Szemere (település)
Szemere | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Encsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Farkas Ferenc (független)[1] | ||
Irányítószám | 3866 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 384 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 15,1 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 26,3 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 27′ 52″, k. h. 21° 06′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 52″, k. h. 21° 06′ 08″ | |||
Szemere weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szemere témájú médiaállományokat. |
Szemere község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban. A megye északi részén, a szlovák határtól 5 kilométerre, Encstől 19 kilométerre északra fekszik.
Története[szerkesztés]
Okleveles említése először a 13. század első felében történik. Az Aba nemzetség birtoka. Az 1332–1333-as pápai tizedjegyzék szerint önálló egyháza van. 1412-től a Szemere család a birtokosa. A huszita harcok, majd belviszályok következtében a község 1489-ben elpusztult. Az újratelepült község később is sokat szenvedett előbb a török, majd később a kuruc időkben. 1675-ben a Szemere családtól elkobozzák, s a Rákóczi család lesz a birtokosa. A Rákóczi-szabadságharc leverése után a kincstár elkobozza, később a Szemere családé lesz újra.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Vándor Béla (független)[3]
- 1994–1998: Gerőcs Margit (független)[4]
- 1998–2002: Tóth László (független)[5]
- 2002–2006: Farkas Ferenc (független)[6]
- 2006–2010: Farkas Ferenc (független)[7]
- 2010–2014: Farkas Ferenc (független)[8]
- 2014–2019: Farkas Ferenc (független)[9]
- 2019-től: Farkas Ferenc (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 58%-a magyar, 42%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 40,1% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,1%, református 18,3%, görögkatolikus 1,1%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 6,2% (15,6% nem válaszolt).[11]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szemere- majd Pallavicini-kastély
- Perlik-kastély
- Római katolikus templom Jézus Szíve tiszteletére felszentelve
- Református templom
- Kastélypark
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Szemere települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Szemere települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szemere települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Szemere települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szemere települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szemere települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szemere települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Szemere települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
- ↑ Szemere Helységnévtár