Királd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Királd
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Királd címere
Királd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Putnoki
Jogállás község
Polgármester Zupkó Andrásné[1]
Jegyző Nagy János
Irányítószám 3657
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 785 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 99,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7,88 km²
Földrajzi nagytáj Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj Bükk-vidék[3]
Földrajzi kistáj Upponyi-hegység[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Királd (Magyarország)
Királd
Királd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 15′ 05″, k. h. 20° 23′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 05″, k. h. 20° 23′ 24″
Királd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Királd
Királd
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Királd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Királd témájú médiaállományokat.

Királd község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban.Miskolctól közúton kb. 40 kilométerre északnyugatra, Ózdtól 10 kilométerre keletre található. Az Upponyi-hegység északi nyúlványaira épült, a Sajóba torkolló Királd-patak völgyében.

Nevének jelentése[szerkesztés]

A borsodi földvár földje volt. A neve a király szóból alakult ki.

Grald alakban őrzi a nevét az oklevél, később Kyrald formában is használják, de a pápai tizedlajstromokban Kyrakként szerepel.

Demográfiai jellemzők[szerkesztés]

A község állandó lakosainak a száma az 1970-es években volt a legmagasabb, ekkor elérte az 1500 főt. Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején nagy fejlődésen ment keresztül a környék köztük Királd is. A helyi termelő bányaüzem nemcsak Királd lakosságának adott munkahelyet, hanem a környéken élő embereknek is (Sajómercse, Uppony, Borsodbóta, Sáta, Nekézseny). Az 1980-as évek közepétől a lakosság száma folyamatosan csökkent, mivel a Bányaüzemet folyamatosan visszafejlesztették.

Története[szerkesztés]

A települést 1246-ban említik először, az egri püspökség birtoka volt. Lakói főleg szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 16. században a török megszállás és a pestisjárvány miatt a település teljesen elpusztult. Csak lassan népesült be újra. 1730 körül tiszta katolikus a község, ekkor egy kis fatemplomot emeltek. 1826-ban épült új templom a falun kívül dél felé egy domboldalon. A 19. században indult újra fejlődésnek, főleg miután 1851-ben beindult a szénbányászat. A bányát 1984-ben zárták be.

Királd község Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén, Ózdtól északkeletre, Putnoktól délre helyezkedik el. Ózd(10 km), Putnok(10 km), és Borsodbóta(4 km) felől érhető el kiépített útvonalon, a település 5 km-en keresztül terül el a Királd-patak völgyében.AZ Ózd-Putnok közötti legrövidebb alternatív útvonal, ami nem a 26-os főút, a településen halad át.

A település első említése 1246-ból származik, ekkor a bélháromkúti apátság faluja volt. A török hódítás korában a Szarvaskő várához csatolták, de ekkor is az apátság tulajdonában volt. A községet a 16. században előbb a török, majd a pestis pusztította ki, és egy ideig teljesen pusztává vált. Végül az egri papnevelő intézet létesítésekor Királd is a szeminárium birtoka lett. A település lassan elkezdett fejlődni, és ezt a 19. században megnyitott és fokozatosan kiépített szénbányája jelentősen elősegítette. A 20. században a település területe tovább bővült, hozzátartozott Cséptelek és Petőfi telep is. 1982-ben Putnok irányítása alá került és csak az 1990-es években nyerte vissza önállóságát.

A falu egyetlen nevezetessége a római katolikus templom, melyet 1826-ban az egri szeminárium építtetett késő barokk stílusban. A korábbi fatemplomból származó, 1768-ban készült oltárképet erősen átfestették. Népszokásokat nem őriznek a faluban. A bánya felszámolásával jelentős munkalehetőség szűnt meg a faluban. Ez sajnos hátráltatni fogja a települést, annak ellenére, hogy rögtön próbáltak új munkalehetőségeket teremteni.

A természet kedvelőinek érdemes Királdot felkeresni. A falu erdők között fekszik, melyekben egyaránt érdemes vadászni, gombászni, vagy csak egyszerűen sétálni. Jelzés nélküli turistaút köti össze a környező településekkel. A turisták szállást is találnak a faluban: a Művelődési Házban négyágyas, fűthető szobát ad ki az önkormányzat, és az étkezés is biztosítható.

Népcsoportok[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Közlekedés[szerkesztés]

Közúton autóbuszjáratok közlekednek Ózd, Putnok, valamint Uppony irányába. Az ózdi járatok sűrűsége részben megfelelő. Putnok felé hiányosabbak a járatok. Nagyobb városokat, mint Miskolc, Budapest, csak Ózd és Putnok érintésével tudja a lakosság megközelíteni.

Vasúti közlekedésüket 2009-ig az Eger–Putnok-vasútvonal segítségével bonyolították le, a vonal bezárása óta csak autóbuszos közlekedés működik.

A foglalkoztatottság helyzete[szerkesztés]

A község foglalkoztatottsági helyzetét alapvetően a Helyi Bányaüzem, valamint az Ózdi Kohászati Üzemek határozták meg. Az 1980-as évek végén megkezdődött a kohászati létszámleépítés, a bányaüzem fokozatos leépítése, majd a 2000-ben történő bezárása a munkanélküliek számának jelentős növekedéséhez vezetett.

Megállapítható, hogy a munkanélküliek száma az elmúlt években átlagosan stagnáló, időszakosan jelentősen ingadozik. Szerepe van ebben a településen megvalósításra kerülő közcélú és közhasznú, valamint az egyéb támogatásokkal megvalósított programoknak, amikor a foglalkoztatottak arányában csökkent a munkanélküliek száma.

Nemek közötti összehasonlításban a regisztrált munkanélküliek esetében a férfiak alkotják a munkanélküliek többségét. Szerepe van ebben annak is, hogy a nők többsége háztartásbeliként nem regisztráltatja magát.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Hősi Emlékmű. 1937-ben készült. Kallós Ede alkotása.
  • Római katolikus templom. A falu melletti dombon áll, kisméretű késő barokk stílusú.
  • Művelődési ház: A település rendelkezik a környék egyik legnagyobb Művelődési-házával. A színházterem befogadó képessége 350 fő. Az 1950-es évek végén épült, nemcsak Királd, hanem a környék embereit is vonzotta. Heti 4 alkalommal volt mozi előadás, rendszeresen zenész műsorok, rendezvények.

A környezetvédelem helyzete[szerkesztés]

Királd a Lázbérci-víztározó vízgyűjtő területén elhelyezkedő település, ezért az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a környezetkárosítás megszüntetésére. Ennek alapján került kiépítésre a szennyvízcsatorna-hálózat. Királd rendelkezik Környezetvédelmi Programmal, amely a község 2004 és 2010 közötti időszak főbb célkitűzéseit tartalmazza a környezet védelméről.

Környező települések[szerkesztés]

Borsodbóta 4 km-re, Sajómercse kb. 5 km, Sajóvelezd kb. 7 km-re, Uppony 8 km-re. A legközelebbi város: Putnok kb. 8 km-re, Ózd 10kb. km-re, Kazincbarcika kb. 26 km-re.

Határon túli kapcsolatok[szerkesztés]

Több éves kapcsolat van a községnek a Szlovákiában lévő, többségében magyarlakta Sajószentkirály településsel. Kapcsolatuk alapvetően sport rendezvények közös megrendezésére korlátozódik , de több alkalommal történt meg az önkormányzati képviselő testületek kölcsönös látogatása, tapasztalatcseréje. A település Képviselő testülete 2000-ben a település önkormányzatával ünnepélyes keretek között testvér települési megállapodást írt alá.

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Királd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. A nemzetiségi népesség száma 2001

További információk[szerkesztés]