Mezőszemere

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mezőszemere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásFüzesabonyi
Jogállás község
Polgármester Jakab Gábor (független)[1]
Irányítószám 3378
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség1180 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség51,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőszemere (Magyarország)
Mezőszemere
Mezőszemere
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 44′ 46″, k. h. 20° 31′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 46″, k. h. 20° 31′ 08″
Mezőszemere (Heves megye)
Mezőszemere
Mezőszemere
Pozíció Heves megye térképén
Mezőszemere weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőszemere témájú médiaállományokat.

Mezőszemere község Heves megye Füzesabonyi járásában. Mai nevét 1950-ben kapta, régi elnevezése Borsodszemere volt, mivel az 1950-es megyerendezésig Borsod vármegye Egri, majd Mezőkövesdi járásához tartozott.

Fekvése[szerkesztés]

A község Magyarország északkeleti részén helyezkedik el, az Eger-patak vágja ketté.

Története[szerkesztés]

Nevét első ízben 1261-ben említi az egri püspökség birtokairól szóló oklevél. Ebben IV. Béla elmondja, hogy a püspökség birtoka a béli nemesek földjétől a szemerei és farmosi nemesek területéig terjed. 1286-ban Szemerei Tamás fia Urus két ekényi örökölt szemerei birtokrészét eladja lövői Marcellus mesternek, András egri püspök tisztjének, majd 1323-ban ezen Lövei Marcellus fia Lusták az Egyházas-Szem ere és Uruz között fekvő Szemere nevű birtokát az egri káptalanra hagyja. 1333-ban Szemerei Dénes a Szt. Miklós tiszteletére szentelt itteni templomot a birtokjog tisztázatlansága miatt felgyújtotta. Az ezt követő perbéli megegyezés során Szemerei Dénes egész szemerei részét átadta Luka fiának. Ugyanezen oklevél említi a Szentistván nevű falutól északra húzódó Nagyárok (magnum fossatum Árok vocatum) nevét. 1369-ben Szemerei Tamás fia Uruz két ekényi birtokrészét eladja gri káptalannak. 1435-ben a Liptai családot iktatják be Szemere birtokába, ez a család azután a XVI-XVII. században mindvégig birtokos marad a faluban, s róla nem egyszer Szemereynek nevezi magát.

Eger 1552. évi ostromával kapcsolatos harcokban a török elpusztította a falut, mely ettől kezdve hosszú ideig a puszta falvak között szerepel. 1580-ban Rudolf király a Szemere és Andornak nevű falvakat illető "latens" királyi birtokjogot Mocsáry Györgynek és Gergelynek adományozta, de a tényleges birtokosok a Liptaiak megakadályozták Mocsáryék birtokba iktatása. A birtokjogi kérdéseket az 1668. 1682. majd 1689. évi megegyezés oly módon szabályozta, hogy a kérdéses falvak fele része átadatott a Mocsáryaknak. másik fele része a Liptaiak birtokában maradt. Ténylegesen az egész XVII. században e két család bírta Szemerét. 1727-ben Liptai János a Mocsáryakkal folytatott birtokperben minden követeléséről lemondott, és pénzbeli kártérítés ellenében minden jogát átruházta Mocsáry Lászlóra. Ettől kezdve a Mocsáryak voltak a kizárólagos birtokosok. 1759-ben Mocsáry Sámuel és Pál az egész Szemere helységet 27 ezer forintért átruházták Fáy Lászlóra, így 1771-ben az úrbérrendelkezéskor br. Fáy László a 22 jobbágytelek ura. Azonban Mocsáry Pál özvegye, Szemerey Johanna perrel támadta meg a szerinte sérelmes átruházást, ennek eredményeként az özvegy még 1771-ben visszakapta a falut. 1776-ban a Mocsáryak 23 ezer forintért 32 évre br. Orecy Lőrincnek zálogosították el a falut. 1806-ban a bérletet további hat évre meghosszabbították. Végre 1814-ben visszakerült a falu a tulajdonosnak, a Mocsáry családnak kezelésébe. 1807-ben már állott az egyemeletes Mocsáry-kastély, a földszinten hét, az emeleten két szobával. A templomot Fáy László építette 1760- 1766-ban. A község pecsétje: kardot tartó, füzérre könyöklő kar. Felírás:..Szemere 1725".[3]

Mezőszemere Kismari-fenék elnevezésű részén neolit település maradványait tárták fel a kutatók 1995 és 1997 közt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Bukta Ferenc (független)[4]
  • 1994–1998: Bukta Ferenc (független)[5]
  • 1998–2002: Bíróné Bukta Krisztina (független)[6]
  • 2002–2006: Bukta Gábor (független)[7]
  • 2006–2010: Bukta Gábor (független)[8]
  • 2010–2014: Bukta Gábor (független)[9]
  • 2014–2019: Bukta Mária (független)[10]
  • 2019-től: Jakab Gábor (független)[1]

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.[7]

A következő, 2006-os önkormányzati választás szintén választástörténeti érdekességet szült Mezőszemerén: azon az őszön ugyanis a polgármesteri székért csak azonos családnevű személyek indultak, összesen négyen; ráadásul ugyanazzal a családnévvel további két fő elindult képviselő-jelöltként is (utóbbiak mindketten mandátumot is szereztek).[8]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar nemzetiségűnek, 6%-a cigány etnikumúnak vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,1%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 9,4% cigánynak, 0,6% németnek, 0,6% románnak mondta magát (18,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,4%, református 3,4%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 2,7%, felekezeten kívüli 8,9% (26% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Mezőszemerei 1956-os emlékmű
  • Mezőszemerei Római Katolikus templom
  • Mezőszemere szívében található a Szent Erzsébet Park
  • Mezőszemerei Március 15 emlékmű
  • Singolt-ház
  • Szikvízmúzeum
  • Mocsáry Lajos kastélya

Híres mezőszemereiek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Mezőszemere települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Történet :: Mezőszemere 3378. www.mezoszemere.com. [2017. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  4. Mezőszemere települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Mezőszemere települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  6. Mezőszemere települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  7. a b Mezőszemere települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  8. a b Mezőszemere települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  9. Mezőszemere települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  10. Mezőszemere települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. május 3.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  12. Mezőszemere Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Szihalom Szomolya Mezőkövesd
Füzesabony Dormánd

Észak
Nyugat  Mezőszemere  Kelet
Dél

Szentistván
Mezőtárkány Egerfarmos Egerlövő