Borsodszirák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Borsodszirák
Nagyboldogasszony r. k. templom
Nagyboldogasszony r. k. templom
Borsodszirák címere
Borsodszirák címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállás község
Polgármester Tóth Attila[1]
Irányítószám 3796
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 1145 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség104,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Borsodszirák (Magyarország)
Borsodszirák
Borsodszirák
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 15′ 39″, k. h. 20° 46′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 39″, k. h. 20° 46′ 05″
Borsodszirák (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Borsodszirák
Borsodszirák
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Borsodszirák weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsodszirák témájú médiaállományokat.

Borsodszirák község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban. Edelénytől 5 kilométerre, Miskolctól 15 kilométerre északra.

Története[szerkesztés]

A települést 1261-ben említik először, Zyrakh néven. Neve feltehetőleg személynévből származik. 1907-től hívják Borsodsziráknak.

A terület az őskortól lakott. A 13. században a falu az egri püspökség birtoka. 1804-től az egri érsekségből kiváló kassai püspökséghez került. A település története szorosan összefonódik az egyházéval.

Az 1896-os Ezredévi Kiállításon Borsod vármegyét a mezőkövesdi mellett a sziráki népviselet is képviselte.

1945-ben az egyházi birtokokat felosztották, Szirákon megalakult a Bartók Béla Termelőszövetkezet (1960). Ez az ország egyik legjobban menő termelőszövetkezete lett, sokszínű gazdasági tevékenységet fejtett ki. Az 1990-es években a helyi termelőszövetkezetből sikeres vállalkozások alakultak ki.

Borsodszirák kultúrtörténeti érdekessége a belga származású Denijs Dille professzor, francia nyelv és irodalomtanár 1954-ben tett felfedezése, mely szerint Bartók Béla dédszülei innen Borsodszirákról kerültek a Bánságba, ükapja (Bartók Gregorius) Bartók Gergely 1771-ben itt kötött házasságot Gondoss Máriával, fiuk Bartók János, Bartók Béla dédapja innen költözött a Bánságba. Bartók Béla őseinek síremléke itt áll a borsodsziráki temetőben. A híres zeneszerző emlékét ma emlékpark őrzi a településen.

Népcsoportok[szerkesztés]

A településen a lakosságnak 73%-át magyar, a 27%-át cigány nemzetiségű[3] emberek alkotják.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

Környező települések[szerkesztés]

Boldva (5 km), Ziliz (2 km), a legközelebbi város: Edelény (5 km).

Irodalom[szerkesztés]

  • Takács István (1997). Borsodszirák helytörténete. [Szakdolgozat.] Eger : Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola. 179 p.
  • Laki-Lukács László (szerk.) (2006). Borsodszirák : fejezetek a település művelődés- és helytörténetéből. [Összeállította, szerkesztette, az archiv fotókat, textileket összegyűjtötte Laki-Lukács László] ; [fotók Lukács Boldizsár]. Borsodszirák : Borsodszirák Község Önkormányzata. 99 p., LVI t. o.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Borsodszirák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk[szerkesztés]