Irota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Irota
Irota.JPG
Irota címere
Irota címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállás község
Polgármester Bencs Sándor[1]
Irányítószám 3786
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 80 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség5,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Irota (Magyarország)
Irota
Irota
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 23′ 56″, k. h. 20° 52′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 56″, k. h. 20° 52′ 34″
Irota (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Irota
Irota
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Irota weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Irota témájú médiaállományokat.

Irota község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban. Edelénytől 18 kilométerre, Miskolctól kb. 40 kilométerre északra fekszik, a Cserehát szívében.

Története[szerkesztés]

Az első írásos említése 1320-ból maradt fenn Irata alakban.[3] Nevének etimológiájára több elmélet létezik. Valószínűleg a cseh, illetve lengyel Jarota személynévből keletkezett magyar névadással.[4] Ezzel szemben egy másik elmélete szerint Irota neve a magyar irt ige származéka és jelentése erdőirtó.

A török időkben a település elpusztult. A 17. században, mikor a Rákócziak birtokolták, települt be újra.

Az első iskola egy parasztházban volt. 1886-ig oroszul tanítottak.

Népesség[szerkesztés]

A 2001-es népszámláláskor 117 fő volt a település lakónépessége. Ennek 59,8%-a görögkatolikus, 32,5%-a római katolikus, 5,1%-a református volt, 2% ismeretlen, illetve nem válaszolt. A lakosok 99,1%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek.[5]

A 2011-es népszámláláskor a lakónépesség 68 fő volt.[6]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

  • Görögkatolikus templom (1846) és kápolna

Környező települések[szerkesztés]

Lak (6 km), Szakácsi (2 km), a legközelebbi város: Edelény (18 km).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Irota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I-IV. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963. I. 777.
  4. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1978. 292.
  5. A Magyar Köztársaság helységnévtára 2003. Budapest, 2003. 442.
  6. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/05/05_4_1_1_1.xls

További információk[szerkesztés]