Gönc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gönc
A templom és környezete madártávlatból
A templom és környezete madártávlatból
Gönc címere
Gönc címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállás város
Polgármester Sivák János
Irányítószám 3895
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség1968 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség55,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,27 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[2]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[2]
Földrajzi kistájAbaúji-Hegyalja[2]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gönc (Magyarország)
Gönc
Gönc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 28′ 16″, k. h. 21° 16′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 16″, k. h. 21° 16′ 27″
Gönc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Gönc
Gönc
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Gönc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gönc témájú médiaállományokat.

Gönc kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 65 kilométerre északkeletre. A Gönci járás székhelye; az ország egyik legészakibb városi rangú települése.

Története[szerkesztés]

Gönc német telepesfalu, a Hernád mentén, Újvár alatt letelepített királynéi német telepesfalvak egyike.

Nevét 1219-ben említette először oklevél Bücij (Guncy) néven.

A tatárjárás után a királynéi német telepesfalvakat a vizsolyi ispánság fogta össze, külön ispánnal az élükön.

Kun László uralkodása alatt, az 1280-as években az Aba nemzetség hatalmába került, akik a Gönctől délkeletre emelkedő hegyen felépítették Gönc várát, melynek romjait az Aba-nemzetségbeli Amadéról még ma is Amadé-várnak neveznek. Aba Amadé itt rendezte be udvartartását és a feudális anarchia korában innen intézte országos ügyeit; innen kormányozta az uralma alá tartozó vármegyéket is.

Vencel király uralkodása alatt az ifjú Károly Róbert király egy ideig Göncön tartózkodott Amadé nádornál, a várban. 1304 körül a Vencel híveiül szegődött szepesi szászok és kassai polgárok megostromolták Gönc várát, de sikertelenül. Az ostromlókat megverték, Vencel zászlaját elvették. A zászlót Apród István gönci várnagy elküldte Oroszországba Károly Róbertnek, aki épp első feleségét hozta el onnan.

1311-ben Amadé nádor halála után fiai a király ellen fordultak, de 1312-ben a rozgonyi csatában vereséget szenvedtek. Ezután a várat Károly Róbert király Drugeth Fülöppel megostromoltatta. Az elfoglalt várat a várossal a Drugeth családnak adta.

Göncön ekkor főleg a szőlőtermelés volt jelentős. A város 1320-ban 107 garas pápai tizedet adózott, mintegy 10 %-kal többet, mint Szepsi.[3] Az 1327-ből fennmaradt oklevelek szerint pénteki napokon hetivásárt is tartottak.

Egyházát kivették az egri püspök joghatósága alól; kegyura a királyné volt.

Az 1332. évi pápai tizedjegyzék szerint ez évben plébánosa, illetőleg káplánja 2 M. (2000 garas?) és fél fertó (nyolcad tallér, esetleg dukát?), 1333-ban 2 és fél M. pápai tizedet fizetett, ez a mezővárosok szintjének felel meg.

A huszita mozgalom idején a husziták kezére került. A főként németek lakta település a török hódoltság alatt újra magyar többségűvé vált.

1570 és 1647 között Gönc Abaúj vármegye székhelye volt. A reformáció idején fontos szerepet töltött be a kultúrában; itt fordította magyarra a Bibliát Károlyi Gáspár (lásd: Károlyi-biblia). 1687-ben egy időre Göncön telepedett meg a Sárospatakról elűzött református főiskola is.

A gönci Huszita-ház

Leírás a településről a 18. század végén:

"GÖNCZ: Régi mező Város Abauj Vármegyében, birtokosa G. Csáky Uraság, lakosai katolikusos, és reformátusok, hajdan nevezetesebb, és híresebb is vala, a’ mint Bombardi és Turótzi elő adták. Itten lakott vala néhai Károlyi Gáspár Predikátor, a’ kinek Bibliabéli fordítása olly betses, tiszta, és könnyű magyarságáért. Határbéli legelője szoross, erdeje mind a’ két féle szükségre elég, szőlö hegyei nagyok, ’s hasznosak, országos vásárja esztendőben négyszer esik, külömbféle jeles vagyonnyaihoz képest első Osztálybéli." 	
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)

A város rendkívül fontos szerepet töltött be a tokaj-hegyaljai borok kereskedelemében, amit mi sem bizonyít jobban, mintsem a 136,6 literes ún. gönci hordó mértékegységgé vált.

A részben mezőgazdasággal foglalkozó településre nehéz idők köszöntöttek a 19. század végén természeti csapások miatt, a trianoni békeszerződés után pedig amiatt, hogy az ország szélére került, elveszítve kereskedelmi jelentőségét.

1979–81 között itt működött a Szathmáry István alapította alkotótábor Deim Pál, Csiky Tibor, Misch Ádám és Fajó János művészeti vezetésével, növendék volt Saxon-Szász János is. 2001-ben visszakapta városi rangját. A 2013. január elsejétől életbe lépő közigazgatási beosztás a Gönci járás székhelyének jelölte ki.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,7%-a magyarnak, 6,1% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,9%, református 30,2%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 3,4% (16% nem nyilatkozott).[5]

Látnivalók a városban[szerkesztés]

Látnivalók a környéken[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  2. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  3. Kristó Gyula: A rozgonyi csata. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978. ISBN 963 05 1461 3
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként
  5. Gönc Helységnévtár

Források[szerkesztés]

  • Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp., 1963–1998.

További információk[szerkesztés]