Tiszanána

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tiszanána
Szeplőtelen Fogantatás templom, Tiszanána.JPG
Tiszanána címere
Tiszanána címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásHevesi
Jogállás község
Polgármester Dr. Tóth József (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 3385
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség2474 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség36,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület68,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszanána (Magyarország)
Tiszanána
Tiszanána
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 33′ 40″, k. h. 20° 31′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 40″, k. h. 20° 31′ 23″
Tiszanána (Heves megye)
Tiszanána
Tiszanána
Pozíció Heves megye térképén
Tiszanána weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszanána témájú médiaállományokat.

Tiszanána község Heves megye Hevesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A Füzesabony – Kisköre útvonalon közelíthető meg. A legközelebbi város Kisköre, kb. 10 km-re található a falutól. A községhez tartozik Dinnyéshát üdülőterülete.

Története[szerkesztés]

Tiszanána története

Tiszanána község – amelyet első ízben IV. Béla király 1261-ben kelt oklevele említ, akkor még az Apocz nemzetség birtokainak szomszédjaként –, a 18. századig közvetlenül a Tisza partján feküdt, állandó árvíz veszély által fenyegetve. A folyó mentén a történelem előtti korokban különböző népek telepedtek le, hosszabb, rövidebb időre. Aztán szkíták, kelták éltek itt évszázadokon át, majd szarmaták, jazigok, s Attila hunjai. Úgy szólnak a mondák, hogy maga a király is innen, a Közép-Tisza vidékéről irányította hatalmas birodalmát.

Attila halála után következtek a gepidák, az avarok, a bolgárok, a szlávok, akiknek maradékai -bár később beolvadtak a 896 táján érkező nomád magyar törzsekbe.

A hagyomány szerint Szent László király adományozta Nánát az egri püspökségnek, amelynek 1804-ig maradt birtokában, majd a szatmári püspökség tulajdonába került. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben tehát, Nánaként fordul elő, az egri püspökség 1483-1494. évi számadáskönyveiben azonban - megkülönböztetésként a többi hasonló községtől - Tyzanana néven szerepel.

Érdekes adat, hogy az 1546. évi összeírás szerint tíz jobbágytelek van a faluban, három évvel később pedig nyolc adókötelest, hét elszegényedettet, kettő elhagyottat, és két újonnan települt telket regisztráltak.

Sokat szenvedett e vidék a török pusztításoktól. A janicsárok nemcsak állatot, de a rabláncokon embereket is hajtottak a török tartományok felé. Nem csoda, hogy Eger várának 1552-es ostroma után, az 1554-es adóösszeírás szerint a település teljesen elpusztult. Amit le lehetett rombolni, azt a hóditani akarók lerombolták. Ami fölött itt sem tudtak győzni, ugyanúgy, mint csillagpéldaképpé váló hősök esetében, az a szülőföldhöz való ragaszkodás volt.

Ebből a korszakból számtalan település neve ismeretes, amely végkép lekerült a térképekről. Ám Nánát újraépítették lakói. Alig telik el tíz esztendő, s már ismét tíz porta áll a romok fölött.

A falu a 17. században Török János és Kürthy György birtokába kerül. Valószínűleg azonban hamarosan visszakapja az egri püspökség, mivel a XVIII. században a község áttelepítését a folyópartról a biztonságosabb területekre már gróf Eszterházy Károly egri püspök rendeli el. (A régi helyet ma is Ó-Nánának nevezik.)

1770-1776 között belakják a tiszanánaiak által használt Kömlő pusztát.

A föld nélkül maradtak közül 102 család elköltözött.

Az elvándoroltak helyébe zömébe katolikus lakosság telepedett le.

A század végén Ulrich János püspöki jószágkormányzó mintegy száz düledező házat leromboltatott. Új utcasorok kijelölésével és azonos méretű telkek kimérésével (szám szerint 259) végrehajtotta a község belterületének átrendezését. Elrendelte, hogy minden jobbágy , még a negyedtelkes is nyers vagy égetett téglából két kényelmes szobát építsen s akik erre nem voltak képesek, azokat leszorította nyolcadtelkesekké. Így nyert a falu belsősége szabályosabb alakot.

A község 1804-ben az újonnan felállított szatmári püspökség birtokába jutott. Lélekszáma 1787-ben 2054 fő. Amikor 1805 után a szatmári püspökség lett a birtokos, majorsági szántógazdálkodáset nem épített ki hanem a majorüzem továbbra is állattartásból, juhászatból állt. A 19. század első felében a helybeli katolikus lelkész egy kis kórházat állított fel, az urasági tiszti lak mellett felépült a tiszanánai uradalom központi tömlöce.

A szatmári püspökség 1848-ig volt Tiszanánán földesúri joga, később már csak a helység legnagyobb birtokosa.

Tiszanánát több ízben, így 1830-ban, 1855-ben, 1876-ban, 1879-ben, 1888-ban árvíz öntötte el.

A református templom 1752-ben épült. A katolikus templomot Galántai gróf Eszterházy Károly egri püspök építette 1788-ban.

A századfordulón lakóinak száma 4.755 fő, ebből 2.822 római katolikus, 1840 református 93 fő görögkatolikus, izraelita, ágostai hitvallású.

Tiszanána. A név első fele a Tisza közelségére utal, a Nána pedig eredetileg puszta személynév volt.

A településhez tartozik a Tisza mellett fekvő üdülőterület, Dinnyéshát. Csónakkikötője több száz vízi jármű befogadására alkalmas. A kikötő közelében szabad vizű strand található.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2011-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 19%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,8%-a magyarnak, 20,3% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,6%, református 12,9%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 7,1% (20,2% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom (1788)
  • Református Templom (1752)
  • Dinnyésháti szabadstrand
  • Szent József temetőkápolna

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  4. Tiszanána Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]