Köröm (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Köröm
Köröm címere
Köröm címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Miskolci
Jogállás község
Polgármester Tóth Tibor (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 3577
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség 1374 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 170,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Köröm (Magyarország)
Köröm
Köröm
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 57″, k. h. 20° 57′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 57″, k. h. 20° 57′ 19″
Köröm (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Köröm
Köröm
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Köröm témájú médiaállományokat.

Köröm község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolci járásában, Miskolctól közúton kb. 16 kilométerre délkeletre, a Sajó bal partján. Itt folyik a Hernád a Sajóba.

Története[szerkesztés]

A települést 1387-ben említik először, de már valószínűleg a XIII. században is létezett, mivel a muhi csata idejében a Sajón itt híd állt. Fontos átkelőhely volt a Sajón, bár később csak komp járt át rajta. 1378-tól részben sajóládi pálosok birtoka volt,[3] itt rendezték be uradalmi központjukat is.[4] Vendégfogadót is fenntartottak itt,[3] ez ma a plébánia épülete.

Az ónodi országgyűlés résztvevői a Sajó áradása miatt két táborban szálltak meg, az egyik a Sajó jobb, a másik a bal partján feküdt. A jobb parton lévő tábor Borsod vármegyében, Ónod Község területén állt, a bal parton lévő tábor pedig Sajóköröm (a mai Köröm) településen, Zemplén vármegye területén. Az ország sátra, ahol az országgyűlést tartották, az Ónodi oldalon állt, itt zajlottak le az országgyűlés legfontosabb eseményei.

A II. Rákóczi Ferenc emlékpark ennek tiszteletére készült. A benne 1997-ben felállított 14 méter ma­gas, ba­rokk szel­le­mű kő em­lék­osz­lop Be­ne­dek Györ­gy szob­rász­művész al­ko­tása. Az emlékparkban elhelyezett tűzzománc idézetek Zsuffa Péter ötvösművész munkáját dicsérik.[5]

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 52%-a cigány, 48%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.[6]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességek[szerkesztés]

  • A volt pálos vendégfogadó épülete

Környező települések[szerkesztés]

Girincs, Muhi, Sajóhídvég, a legközelebbi város: Nyékládháza (9 km).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Köröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b Köröm, B-A-Z m.: plébánia az egri főegyhm. szerencsi esp. ker-ében. - 1332: már létezett. 1378: részben a sajóládi pálosok birtoka. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1729: Girincs filiája, a tp-ot újjáépítették, s Częstochowai Mária tit-ra szent. 1930: bőv., tit-a ma: Kisboldogasszony. Harangjait 1909: 83 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai Sopronban, 1920: 66,5 és 43,8 cm átm. a Diósgyőri Acélgyár öntötte. A pléb-t 1932: alapították újra. - Lakói 1940: 857 r.k., 126 g.k., 11 ref., 14 izr., össz. 1008; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 8 ffit, 4 nőt; 1983: össz. 986; 1992: össz. 1038. - 1948: 2 tanerős r.k. ált. isk-jában 130 tanuló.
    • K, Köröm, Magyar katolikus lexikon. Hozzáférés ideje: 2009. október 22.  in: Soós I:522. - Patay 1975.
  4. Köröm, utazom.com. Hozzáférés ideje: 2009. október 22. 
  5. Rákóczi-emlékmű, Köröm, Vendégváró. Hozzáférés ideje: 2009. október 22. 
  6. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés]