Andornaktálya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kistálya szócikkből átirányítva)
Andornaktálya
Mocsáry-kúria
Mocsáry-kúria
Andornaktálya címere
Andornaktálya címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Egri
Jogállás község
Polgármester Vámosi László (FIDESZKDNP)[1]
Irányítószám 3399
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 2604 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 156,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16,75 km²
Földrajzi nagytáj Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj Bükk-vidék[3]
Földrajzi kistáj Egri-Bükkalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Andornaktálya (Magyarország)
Andornaktálya
Andornaktálya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 50′ 40″, k. h. 20° 24′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 40″, k. h. 20° 24′ 42″
Andornaktálya (Heves megye)
Andornaktálya
Andornaktálya
Pozíció Heves megye térképén
Andornaktálya weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Andornaktálya témájú médiaállományokat.

Andornaktálya község Heves megyében, az Egri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Egri-Bükkalján, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék központi területének legdélebbi nyúlványán fekszik. Eger és Nagytálya között helyezkedik el, Egerrel szinte teljesen összeépülve. Andornaktálya 1939 szeptember 27-én jött létre Andornak és Kistálya egyesülésével. 1945-ig Borsod vármegye Mezőkövesdi járásához tartozott. Településszerkezete szerint dombvidéki sorfalu. Csaknem 5 kilométer hosszú. A község nyugati szélén húzódik a Füzesabony–Eger-vasútvonal. A vasúton már csak a kistályai részen található Andornaktálya megállóhely működik, az andornaki Andornaktálya alsó megállóhely már nem.

Nevének eredete[szerkesztés]

A névben található „tálya” szó a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt kiirtották a vallon telepesek a domboldalak növényzetét. (Ugyaninnen ered a zempléni Tállya neve is.) A vallonok a 11. században Liège környékéről érkeztek Magyarországra, s Eger környékén ők honosították meg a szőlőművelést.[4]

Története[szerkesztés]

Kistályát 1382-ben említik először, az egri prépost birtoka volt egészen a 20. századig.

1552-ben, Eger első ostromakor a falvak lakossága a környező riolittufába vájt barlanglakásokban rejtőzött el. A települések később kihaltak, majd újra benépesültek (Andornak 1564-ben, Kistálya 1690 körül). A barlanglakások később a Rákóczi-szabadságharc idején is menedéket biztosítottak a lakóknak.

Az egykori Andornak községben írta meg Petőfi Sándor 1844 februárjában „Eger mellett” című költeményét, amikor Eger felé utaztában megállt a helységben.

1916-ban a Andornakon halt meg Mocsáry Lajos haladó demokrata politikus.

A település az egri borvidéken helyezkedik el, ezért lakosai hagyományosan mezőgazdasággal, bortermeléssel foglalkoznak. Napjainkban az egri agglomerálódó térség részeként Andornaktálya egyre inkább kertvárossá válik, ahonnan a lakók jelentős része a megyeszékhelyre jár dolgozni.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Andornaktálya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. [1]
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  6. [2]

További információk[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Egerszalók Eger Ostoros Héraldique meuble compas.svg
Demjén

Észak
Nyugat  Andornaktálya  Kelet
Dél

Ostoros
Kerecsend Nagytálya Novaj