Ugrás a tartalomhoz

Vizsolyi református templom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vizsolyi református templom
Valláskeresztény
Felekezetreformátus
Építési adatok
Építése13. század eleje
Stílusromán
TelepülésVizsoly
Elhelyezkedése
Vizsolyi református templom (Magyarország)
Vizsolyi református templom
Vizsolyi református templom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 23′ 02″, k. h. 21° 12′ 57″48.383957°N 21.215898°EKoordináták: é. sz. 48° 23′ 02″, k. h. 21° 12′ 57″48.383957°N 21.215898°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Vizsolyi református templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Hernád-menti falut, Vizsolyt, amely az Árpád-korban a „királyné németjei” ispánságának központja volt, manapság kevesebb, mint ezren lakják. Főutcája − a községen átvezető 3713-as út belterületi szakasza − mentén emelkedik a kőfallal övezett Árpád-kori eredetű református templom.

A román-kori református templom tornya

A templom építészete

[szerkesztés]
A templom belső tere
A szentély a félköríves, alacsony apszisa

Az udvarába lépve először a keletre néző szentély látható (a félköríves, alacsony apszis szélesebb szentélynégyezeti részben folytatódik), majd az ennél jóval magasabb hajótér tömege tűnik fel. A félköríves ablakok alapján egyértelműen román stílusú. A templomhajó déli oldalán egy befalazott gótikus ajtónyílás látható, eszerint maga a hajó gótikus bővítmény. A nyugati homlokzathoz hozzáépítve - kevéssel a gótikus hajó tetőgerince fölé - magasodik a vaskos templomtorony.

A 13. század elején épült templom 1560 óta a reformátusoké.

Építészeti kialakítása

[szerkesztés]

A torony alatt nyílik a templom mai bejárata. A félköríves szentély, a szentélynégyszög, s előtte a hajószakasz a 13. században épült. A szélesebb hajó és a nyugati homlokzat az előtte álló toronnyal gótikus stílusban, a 14. században épült. A hajó síkmennyezete új.

Faldíszítések

[szerkesztés]

A 13. századtól a 16. század elejéig folyamatos díszítették a templomot falképekkel, feliratokkal. Eredetileg mind a külső, mind a belső fal festve volt. A szentély freskói nagyrészt 13. századiak. A kisebb hajószakasz festése 1400 körül készült, a nagyobb hajószakaszt a 15. század első felében festették ki. A ma látható középkori faliképek (freskórészletek) a több mint hat évtized alatt, három fázisban folyó restaurálás soránt a vakolat alól kerültek elő.

Az apszis képei Krisztus születésével kapcsolatos jeleneteket ábrázolnak. A szentély falain Krisztus mennybemenetele, a Szent Kereszt megtalálása, Szent György harca a sárkánnyal látható. A diadalív hajó felé néző oldalán három sorban sorakoznak a falképek.

Templomberendezés

[szerkesztés]

A két padsor között balra látható a szószék, amelynek szépen faragott, festett koronája - felirata szerint - 1792-ben készült).

A Vizsolyi Biblia

[szerkesztés]

Belépve a templomi térbe, az egyszerű karzat alatt tekinthető meg az 1590-ben itt, Vizsolyban nyomtatott első magyar nyelvű teljes Biblia egyik eredeti példányát (a 6 kg súlyú kötetet mintegy 800 példányban nyomtatták, s ebből 52 példány maradt meg máig, ezeknek csaknem a fele Magyarországon. A fordítást Károli Gáspár gönci prédikátor készítette, munkatársaival, a lengyel származású Manskovits Bálint nyomtatta ki. A nagy munka legfőbb támogatói Rákóczy Zsigmond egri főkapitány, Báthory István országbíró és Drugeth István zempléni főispán volt.

Képgaléria

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]