Prügy

	Prügy
	; Prügy címere
	; Prügy címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Szerencsi
Jogállás	község
Polgármester	Csehely Richárd (független)
Irányítószám	3925
Körzethívószám	47
	Népesség
Teljes népesség	2492 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	80,12 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	31,39 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Prügy Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 04′ 49″, k. h. 21° 14′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 49″, k. h. 21° 14′ 47″
	Prügy Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
	Prügy weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Prügy témájú médiaállományokat.

Prügy község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi járásban, Miskolctól 43 kilométerre keletre.

Története[szerkesztés]

Prügy és környéke már az őskorban is lakott volt. Árpád-kori település. Nevét egy Prud nevű ispánról kapta.

Prügy neve egykor Prügymonostra volt, és az Aba nemzetség birtokai közé tartozott, és itt e településen állt egykor a nemzetség által alapított monostor, Prügymonostora is.

1908 óta hívják Prügynek, azelőtt Pthrügy volt a neve.

A török időkben a lakosság a közeli mocsarakba menekült. Az első világháborút követő román megszállás alatt és 1944 őszén a település jelentős háborús károkat szenvedett. A község református templomának kertjében megközelítőleg 100 román és szovjet katona nyugszik. Emlékművüket 2007 augusztusában avatták fel.

Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Dadai alsó járásához tartozott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Erdei Sándor (független)^[3]
1994–1998: Erdei Sándor (független)^[4]
1998–2002: Erdei Sándor (független)^[5]
2002–2006: Erdei Sándor (független)^[6]
2006–2010: Boros-Leskó Géza (független)^[7]
2010–2014: Erdei Sándor (független)^[8]
2014–2019: Csehely Richárd (független)^[9]
2019-től: Csehely Richárd (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 65%-a magyar, 35%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.^[10]

Látnivalók[szerkesztés]

Móricz Zsigmond-ház (tájház) – Az író szülei 1884-ben költöztek Prügyre; Móricz Zsigmond 1888 - 1894 között élt itt, közben 1890-től Debrecenben tanult.
Móricz-mellszobor
Református templom
Katolikus templom
Millennium emlékmű (Szent Korona és Turul, Ekker Róbert alkotása, 2001)^[11]^[12]

Ismert emberek[szerkesztés]

Itt született 1886. december 7-én Móricz Miklós újságíró, szerkesztő, statisztikus, közíró, Móricz Zsigmond öccse.

Környező települések[szerkesztés]

Csobaj (9 km), Taktabáj (6 km), Taktakenéz (4 km), Tarcal (10 km), a legközelebbi város: Szerencs (10 km).

Közlekedés[szerkesztés]

A vasútvonal 760 mm nyomtávú volt, Szerencset kötötte össze Prüggyel^[13] 1971-ben megszűnt.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Prügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Prügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Prügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
↑ Prügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
↑ Prügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
↑ Prügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
↑ Prügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
↑ Prügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
↑ A nemzetiségi népesség száma településenként^{[halott link]}
↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
↑ Millenniumi emlékmű - Köztérkép.hu. [2016. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 26.)
↑ 491-es vonal. Vasútállomások. (Hozzáférés: 2016. július 7.)