Jeszenő
| Jeszenő (Jasenov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Szobránci |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1279 |
| Polgármester | Michal Šabak |
| Irányítószám | 072 42 |
| Körzethívószám | 056 |
| Forgalmi rendszám | SO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 286 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 44 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Terület | 7,21 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Jeszenő
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 47′ 47″, k. h. 22° 10′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 47′ 47″, k. h. 22° 10′ 08″ | |
| Jeszenő weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nem tévesztendő össze a szlovákul azonos nevű Várjeszenő településsel.
Jeszenő (szlovákul Jasenov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Szobránctól 6 km-re északra fekszik, az 582-es út mentén található.
Nevének eredete[szerkesztés]
A szlovák jeszeny kőrisfát jelent.
Története[szerkesztés]
A települést 1451-ben említik először. A 17. század utolsó harmadáig a Drugeth család birtoka, később több birtokosa volt. A ma is álló Szent Márton templomot 1600 körül építették. Régi fatemploma 1750-ben leégett, csak a fa harangtorony maradt belőle.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „JESZENO. Tót falu Ungvár Várm. földel Ura Szirmai, és több Uraságok, lakosai ó hitűek, fekszik Tibéhez közel, mellynek filiája, határja középszerű, mint vagyonnyai.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jeszenő, orosz falu, Ungh vmegyében: 31 rom., 458 g. kath., 28 zsidó lak., gör. paroch. templommal. F. u. gr. Sztáray s m. Ut. p. Szobráncz.”[3]
A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
2003. május 20-án a késő esti órákban földrengés rázta meg a falut, amelynek következtében megsérült a görögkatolikus templom, valamint a családi házak 90 százaléka, de senki sem vesztette életét.[4]
Népessége[szerkesztés]
1910-ben a falunak 436, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 331 lakosából 328 szlovák volt.
2011-ben 317 lakosából 308 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1600 körül épült.
- Szent Illés próféta tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1820-ban épült klasszicista stílusban, ikonosztáza a 20. században készült. A templomot 1949-ben, valamint a 2003-as földrengés után 2004-ben újították fel.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. november 26.)
- ↑ Štefan Frimmer: Zemplínom otriaslo zemetrasenie, ľudia majú strach (szlovák nyelven) (html). Korzár. Petit Press, 2003. május 22. (Hozzáférés: 2021. január 24.)
- ↑ Obec Jasenov - Cirkev (szlovák nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 24.)
