat és csoroszlyát formáznak. A pajzstartó az egyik oldalon arany fűzfaág, a másik oldalon arany búzakalász. A pajzs alatt ezüst szalag lebeg VISZLÓ felirattal.

(A fő címerkép: a cserfa a község által régen használt pecsét ábrája, ugyanakkor a természeti környezetre is utal. A korona ugyancsak a régi községi jelképre emlékeztet, míg a kereszt az egyházra. A címertartók a természeti környezetre és annak megváltozására emlékeztetnek.)

Nevezetességei[szerkesztés]

A görögkatolikus templom
  • Urunk mennybemenetele görögkatolikus templom
  • Görögkatolikus kápolna a rakacai út mentén, a falu határában

Híres viszlóiak[szerkesztés]

  • Msgr Szabados Mihály (Viszló 1904.10.23. - Viszló 1984.09.02.) aranymisés áldozópap, pápai tiszteletbeli káplán, kanonok nagyprépost, volt általános eperjesi püspöki helynök
  • Dr. med.habil Kisida Elek (1936.07.22. - ) sebész, professzor, egyetemi magántanár
  • Kisfalusi János (1920 - 2007) Ezüstmisés tiszteletbeli főesperes, Magyar Kultúra Lovagja

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Viszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Viszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Viszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  6. Viszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  7. Viszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  8. Viszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  9. Viszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. Viszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  11. A nemzetiségi népesség száma településenként
  12. Viszló Helységnévtár
  13. Viszló Helységnévtár

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]