Vizsoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vizsoly
A vizsolyi biblia
A vizsolyi biblia
Vizsoly címere
Vizsoly címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Gönci
Jogállás község
Polgármester Bihi Miklós[1]
Irányítószám 3888
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 830 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 46,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vizsoly (Magyarország)
Vizsoly
Vizsoly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 23′ 06″, k. h. 21° 12′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 06″, k. h. 21° 12′ 59″
Vizsoly (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Vizsoly
Vizsoly
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Vizsoly weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vizsoly témájú médiaállományokat.

Vizsoly község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól közúton kb. 55 kilométerre északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A környék az őskor óta lakott. A település a Hernád völgyében levő királynéi német telepesek ispánságának székhelye volt. 1215-ben Vislu néven említik először. Neve a német Visili személynévből származhat. A középkorban nagyobb jelentőségre tett szert, annak köszönhetően, hogy közel feküdt a Kassa, Lengyelország és Oroszország felé vezető úthoz.

1300 körül Amadé nádor törvénykező helye lett, 1322-től pedig Drugeth Vilmos nádor és bírája Perényi Miklós is itt ítélkezett az alája tartozó hét vármegye ügyeiben, és itt vívták meg a perdöntő gyalog- és lovaspárbajokat is, és olykor itt tartották a megyegyűléseket is.

A legnevezetesebb esemény, ami a községhez kapcsolódik, Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának kinyomtatása a vizsolyi nyomdában 1590-ben. Károlyi Gáspár Göncön volt tiszteletes és munkatársakkal dolgozott a Biblia fordításán.

A falu birtokosai ekkor Ecsedi Báthory István szatmári és szabolcsi főispán, később országbiró, és felesége Homonnay (Drugeth) Euphrosina voltak, akik Mantskovits Bálint könyvnyomtató segítségével 1588-ban itt Vizsolyban alapították meg Magyarország egyik legrégibb könyvnyomdáját, abból a célból, hogy abban a Károlyi Gáspár gönci prédikátortól fordított bibliát nyomtassák. Ez időtájt itt Göncön volt tanuló Szenczi Molnár Albert is, aki gyakran hordozta Károlyi Gáspártól a nyomdába és onnan vissza a kéziratokat és korrekturákat.

Volt korábbi magyar nyelvű bibliafordítás is, a Huszita Biblia néven ismert amiből három kódexben maradtak fenn részletek, a többi azonban az üldözések során elveszett.[3] (Nagy kár érte, mert nyelvünk régebbi állapotát is bemutatta.) A község temploma is nemzeti kincs. Már a 12. században megépült az Árpád-kori szentély és hajó, amit aztán később kibővítettek. Freskók maradtak meg benne a 13. századból. Egyik értékes freskója a Szent László-legendát mutatja be.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

A református templom
A református templom légifotón

A 13. századi román szentélyhez épült a 16. században, korabeli freskókkal. A falfestmények egyik csoportja a Szent László legendát örökíti meg. Kerítőfal övezi, mely egykor erődítésként szolgált.

  • A falu római katolikus temploma 1799-ben épült.
  • A „Vizsolyi biblia” (helyi nevezetesség. itt talált, középkori)
  • Nyomdatörténeti kiállítás a (kőfallal körülvett) vizsolyi református templom kertjén belül található, Mantskovit Bálint Nyomdatörténeti Múzeumban. A templomkerten belül található még a Bibliás Könyvesház, melynek festett kazettás mennyezetét Gaál János Népművészet Mestere díjas restaurátor készítette. Ebben az épületben lehet megvásárolni a belépőt a Vizsolyi Biblia, a templom és a múzeum megtekintéséhez.
  • A Regéci vár romjai egy 624 m magas sziklás hegytornyon fekszenek. II. Rákóczi Ferenc és Thököly Imre sok időt töltöttek ebben a várban.
  • A vizsolyi kőfejtő a Vizsoly déli kivezető útja mellett található. A már nem működő, de nagyon szépen gondozott kőfejtő jelzi, hogy az itt lakók évszázadokon keresztül sok házat építettek fel az itt bányászott riolit tufából. Ez a könnyen faragható, puha kőzet rendkívül jó hőszigetelő is, amelynek kedvező tulajdonságát használták ki a jellegzetes népi építészeti megoldásoknál. 

Irodalom[szerkesztés]

  • Henszlmann, I.: Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary), Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1876.
  • Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.), Egyetemi nyomda, Budapest, 1938.
  • Dercsényi D.: Román kori építészet Magyarországon, Corvina kiadó, Budapest, 1972.
  • Gerő, L.: Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.), Budapest, 1984.
  • László Gyula: A Szent László-legenda középkori falképei, Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest, 1993.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vizsoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. De az is lehetséges, hogy a mű eredetileg sem volt teljes Biblia-fordítás.
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]