Halmajugra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Gyöngyöshalmaj szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Halmajugra
Halmajugra címere
Halmajugra címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásGyöngyösi
Jogállás község
Polgármester Somodi Tiborné[1]
Irányítószám 3273
Körzethívószám 37
Népesség
Teljes népesség1287 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség58,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Halmajugra (Magyarország)
Halmajugra
Halmajugra
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 45′ 40″, k. h. 20° 03′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 40″, k. h. 20° 03′ 22″
Halmajugra (Heves megye)
Halmajugra
Halmajugra
Pozíció Heves megye térképén
Halmajugra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Halmajugra témájú médiaállományokat.

Halmajugra község Heves megyében, a Gyöngyösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Gyöngyöstől 10 kilométerre, a 3-as főúttól 5 kilométerre északra található. Környező települések: Detk, Ludas és Visonta. A települést keletről a Bene-patak, északról a Borhy-völgyi-patak határolja.

Története[szerkesztés]

Halmajugra település 1950-ben jött létre Gyöngyöshalmaj és Hevesugra egyesítéséből. Mindkét település a történelem során többször elnéptelenedett.

Gyöngyöshalmaj[szerkesztés]

Gyöngyöshalmaj nevét az 13321337. évi pápai tizedjegyzékben Holme néven említették, plébániája a patai kerületbe tartozott.

1466-ban több más helységgel együtt a Besenyei család birtokában találjuk. Az 1552, és az 1554 évi adóösszeírásban az elpusztult helységek között szerepelt. Később ismét benépesült, az 15891590. évi összeírásban már azok között a helységek között említették, amelyek az egri vár fenntartására szolgáltatták be a főpapi tizedet. 1635-ben 1 portája volt, és nemes községként szerepelt még az 1647. és az 1675. évi összeírásokban is.

1693-ban Balogh Mihály és Bartha György, 1741-ben pedig Almássy János birtoka volt. A 19. század első felében pedig Szepesy János, Darvas, Goszthony, Ondrekovics, Czövek, Almássy, Pauker és a Majzik családok voltak birtokosai.

1910-ben 703 lakosából 702 magyar volt, melyből 1721 római katolikus, 18 izraelita volt.

Római katolikus temploma 1900-ban épült.

Hevesugra[szerkesztés]

Hevesugra az Aba nemzetség ősi birtoka volt, amely a nemzetség ugrai ágának jutott.

Az ugrai ág első ismert sarja az 1325-ben élt Miklós fia Csele, ennek fia Balázs (1343–1351), ezé pedig az 1375 ben említett Miklós volt, akik mind e néven fordulnak elő. Miklós fiai László, Tamás és Bertalan (1425), kiket szintén Ugraiaknak neveztetek. E család kihaltával birtokaikat Ugrán 1738-ban a Nánai Kompolthiak nyerték adományul.

Ugra plébániáját már az 13321337 évi pápai tizedjegyzék is említette.

A 16. század elején Nánai Kompolthi János, Zsigmond és Ferencz, valamint az Országh család között létrejött örökösödési szerződés szerint a Kompolthiak kihaltával az Országh család birtokába került.

Az 1554. évi adóösszeírás szerint 4 portája volt, ekkor Országh Kristóf birtoka volt. 1567-nen, Országh Kristóf halála után a nőági örökösök között hosszú per vette kezdetét az Országh birtokok miatt. Országh Kristóf nővére Borbála, férjezett Török Ferenczné 1569-ben eszközölt ki királyi adománylevelet Oroszlánkő várának tartozékaira, közötte Ugrára is, minek következtében Ugra Török Ferenc gyermekeinek birtokába került.

Az 1635 évi összeírásban fél, 1647-ben 1/4, 1675-ben 1/4 és 1686-ban szintén 1/4 portával volt felvéve.

1693-ban mint puszta, báró Haller Samu birtoka volt, 1741-ben pedig a Nyáry családé volt.

A 19. század elején a gróf Draskovich, gróf Esterházy és Gosztony családok, báró Orczy Lőrincz és Ullmann László voltak birtokosai. Később a Jeszenszky család szerzett itt birtokokat, majd Beökönyi Viktor lett a legnagyobb birtokosa.

1910-ben 571 magyar lakosából 570 római katolikus volt.

Római katolikus temploma 1720 körül épült.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 65%-a magyar, 35%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 35,7% cigánynak mondta magát (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,2%, református 1,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 30,5% (21,4% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halmajugra települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  4. Halmajugra Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Visonta Markaz Domoszló
Gyöngyös Gyöngyöshalász

Észak
Nyugat  Halmajugra  Kelet
Dél

Tófalu
Karácsond Tarnaörs Erk Ludas Detk