Pétervására

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Pétervására
A Keglevich-kastély. Az 1760-ban elkészült kétszintes barokk kastélyt Keglevich I. Gábor építtette Quadri Kristóf itáliai származású mesterrel[1]
A Keglevich-kastély. Az 1760-ban elkészült kétszintes barokk kastélyt Keglevich I. Gábor építtette Quadri Kristóf itáliai származású mesterrel[1]
Pétervására címere
Pétervására címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásPétervásárai
Jogállás város
Polgármester Eged István (FideszKDNP)[2]
Irányítószám 3250
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 2043 fő (2017. jan. 1.)[3]
Népsűrűség60,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pétervására (Magyarország)
Pétervására
Pétervására
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 01′ 23″, k. h. 20° 05′ 56″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 23″, k. h. 20° 05′ 56″
Pétervására (Heves megye)
Pétervására
Pétervására
Pozíció Heves megye térképén
Pétervására weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pétervására témájú médiaállományokat.

Pétervására város Heves megyében. A Pétervásárai járás központja, a megye legkisebb városa. Egybeépült Erdőkövesd településsel. Helyileg és a környéken általánosan használt (nem hivatalos) elnevezése: Péterke.

Fekvése[szerkesztés]

A város Heves megye északi részén, a Tarna völgyében fekszik, Egertől közúton 33, Salgótarjántól 35, Ózdtól 36 km-re. Dél-délnyugat felől a Mátra, északról a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet (a bárnaivádi hegycsoport és a Heves–Borsodi-dombság), keletről a Bükk-vidék határolja. Átszeli a 23-as főút. Vasúti kapcsolata nincs.

Története[szerkesztés]

Pétervására és környéke ősidőktől lakott hely. Régészeti leletek sokasága tanúsítja, hogy már az újkőkorban, majd a késő rézkorban, a bronzkorban és a vaskorban is éltek emberek ezen a vidéken. A honfoglalás után csakhamar a kabarok népcsoportjának előkelő ága, az Aba nemzetség telepedett le itt.

Legelső temploma már a 11. század elején állhatott, de a település első említése csak 1247-ből való, Peturwasara alakban. 1333-ban virágzó egyházként említik. A 15. század közepétől vásártartási joggal rendelkező mezőváros. Száz évvel később a török felégeti, de a város nem néptelenedik el; ma is élnek itt olyan családok, amelyeknek neve már a hódoltság előtti jobbágylistákban szerepelt: Eged, Varga, Sály, Bátka, Szántó. A város birtokosa és kegyura 1699-től 1945-ig a horvát eredetű Keglevich család volt.

Az 1848–49-es szabadságharc idején Máriássy János honvéd alezredes alakulatával rátört a város főterén táborozó császáriakra, érzékeny veszteséget okozva az osztrák haderőnek, von Schlick altábornagy azonban visszaverte a magyar honvédeket. Erre emlékeztet a Petőfi út egyik házának falába fúródott ágyúgolyó.

A történelem később sem kímélte Pétervásárát: a II. világháború alatt, 1944 decemberében a település hadszíntérré vált.

1956 őszén Pétervásárán is munkástanács alakult. A forradalom leverése után a helyi lakosság körében jelentős ellenállás bontakozott ki, melyet a hatalom csak nehezen tudott felszámolni. Többeket bebörtönöztek, köztük a Pétervásárai Járási Forradalmi Tanács elnökét (12 évre ítélték, az 1963-as amnesztiával szabadult).[4]

A mezővárosi státuszát a 17. század végén elvesztő és attól kezdve nagyközségi rangú Pétervásárát 1989. március 20-án nyilvánították újra várossá. A közel 3000 lakosú település ezzel az ország akkor legkisebb városa lett. A helyi filmszínházban tartott hivatalos ünnepségen a Minisztertanács államtitkára adta át a városról szóló oklevelet Pál László tanácselnöknek. Jelen volt a megyei és járási pártvezetés, valamint egy országgyűlési képviselő is.[5]

Népcsoportok, demográfia, megélhetés[szerkesztés]

2001-ben a pétervásáraiak 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[6]

A település lélekszáma 1920-ban 2085, 1995-ben 2611 fő volt.[7] Az 1980-as évek végén Pétervására teljes népessége megközelítette a 3000 főt.

A kilencvenes évekig a férfi lakosság fő munkáltatója a nehézipar volt (Salgótarján, Ózd, Borsodnádasd gyárai és bányái, mátravidéki üzemek). Sokan dolgoztak az erdőgazdaságban, jártak Egerbe, sőt az Alföldre is (pl. Hatvanba), ahol a pétervásárai és környékbeli lányok-asszonyok idényjellegű mezőgazdasági munkát vállaltak vagy a feldolgozóiparban helyezkedtek el.

Pétervására a legkisebb lélekszámú település, ahol nem takarékszövetkezethez tartozó bankfiók üzemel[8], a Szent Márton út 9. szám alatt található OTP-fiók.

Nevezetességei[szerkesztés]

Kéttornyú templom
A város római katolikus templomát Keglevich Károly kegyúr emeltette az 1719-ben épült korábbi egyház helyén, 181217 között. Povolny Ferenc egri építőmester munkája. Hivatalos nevét a városnak a címerében is látható védőszentjéről kapta: Tours-i Szent Márton Plébániatemplom, de a környék népe csak úgy hívja: péterkei vagy palóc székesegyház. Egyike volt Magyarország első romantikus stílusú, neogótikus épületeinek. Altemplomában van a Keglevichek kriptája, melyet 1980-ban, az utolsó leszármazott halálát követően befalaztak.

A templom orgonáját Laczai Mihály káplán kezdeményezésére az egri Mooser Lajostól rendelték meg, aki többek között az esztergomi és az egri székesegyházak orgonáit is építette. Az 1500 forintos vételárat Keglevich Gyula gróf özvegyének adományából fedezték. A hangszer egy év alatt készült el, felszentelésére 1869. június 22-én került sor. A ceremónia után a település közössége köszönetképpen Mooser Lajosnak egy ezüst burnótszelencét, Károly fiának pedig egy tajtékpipát ajándékozott. A 62 éves mester meghatottan vallotta be, hogy ilyen megtiszteltetés sem Esztergomban, sem Egerben nem érte[9].

Körkápolna
A Kossuth és Petőfi út kereszteződésénél áll az 1722-ben barokk stílusban épült, kis méretű körtemplom.

Keglevich-kastély
Az 1760-ban elkészült U-alakú, kétszintes, manzárdtetős barokk kastélyt Keglevich I. Gábor építtette. Kivitelezője Quadri Kristóf olasz származású gyöngyösi építőmester volt. A 19. század elején oldalszárnyakkal bővítették. A lépcsőház míves kapuja az Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe került. A pinceajtó a hozzá tartozó ötnyelves zárral, valamint a lépcsőkorlát Fassola Henrik lakatosmester munkája. Beller Jakab gyöngyösi festő készítette 1762-ben az emeleti díszterem nagyszerű rokokó freskóit, melyeken a kastély építésének jelenetei, a négy évszak és görög mitológiai alakok láthatók; a falakon a gyanakvás, kétségbeesés, bujaság és előkelőség témáit is megfestette a művész. A kastély a II. világháború után sokáig elhagyatottan állt. Felújítására 1964-től került sor. Ma szakiskola (Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet) és kollégium működik az épületben.

1849-es ágyúgolyó
A Petőfi út egyik házának falába fúródott nagy ólomlövedékre emléktábla hívja fel a figyelmet:[10]

1849 FEBRUÁR 24.
PÉTERVÁSÁRAI CSATA EMLÉKÉRE
1995. VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT

Kőoroszlánok
Az egykori kastélykapu kőoroszlánjai ma a Szabadság téri Hősök kertjét őrzik. Korábbi helyük a tér másik oldalán volt.

I. világháborús emlékmű
1920 óta áll a Szabadság téren.[11]

Szovjet hősi emlékmű
Ugyancsak a Szabadság téren látható.[12]

Szabadság-szobor
Somogyi Árpád alkotása 1967 óta áll a Szabadság téren, az iskola előtti parkban. Oszlopán a betűk erősen megkoptak:[13]

СЛАВА СОВЕТСКИМ ГЕРОЯМ ОСВОБОЖДЕНИЯМ
DICSŐSÉG A FELSZABADÍTÓ SZOVJET HŐSÖKNEK

Testvértelepülések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Barta Katalin: A Keglevich-kastély kálváriája: a város szeretné visszakapni (magyar nyelven) (PHP). heol.hu. Heol, 2012. augusztus 31. (Hozzáférés: 2013. június 4.)
  2. Pétervására települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  4. Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai. A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. Eger, 2006
  5. Heves Megyei Népújság, 1989. március 21. (XL/68.), 1–2. o.
  6. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  7. Cartographia-adat; Budapest, 1995. 352 520-01
  8. http://hvg.hu/kkv/20160426_csak_a_takarekszovetkezetek_tudjak_atvenni_a_videki_postakat_2000_fo_alatt
  9. Eger, 1869. július 8.
  10. kép
  11. Bővebben: köztérkép.hu
  12. Bővebben: köztérkép.hu
  13. Bővebben: köztérkép.hu

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Bárna Erdőkövesd Bükkszenterzsébet Héraldique meuble compas.svg
Ivád

Észak
Nyugat  Pétervására  Kelet
Dél

Hevesaranyos
Mátraballa Mátraderecske Kisfüzes