Tiszanána

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tiszanána
A római katolikus templom a paplakkal
A római katolikus templom a paplakkal
Tiszanána címere
Tiszanána címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásHevesi
Jogállás község
Polgármester Dr. Tóth József (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 3385
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség2474 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség36,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület68,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszanána (Magyarország)
Tiszanána
Tiszanána
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 33′ 40″, k. h. 20° 31′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 40″, k. h. 20° 31′ 23″
Tiszanána (Heves megye)
Tiszanána
Tiszanána
Pozíció Heves megye térképén
Tiszanána weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszanána témájú médiaállományokat.

Tiszanána község Heves megye Hevesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A FüzesabonyKisköre útvonalon közelíthető meg. A legközelebbi város Kisköre, kb. 10 km-re található a falutól. A községhez tartozik Dinnyéshát üdülőterülete.

Története[szerkesztés]

A mai település környékén és a tágabb Közép-Tisza-vidéken az első évezredben különböző népek telepedtek le: szkíták, kelták éltek itt évszázadokon át, majd szarmaták, jazigok, s Attila hunjai. Úgy szólnak a mondák, hogy maga a király is innen, a Közép-Tisza vidékéről irányította hatalmas birodalmát. Halála után következtek a gepidák, az avarok, a bolgárok, a szlávok, akiknek maradékai később beolvadtak a 896 táján érkező nomád magyar törzsekbe.

A hagyomány szerint Szent László adományozta Nánát az egri püspökségnek, amelynek 1804-ig maradt birtokában, majd a szatmári püspökség tulajdonába került. Tiszanána első említését IV. Béla 1261-ben kelt okleveléből ismerjük, mint az Apocz nemzetség birtokaival szomszédos földet. Az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben Nánaként fordult elő, az egri püspökség 1483–1494. évi számadáskönyveiben azonban – megkülönböztetésként a többi hasonló nevű községtől – Tyzanana néven szerepelt.

Az 1546. évi összeírás szerint tíz jobbágytelek volt a faluban, három évvel később pedig nyolc adóköteles, hét elszegényedett, kettő elhagyott és két újonnan települt telket regisztráltak. Sokat szenvedett e vidék a török pusztításoktól. A janicsárok nemcsak állatot, de a rabláncokon embereket is hajtottak a török tartományok felé. Eger várának 1552-es ostroma után, az 1554-es adóösszeírás szerint a település teljesen elpusztult. Kevéssel később azonban Nánát újjáépítették lakói, alig telt el tíz esztendő, s már ismét tíz porta állt a romok fölött.

Az akkor még közvetlenül a Tisza partján fekvő, állandó árvízveszéllyel fenyegetett falu a 17. században Török János és Kürthy György birtokába került. Valószínűleg azonban hamarosan visszakapta az egri püspökség, mivel a 18. században a község áttelepítését a folyópartról a biztonságosabb területekre már gróf Eszterházy Károly egri püspök rendelte el (a régi település helyét ma is Ó-Nánának nevezik). 1770 és 1776 között belakták a tiszanánaiak által használt Kömlő pusztát. A föld nélkül maradtak közül 102 család elköltözött, az elvándoroltak helyébe többnyire katolikus lakosság telepedett le. 1752-ben felépült a református templom, majd Eszterházy püspök jóvoltából 1788-ban a római katolikus templom is. A falu lélekszáma 1787-ben 2054 fő volt.

A 18. század végén Ulrich János püspöki jószágkormányzó mintegy száz düledező házat leromboltatott. Új utcasorok kijelölésével és azonos méretű telkek (szám szerint 259) kimérésével végrehajtotta a község belterületének átrendezését. Elrendelte, hogy minden jobbágy, még a negyedtelkes is nyers- vagy égetett téglából két kényelmes szobát építsen, s akik erre nem voltak képesek, azokat leszorította nyolcadtelkesekké. Így nyert a falu belsősége szabályosabb alakot.

A község 1804-ben az újonnan felállított szatmári püspökség birtokába jutott. Az új kegyúr majorságában továbbra is az állattartás, a juhászat maradt a meghatározó gazdálkodási forma. A szatmári püspökség 1848-ig maradt Tiszanána földesura, később már csak a helység legnagyobb birtokosa. A 19. század első felében a helybeli katolikus lelkész egy kis kórházat állított fel, az urasági tiszti lak mellett felépült a tiszanánai uradalom központi tömlöce. A falut több ízben, 1830-ban, 1855-ben, 1876-ban, 1879-ben, 1888-ban árvíz öntötte el.

A 20. század elején lakóinak száma 4755 fő volt, ebből 2822 római katolikus, 1840 református, 93 fő görögkatolikus, izraelita, ágostai (evangélikus) hitvallású.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Sallós Károlyné (független)[3]
  • 1994–1998: Dr. Tóth József (független)[4]
  • 1998–2002: Dr. Tóth József (független)[5]
  • 2002–2006: Dr. Tóth József (független)[6]
  • 2006–2010: Dr. Tóth József (független)[7]
  • 2010–2014: Dr. Tóth József (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Dr. Tóth József (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Dr. Tóth József (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2011-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 19%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,8%-a magyarnak, 20,3% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,6%, református 12,9%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 7,1% (20,2% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom. Az egyhajós templomot Eszterházy Károly püspök építtette Francz József építésszel, 1788-ban készült el. Mellékoltárképét 1796-ban Szikora György festette.
  • Református templom. A mai, barokk stílusú templom 1752-ben épült a korábbi fatalpú templom közelében. Orgonáját Angster József építette 1894-ben. Átépítették 1833-ban, nyugati homlokzati tornyát 1867-ben kapta. Mindhárom harangját 1923-ban Szlezák László öntötte Budapesten.
  • A településhez tartozik a Tisza mellett fekvő üdülőterület és szabadstrand, Dinnyéshát. Csónakkikötője több száz vízi jármű befogadására alkalmas. A kikötő közelében szabad vizű strand található.
  • Szent József-temetőkápolna

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  6. Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  9. Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  11. Tiszanána Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]