Prügy
| Prügy | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Szerencsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csehely Richárd (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3925 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2384 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 80,12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 31,39 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Prügy weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Prügy témájú médiaállományokat. | |||
Prügy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Taktaközben helyezkedik el, a Tisza jobb parti oldalán, a megyeszékhely Miskolctól 43 kilométerre keletre, Tokajtól körülbelül 15 kilométerre délnyugatra.
A közvetlenül határos települések: észak felől Szerencs és Mezőzombor, északkelet felől Tarcal, dél kelet felől Taktabáj, dél felől a folyó túlpartján fekvő Tiszadada, délnyugat felől Taktakenéz, északnyugat felől pedig Taktaszada és Bekecs; nyugat felől pontszerűen érintkezik még a határa Taktaharkányéval is.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csak közúton közelíthető meg, Tarcal felől a 3617-es, Taktabáj, illetve Taktakenéz felől a 3621-es, Szerencs felől pedig a 3622-es úton.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Prügy és környéke már az őskorban is lakott volt. Árpád-kori település. Nevét egy Prud nevű ispánról kapta.
Prügy neve egykor Prügymonostra volt, és az Aba nemzetség birtokai közé tartozott, és itt e településen állt egykor a nemzetség által alapított monostor, Prügymonostora is.
1908 óta hívják Prügynek, azelőtt Pthrügy volt a neve.
A török időkben a lakosság a közeli mocsarakba menekült. Az első világháborút követő román megszállás alatt és 1944 őszén a település jelentős háborús károkat szenvedett. A község református templomának kertjében megközelítőleg 100 román és szovjet katona nyugszik. Emlékművüket 2007 augusztusában avatták fel.
Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Dadai alsó járásához tartozott.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Erdei Sándor (független)[3]
- 1994–1998: Erdei Sándor (független)[4]
- 1998–2002: Erdei Sándor (független)[5]
- 2002–2006: Erdei Sándor (független)[6]
- 2006–2010: Boros-Leskó Géza (független)[7]
- 2010–2014: Erdei Sándor (független)[8]
- 2014–2019: Csehely Richárd (független)[9]
- 2019–2024: Csehely Richárd (független)[10]
- 2024– : Csehely Richárd (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2489 | 2488 | 2492 | 2396 | 2375 | 2411 | 2419 | 2384 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának 65%-a magyar, 35%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,3%-a magyarnak, 34,5% cigánynak mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43%, református 36,8%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 7,5% (9,9% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 14,6% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak, lengyelnek és szlováknak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,6% volt római katolikus, 25,3% református, 4,5% görög katolikus, 3% egyéb keresztény, 10,9% felekezeten kívüli (31,2% nem válaszolt).[13]
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Móricz Zsigmond-ház (tájház) – Az író szülei 1884-ben költöztek Prügyre; Móricz Zsigmond 1888 - 1894 között élt itt, közben 1890-től Debrecenben tanult.
- Móricz-mellszobor
- Református templom
- Katolikus templom
- Millennium emlékmű (Szent Korona és Turul, Simorka Sándor és Ekker Róbert alkotása, 2001)[14][15]
Ismert emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1886. december 7-én Móricz Miklós újságíró, szerkesztő, statisztikus, közíró, Móricz Zsigmond öccse.
- Itt született 1927. augusztus 20-án Szepessy István okleveles agrármérnök, a növénykórtan professzora, a felsőfokú, posztgraduális növényvédelmi szakmérnöki képzés és a növényvédelmi szakirányú mérnök magyarországi megalapítója.
Környező települések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csobaj (9 km), Taktabáj (6 km), Taktakenéz (4 km), Tarcal (10 km), a legközelebbi város: Szerencs (10 km).
Közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vasútvonal 760 mm nyomtávú volt, Szerencset kötötte össze Prüggyel[16] 1971-ben megszűnt.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Prügy települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 21.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ "Prügy települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Prügy települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 26.
- ↑ "Prügy települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 27.
- ↑ "Prügy települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 27.
- ↑ "Prügy települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 27.
- ↑ "Prügy települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. november 12.
- ↑ "Prügy települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 26.
- ↑ "Prügy települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 2.
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Prügy Helységnévtár
- ↑ Prügy Helységnévtár
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
- ↑ "Millenniumi emlékmű - Köztérkép.hu". 2016. március 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. december 26.
- ↑ "491-es vonal". Vasútállomások. 2016. március 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. július 7.
