Selyeb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Selyeb
Selyeb címere
Selyeb címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Szikszói
Jogállás község
Polgármester Taskó Béla[1]
Irányítószám 3809
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 461 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 27,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Selyeb (Magyarország)
Selyeb
Selyeb
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 20′ 23″, k. h. 20° 57′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 23″, k. h. 20° 57′ 11″
Selyeb (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Selyeb
Selyeb
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Selyeb község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szikszói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szikszótól északra, Abaújszolnok és Monaj közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Selyeb nevét az oklevelek 1256-ban említették először Seleb néven.

A település nemesi birtok volt. 1256-ban Monajkeddel és Nyéstával volt határos.

1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 10 garas pápai tizedet fizetett.

Selyeb birtokosa volt Péchy István és a Tisza család is, melynek itt 1713-ban épült kastélya. A kastélynak a feljegyzések szerint a 20. század elején értékes, 300 kötetes angol, francia és latin nyelvű könyvekből álló könyvtára is volt.

A község határában az 1800-as években őskori tárgyakat rejtő halmot tártak fel.

A 20. század elején Selyeb Abaúj-Torna vármegye Szikszói járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 847 lakosából 846 magyar volt, ebből 196 római katolikus, 324 görög katolikus, 289 református volt.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 71%-a magyar, 29%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Tiszta-kúria: 18. századi barokk épület, melyet Tiszta Pál építtetett.
  • Nepomuki Szent János szobra: a rokokó szobrot a Tiszta család állíttatta 1769-ben, egykori kúriájuk közelében. A szent hagyományosan formált alakja különös, mintegy háromágú talpazaton áll, két oldalán a Hit és a Hallgatás angyalával. A talpazaton kronosztikon tudósít az állítás idejéről. A szoborcsoport a sajóládi Sajó-híd mellett álló, hasonló témájú emlékkel rokon, feltehetően mindkettő egy mester munkája.

Híres selyebiek[szerkesztés]

Itt születtek: 1927-ben vitéz Bogár Gyula épitész. Önként jelentkezett katonának mikor az oroszok elérték a határt 1944-ben. Részt vett Budapest ostrománál. 1956-ban aktivan részt vett a forradalomban, emiatt menekülni kellett, 43 évig élt Los Angelesben. Ott tervezte s épitette meg a világ legmagasabb Magyar Szabadságharcos Emlékműjét. 2007-ben Hawaii-ba költözött, 2017-ben él, 90 éves.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Selyeb települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés]