Monaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Monaj
Monaji római katolikus templom.jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzikszói
Jogállás község
Polgármester Taskó László[1]
Irányítószám 3812
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 243 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség20,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Monaj (Magyarország)
Monaj
Monaj
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 18′ 26″, k. h. 20° 56′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 26″, k. h. 20° 56′ 08″
Monaj (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Monaj
Monaj
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Monaj témájú médiaállományokat.

Monaj község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – az egykori Abaúj-Torna vármegye abaúji részében –, a Szikszói járásban, Miskolctól közúton kb. 30 kilométerre északra.

Története[szerkesztés]

A Cserehát közepén fekvő Monaj immáron 750 éves múltra tekinthet vissza. A települést először 1256-ban említik, a jászói apátság birtokaként. Abban az időben jelentős bortermelő helyként tartották számon.

A török hódoltság alatt a környékbeli településekhez hasonlóan Monaj is elnéptelenedett és elpusztult. Később, az 1700-as években a Vitéz család telepítette be római katolikus magyarokkal és görögkatolikus ruténekkel.

1763-ban Eszterházy Károly egri püspök engedélyezte a Tiszta család számára, hogy a temetőnek szánt területen kápolnát emeljen. A kis kápolnát sokáig templomként használták, köréje építették a házakat. Később a falu lejjebb húzódott, dél felé. 1935-ben a kápolnát elbontották, de köveit, épületfáját és berendezéseit átmentették a falu közepén emelt új templomba.

Monajon feljegyzések szerint már az 1890-es években működött egy katolikus elemi iskola, amely tanteremből és előszobából állt. Az új iskolát 1932-ben építették, tanítói lakással együtt. Az iskola az 197879-es tanévig működött: ekkor – a tanulói létszám lecsökkenése miatt – bezárták, s a monaji gyerekek azóta Homrogdra járnak. Az egykori iskolaépületben ma családsegítő központ működik.

Nevét a falu valószínűleg a rajta átfolyó Monay patakról kapta, amelyet ma Selyebi-Vadász-pataknak hívnak, és amelyen egykor talán malom működött.[3]

A falu határában lévő Kenditanya és a belőle kialakított termelőszövetkezet hosszú időn át a környékbeli állattenyésztés egyik központja volt. Az itt álló hidroglóbusz a falu vízellátását biztosítja.

Népcsoportok[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[4] A falu lélekszáma 1910-ben 454, 1995-ben 232,[5] 2015-ben 243 volt.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Római katolikus templom. A mai egyház nem túl régi (70 éves), de a falait alkotó kövek és téglák már több mint 240 évesek. Legrégebbi berendezései még a Tiszta-kápolnából valók, így az oltárkép, mely Szent Annát ábrázolja a gyermek Máriával, néhány pad, valamint Szent Antal szobra. Az oltárkép sok időt megélt már, de színei ma is gyönyörűek. A templom falát 1979 óta freskók díszítik. A toronyban két bronzharang van.
  • A Vitéz család kriptája. A régi temetőnek az út felőli részén találjuk Vitéz János és hitvese nyughelyét. A sírkamrát a világháborúk idején feldúlták, bunkerként használták, azóta üresen áll.
  • Karácsonykor zenélő betlehem a templomkertben.

Környező települések[szerkesztés]

Homrogd (kb. 4 km), Kupa (kb. 5 km), Selyeb (5 km), Tomor (kb. 8 km). A legközelebbi város Szikszó (15 km).

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Monaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó, Bp., 1983
  4. A nemzetiségi népesség száma 2001
  5. Cartographia-adat; Budapest, 1995. 352 520-01