Köröm (település)
| Köröm | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Miskolci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tóth Tibor (Fidesz–KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3577 | ||
| Körzethívószám | 49 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1332 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 170,26 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,34 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Köröm
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 58′ 57″, k. h. 20° 57′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 57″, k. h. 20° 57′ 19″ | |||
Köröm
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Köröm weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Köröm témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Köröm község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában.
Fekvése[szerkesztés]
A Sajó bal partján fekszik, Miskolctól közúton mintegy 16 kilométerre délkeletre; határában folyik a Hernád a Sajóba. A környező települések Girincs, Muhi és Sajóhídvég, a legközelebbi város a 9 kilométerre lévő Nyékládháza.
Északi és déli szomszédaival a 3607-es út, Muhival (a Sajót komppal átszelve) a 3601-es út, Tiszalúccal és azon keresztül Szerencs térségével pedig a 3611-es út köti össze.
Története[szerkesztés]
A települést az ismert források 1387-ből említik először, de már valószínűleg a XIII. században is létezett, mivel a muhi csata idejében a Sajón itt híd állt. Fontos átkelőhely volt a Sajón, bár később csak komp járt át rajta. 1378-tól részben a sajóládi pálosok birtoka volt,[3] itt rendezték be uradalmi központjukat is.[4] Vendégfogadót is fenntartottak itt,[3] ez ma a plébánia épülete.
Az ónodi országgyűlés résztvevői a Sajó áradása miatt két táborban szálltak meg, az egyik a Sajó jobb, a másik a bal partján feküdt. A jobb parton lévő tábor Borsod vármegyében, Ónod Község területén állt, a bal parton lévő tábor pedig Sajóköröm (a mai Köröm) településen, Zemplén vármegye területén. Az ország sátra, ahol az országgyűlést tartották, az Ónodi oldalon állt, itt zajlottak le az országgyűlés legfontosabb eseményei.
A II. Rákóczi Ferenc emlékpark ennek tiszteletére készült. A benne 1997-ben felállított 14 méter magas, barokk szellemű kő emlékoszlop Benedek György szobrászművész alkotása. Az emlékparkban elhelyezett tűzzománc idézetek Zsuffa Péter ötvösművész munkáját dicsérik.[5]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Tóth Tibor (független)[6]
- 1994–1998: Tóth Tibor (független)[7]
- 1998–2002: Tóth Tibor (független)[8]
- 2002–2006: Jablonkai Bertalan (független)[9]
- 2006–2010: Jablonkai Bertalan (független)[10]
- 2010–2014: Tóth Tibor (Fidesz–KDNP)[11]
- 2014–2019: Tóth Tibor (Fidesz–KDNP)[12]
- 2019-től: Tóth Tibor (Fidesz–KDNP)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben település lakosságának 52%-a cigány, 48%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,1%-a magyarnak, 43,4% cigánynak mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,9%, református 4,3%, görögkatolikus 2,7%, felekezeten kívüli 4,4% (5,5% nem válaszolt).[14]
Nevezetességek[szerkesztés]
- A volt pálos vendégfogadó épülete
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Köröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ a b Köröm, B-A-Z m.: plébánia az egri főegyhm. szerencsi esp. ker-ében. - 1332: már létezett. 1378: részben a sajóládi pálosok birtoka. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1729: Girincs filiája, a tp-ot újjáépítették, s Częstochowai Mária tit-ra szent. 1930: bőv., tit-a ma: Kisboldogasszony. Harangjait 1909: 83 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai Sopronban, 1920: 66,5 és 43,8 cm átm. a Diósgyőri Acélgyár öntötte. A pléb-t 1932: alapították újra. - Lakói 1940: 857 r.k., 126 g.k., 11 ref., 14 izr., össz. 1008; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 8 ffit, 4 nőt; 1983: össz. 986; 1992: össz. 1038. - 1948: 2 tanerős r.k. ált. isk-jában 130 tanuló.
- K, Köröm, Magyar katolikus lexikon. Hozzáférés ideje: 2009. október 22. in: Soós I:522. - Patay 1975.
- ↑ Köröm, utazom.com. Hozzáférés ideje: 2009. október 22.
- ↑ Rákóczi-emlékmű, Köröm, Vendégváró. Hozzáférés ideje: 2009. október 22.
- ↑ Köröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Köröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Köröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Köröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Köröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Köröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Köröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Köröm Helységnévtár
