Drugeth Fülöp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Drugeth Fülöp
A Magyar Királyság nádora
Hivatali idő
13231327
Előd Debreceni Dózsa
Utód Drugeth János

Született 1288
Elhunyt 1327 (38-39 évesen)

Vallás római katolikus

Drugeth Fülöp (? – 1327. szeptember 9. előtt) frank származású magyar főnemes, Szepes és Újvár ispánja, I. Károly feltétlen híve és szövetségese.

Tevékenysége[szerkesztés]

Drugeth családi címer

Fülöp a frank eredetű nápolyi Drugeth család tagja, aki 1300 nyarán Károly Róbert kíséretének tagjaként érkezett Salernóból Magyarországra. A hazánkba érkező Drugethek első tagjaként ő alapozta meg a főnemesi család vagyonát, politikai és katonai befolyását.

Károly gyermekkori bizalmasaként fontos szerepe volt a király hatalmi konszolidációjában és a kiskirályok hatalmát letörő hadjárataiban. A rozgonyi csata után, majd Abák hatalmának végső megtörésekor a király több birtokot adományozott számára, többek között Zemplén, Barkó, Jeszenő, Palocsa, Szokoly, Terebes és Lubló kővárait és azok tartozékait. Ekkor került a kezére a Gönci vár és a Füzéri vár 1312-ben, illetve a Boldogkői vár 1317-ben, továbbá Sáros, Gönc, Regéc, Jászó, Sárd, Dédes, Fülek, Diósgyőr és Makovica várait is gondjaira bízták. 1317–1327 között szepesi és ujvári főispán lett. 1323-tól az ország akkori legmagasabb közjogi méltóságát, a nádori címet viselte. [1]

I. Károly, a Drugethek pártfogója

Az ország északi részében kialakult Drugeth birtokra támaszkodva Fülöpnek valóságos udvartartása volt, familiárisai között pedig később felemelkedő nemesi családok alapítói álltak, mint például Perényi Miklós. Nagy birtokaira támaszkodva fontos katonai szövetségesnek számított, ő vezette a király horvátországi és a havasalföldi hadjáratait.

A nádori cím megszerzésével komoly szerepe lett az igazságszolgáltatásban, melyet tovább erősített, hogy a kor jellemzőjeként a nádor bírói jogkörei szélesedtek. Fülöp két alnádort nevezett ki (viceiudex palatini, illetve iudex palatini), melyek egyikének állandó budai, másiknak vizsolyi székhelye volt. Ő maga már korábban is főbírói jogkörrel rendelkezett észak-magyarországi befolyási területein. Bevezette a nádori ítélőszék intézményét (ongregatio generalis palatini) és a tizenkét tagú esküdti rendszert. A bírói ranglétrán maga alatt gyakran familiárisait helyezte el.

Fiúörökös nélkül halt meg 1327-ben. Ezért halála előtt intézkedett arról, hogy Nápolyi Mária közvetítésével fiútestvérét, Drugeth Jánost Magyarországra küldjék a birtok átvételére. János lett később a magyar Drugethek homonnai ágának megalapítója, több vármegye főispánja.[2]

Családja[szerkesztés]

Fülöp öccse Drugeth János (1288-1333), a család homonnai ágának megalapítója, Somogy, Bács, Fejér és Tolna vármegyék főispánja.

Fiai: idősebb fia geréni Drugeth Vilmos nádor, fiatalabbik pedig Drugeth Miklós, aki 1344–1354 között ungi főispán, 1354-től országbíró volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Borbély 2015, 75. o.
  2. Borbély 2015, 76–77. o.

Források[szerkesztés]