Királd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Királd
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Királd címere
Királd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásPutnoki
Jogállás község
Polgármester Zupkó Andrásné (független)[1]
Jegyző Nagy János
Irányítószám 3657
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség785 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség99,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,88 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájUpponyi-hegység[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Királd (Magyarország)
Királd
Királd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 15′ 05″, k. h. 20° 23′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 05″, k. h. 20° 23′ 24″
Királd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Királd
Királd
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Királd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Királd témájú médiaállományokat.

Királd község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Upponyi-hegység északi nyúlványaira épült, a Sajóba torkolló Királd-patak völgyében, Ózdtól 10 kilométerre keletre, Miskolctól közúton körülbelül 40 kilométerre északnyugatra. A környező települések közül Borsodbóta 4, Sajómercse 5, Sajóvelezd 7, Uppony pedig mintegy 8 kilométerre található; a legközelebbi város a körülbelül 8 kilométerre fekvő Putnok.

Közúton Ózd, Putnok és Uppony felől közelíthető meg, mindhárom említett településsel autóbuszjáratok is összekötik. Az ózdi járatok elfogadható sűrűséggel, Putnok felé ritkásabban közlekednek a járatok. Távolabbi, nagyobb városokat, mint Miskolc vagy Budapest, csak Ózd illetve Putnok érintésével tudnak megközelíteni az itteni lakosok.

A település vasúti közlekedését korábban az Eger–Putnok-vasútvonal biztosította, de a vonalat 2009-ben bezárták.

Nevének jelentése[szerkesztés]

A borsodi földvár földje volt. A neve a király szóból alakult ki.

Grald alakban őrzi a nevét az oklevél, később Kyrald formában is használják, de a pápai tizedlajstromokban Kyrakként szerepel.

Demográfiai jellemzők[szerkesztés]

A község állandó lakosainak a száma az 1970-es években volt a legmagasabb, ekkor elérte az 1500 főt. Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején nagy fejlődésen ment keresztül a környék köztük Királd is. A helyi termelő bányaüzem nemcsak Királd lakosságának adott munkahelyet, hanem a környéken élő embereknek is (Sajómercse, Uppony, Borsodbóta, Sáta, Nekézseny). Az 1980-as évek közepétől a lakosság száma folyamatosan csökkent, mivel a Bányaüzemet folyamatosan visszafejlesztették.

Története[szerkesztés]

A települést 1246-ban említik először, az egri püspökség birtoka volt. Lakói főleg szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 16. században a török megszállás és a pestisjárvány miatt a település teljesen elpusztult. Csak lassan népesült be újra. 1730 körül tiszta katolikus a község, ekkor egy kis fatemplomot emeltek. 1826-ban épült új templom a falun kívül dél felé egy domboldalon. A 19. században indult újra fejlődésnek, főleg miután 1851-ben beindult a szénbányászat. A bányát 1984-ben zárták be.

Királd község Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén, Ózdtól északkeletre, Putnoktól délre helyezkedik el. Ózd(10 km), Putnok(10 km), és Borsodbóta(4 km) felől érhető el kiépített útvonalon, a település 5 km-en keresztül terül el a Királd-patak völgyében.AZ Ózd-Putnok közötti legrövidebb alternatív útvonal, ami nem a 26-os főút, a településen halad át.

A település első említése 1246-ból származik, ekkor a bélháromkúti apátság faluja volt. A török hódítás korában a Szarvaskő várához csatolták, de ekkor is az apátság tulajdonában volt. A községet a 16. században előbb a török, majd a pestis pusztította ki, és egy ideig teljesen pusztává vált. Végül az egri papnevelő intézet létesítésekor Királd is a szeminárium birtoka lett. A település lassan elkezdett fejlődni, és ezt a 19. században megnyitott és fokozatosan kiépített szénbányája jelentősen elősegítette. A 20. században a település területe tovább bővült, hozzátartozott Cséptelek és Petőfi telep is. 1982-ben Putnok irányítása alá került és csak az 1990-es években nyerte vissza önállóságát.

A falu egyetlen nevezetessége a római katolikus templom, melyet 1826-ban az egri szeminárium építtetett késő barokk stílusban. A korábbi fatemplomból származó, 1768-ban készült oltárképet erősen átfestették. Népszokásokat nem őriznek a faluban. A bánya felszámolásával jelentős munkalehetőség szűnt meg a faluban. Ez sajnos hátráltatni fogja a települést, annak ellenére, hogy rögtön próbáltak új munkalehetőségeket teremteni.

A természet kedvelőinek érdemes Királdot felkeresni. A falu erdők között fekszik, melyekben egyaránt érdemes vadászni, gombászni, vagy csak egyszerűen sétálni. Jelzés nélküli turistaút köti össze a környező településekkel. A turisták szállást is találnak a faluban: a Művelődési Házban négyágyas, fűthető szobát ad ki az önkormányzat, és az étkezés is biztosítható.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Zupkó Andrásné (független)[4]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Zupkó Andrásné (független)[1]
  • 2014–2019:
  • 2019-től:

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Népcsoportok[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[5]

A foglalkoztatottság helyzete[szerkesztés]

A község foglalkoztatottsági helyzetét alapvetően a helyi bányaüzem, valamint az Ózdi Kohászati Üzemek határozták meg. Az 1980-as évek végén megkezdődött a kohászati létszámleépítés, a bányaüzem fokozatos leépítése, majd a 2000-ben történő bezárása a munkanélküliek számának jelentős növekedéséhez vezetett. Az azóta eltelt időszakban a munkanélküliek száma nagyjából stagnáló volt, időszakos ingadoásokkal. Szerepe van ebben a településen megvalósításra kerülő közcélú és közhasznú, valamint az egyéb támogatásokkal megvalósított programoknak, amikor a foglalkoztatottak arányában csökkent a munkanélküliek száma.

Nemek közötti összehasonlításban a regisztrált munkanélküliek esetében a férfiak alkotják a munkanélküliek többségét. Szerepe van ebben annak is, hogy a nők többsége háztartásbeliként nem regisztráltatja magát.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Hősi emlékmű: 1937-ben készült, Kallós Ede alkotása.
  • Római katolikus templom: a falu melletti dombon áll, kis méretű késő barokk stílusú.
  • Művelődési ház: a környék egyik legnagyobb hasonló létesítménye, 350 fős befogadó képességű színházteremmel. Az 1950-es évek végén épült, nemcsak Királd, hanem a környék embereit is vonzotta. Fénykorában heti 4 alkalommal volt itt mozielőadás, rendszeresen tartottak zenés műsorokat, rendezvényeket.

A környezetvédelem helyzete[szerkesztés]

Királd a Lázbérci-víztározó vízgyűjtő területén elhelyezkedő település, ezért az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a környezetkárosítás megszüntetésére. Ennek alapján került kiépítésre a szennyvízcsatorna-hálózat. Királdon saját környezetvédelmi program is született, amely a 2004 és 2010 közötti időszakra vonatkozóan fektetett le környezetvédelmi célkitűzéseket.

Határon túli kapcsolatok[szerkesztés]

Több éves kapcsolat van a községnek a Szlovákiában lévő, többségében magyarlakta Sajószentkirály településsel. Kapcsolatuk alapvetően sport rendezvények közös megrendezésére korlátozódik , de több alkalommal történt meg az önkormányzati képviselő testületek kölcsönös látogatása, tapasztalatcseréje. A település Képviselő testülete 2000-ben a település önkormányzatával ünnepélyes keretek között testvér települési megállapodást írt alá.

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Királd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)[halott link]
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Királd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  5. A nemzetiségi népesség száma 2001

További információk[szerkesztés]