Károlyi Gáspár
| Károlyi Gáspár | |
 | |
| Károlyi 1890-ben felavatott szobra Göncön | |
| Élete | |
| Született |
1529 körül Nagykároly |
| Elhunyt |
1592. január 3. (63 évesen) Gönc |
| Nemzetiség | szerb (?) |
| Pályafutása | |
| Fontosabb művei |
• Két könyv... • Károlyi-biblia (a Biblia első teljes magyar nyelvű fordítása) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyi Gáspár témájú médiaállományokat. | |
Károlyi Gáspár (a protestáns gyakorlatban: Károli;[1] Nagykároly, 1529 körül – Gönc, 1592. január 3.[2]) Eredeti neve Radicsics Gáspár volt, de később a szülővárosáról Carolinak avagy Caroliusnak nevezte magát. Református lelkipásztor, az Abaúji Református Egyházmegye (Tiszáninneni református egyházkerület) esperese, a Biblia első teljes magyar nyelvű fordításának elkészítője.
Élete[szerkesztés]
Károlyi szülei a Délvidékről menekültek el északi területre a török betörések miatt. A származási helyéből és a Radicsics (ami Radics fiát jelenti) névből adódóan valószínűleg szerb családról van szó, amely felvette a protestáns vallást.[3] Iskoláit Nagykárolyban kezdte, Brassóban végezte, majd 1556-ban a Wittenbergi Egyetemen tanult (az egyetem évkönyvében Caspar Carolus Pannonius néven szerepel). 1562-ben a neves egri várkapitány, Dobó István öccsének, Domokosnak a pártfogása alatt állt. Ennek a kapcsolatnak köszönhetően kerülhetett később Gönc mezővárosába, ugyanis földesura Domokos bátyja volt. 1562-ben fejezte be Károlyi a Két könyv című munkáját, ami a magyar reformáció történelemszemléletének első prózai összefoglalása. 1563-ban gönci református prédikátor lett, majd később esperes. Nem sokkal ezután megválasztották a Kassa-völgyi egyházmegye szeniorává. 1566-ban összehívta a gönci zsinatot, a tiszáninneni esperességek számára. 1572-ben újjáépíttette Gönc leégett templomát. 1592-ben ott is halt meg.
Esperesként többször fellépett a szentháromságtagadók (unitáriusok) ellen, részt vett Nagyváradon az unitárius-ellenes hitvitán.
Művei[szerkesztés]
„Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását…”
Károlyi Gáspár legjelentősebb munkája a Biblia első teljes magyar fordítása, amit 1586-ban kezdett meg, Mágocsy Gáspár Torna vármegye főispánjának, valamint annak unokaöccsének, Mágocsy Andrásnak a támogatásával. A pártfogók 1586-ban, illetve 1587-ben bekövetkezett halálát követően Rákóczi Zsigmond, a későbbi erdélyi fejedelem karolta fel a bibliafordítás ügyét. Hat református lelkésztársa segítségével hamar elkészült vele. A Károlyi-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el és 1590. július 20-án fejezték be, így a fordítás után négy évvel a magyar nyelvű Szent Biblia Vizsolyban nyomtatásban is megjelent, 700-800 példányban. Mára 57 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon.
Fontos műve még a „Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjöknek okairól” című könyve (Keet könyö minden orszagoknac es kyralioknac io es gonosz szerenczeieknec okairul…) (1563) – amiben Magyarország hanyatlásának okait keresi, és más írókhoz hasonlóan arra a megállapításra jut, hogy a török csapás a büntetés a magyarok vétkeiért. Sok bibliai részletet tartalmaz.
Emlékezete[szerkesztés]
- Vizsolyban mellszobor, Göncön, pedig egész alakos, Mátrai Lajos György által készített és a Schlick-féle gyár által ércbe öntött, 1890-ben leleplezett szobra állít neki emléket.
- 1929-ben, Károlyi születésének 400. évfordulójáról Reményik Sándor: A fordító – Károli Gáspár emlékezetének című költeményében emlékezett meg.
- Szintén 1929-ben, Nagykárolyban a református templom bejárata fölött emléktáblát avattak, amin a következő felirat szerepel:
„Születésében megáldott, életében istenes, halálában halhatatlan
KÁROLI GÁSPÁR
gönci papnak a Vizsolyi Biblia fordítójának
Nagykároly város szülöttének emlékezetére
születésének négyszáz éves fordulóján
az Úr MCMXXIX esztendejének szeptember hava XV. napján
állíttatták a református anyaszentegyház gyülekezetei.”
- A templom kertjében is áll egy Károlyi-szobor.
- Emlékét őrzi a református egyház által alapított és fenntartott budapesti Károli Gáspár Református Egyetem.
- Károli Gáspár-díj (1997-től) a hittudományok területén maradandót alkotók és a biblikus tudományok terén kimagasló eredményeket elérők díjazására.
- Nevét viseli az 547612 Károligáspár kisbolygó.[4]
Modern szövegkiadások[szerkesztés]
- Két könyv. Minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjeknek okairul. Nyomtatá Mihal Töröc 1563; Egyetemi Ny., Bp., 1931 (Magyar irodalmi ritkaságok)
- Két könyv; sajtó alá rend., bev. Harsányi András; Evangélikus Leánygimnázium, Bp., 1940 (Magyar irodalmi ritkaságok)
- Károli Gáspár válogatott munkái; összeáll., utószó Vargha Balázs; Magvető, Bp., 1958 (Magyar könyvtár)
- Károlyi Gáspár, a gönci prédikátor; vál., sajtó alá rend., utószó, jegyz. Szabó András; Magvető, Bp., 1984 (Magyar hírmondó)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az utóbbi alakkal kapcsolatban érdekes cikk: Harangszó: Károlyi vagy Károli? Dupla archaizálás
- ↑ Szinnyei adata
- ↑ P. Vásárhelyi Judit: A vizsolyi Biblia. [2013. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 10.)
- ↑ (2023. február 27.) WGSBN Bulletin 3, #3 (angol nyelven) (PDF) 3 (3), Kiadó: Nemzetközi Csillagászati Unió. (Hozzáférés: 2023. május 2.)
Irodalom[szerkesztés]
- Bottyán János: Hitünk hősei
- Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521–1945, Gondolat Kiadó, Budapest, 1985
- Abaúji Református Egyházmegye – Hernád-völgye (Felelős szerkesztő: Baksy Mária esperes)
További információk[szerkesztés]
- Károlyi Gáspár a gönczi prédikátor, Magvető Kiadó, Budapest, 1984
- Péter Katalin: A Vizsolyi Biblia
- Szabó András: Károlyi Gáspár. In: Nemzeti Évfordulóink 2004 (Életrajza a Nemzeti Évfordulók Titkársága oldalán)[halott link]
- Életrajza
- Károli emlékezete
- A vizsolyi Biblia
- Károli szobra[halott link]
- Károlyi Gáspár: Keet könyö minden orzagoknac es kyralioknac io es gonoz szerenczeieknec okairul…
- Szent Biblia azaz Istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent Írás, magyar nyelvre fordította Károli Gáspár
- Az eredeti Károli Biblia (1590) újszövetségi könyveinek betűhű szövege és mai magyarra normalizált változata elérhető, kereshető, olvasható az Ómagyar Korpusz ban és a Párhuzamos Bibliaolvasó ban.
|
