Kiskinizs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kiskinizs
Kiskinizsi református templom.jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzikszói
Jogállás község
Polgármester Orosz Miklósné name=”10önkvál”></ref>
Irányítószám 3843
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség323 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség45,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiskinizs (Magyarország)
Kiskinizs
Kiskinizs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 14′ 47″, k. h. 21° 01′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 47″, k. h. 21° 01′ 49″
Kiskinizs (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Kiskinizs
Kiskinizs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Kiskinizs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskinizs témájú médiaállományokat.

Kiskinizs község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szikszói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól északkeletre fekszik, közúton körülbelül 25 kilométerre. A környező települések közül Halmaj és Hernádkércs 3-3, Nagykinizs 4, Felsődobsza és Szentistvánbaksa 6-6 kilométerre található; a két legközelebbi város a 12 kilométerre lévő Szikszó és a 16 kilométerre fekvő Abaújszántó.

Története[szerkesztés]

Kiskinizs [Kinizs] nevét az oklevelek 1245-ben említették először, Kenysként. A két Kinizs nevű falu, Kis- és Nagykinizs a Hernád folyó két oldalán alakult ki. Az egyik abaúji várbirtok, a másik a Kinizs nemzetség fészke volt. A két Kinizs nevű település sorsa azonban egymástól elválaszthatatlan volt.

Kinizs birtokosai a Kinizsi család tagjai voltak.

1246-ban Kinizsi Istvánt említette egy oklevél, aki fügedi földjét eladta. 1256-ban Kinizs nemzetségbeli Mixta királyi emberként volt említve. 1270-ben a Kinizsi család tagjai közül János átadta a Kiskinizsen birtokos Julának kércsi birtokrészét cserébe egy Csehországban ejtett fogolyért, egy zsákmányolt lóért és egy szolgáért. 1272-ben a Kinizsi család tagjainak kércsi birtokát említették. 1282-ben IV. László király Guentyr-nek adta Léh földjét. 1300-ban János és Jula eladta Nógrád vármegyében levő Rád nevű birtokát. Kiskinizs Juláról Gyulatelke, később pedig Szentjánoskinizs nevet is viselt.

Az 1300-as években a két község Gyulatelke és Szentjánoskinizs elnevezésekkel szerepelt. A török elleni harcok során 1567-ben Hasszán pasa csapatai ostrommal bevették és elpusztították. Még 1715-ben is a lakatlan helyek között tartották számon. Csak az 1780-as években települt be újra Borsod megye déli részéből ideérkező bevándorlókkal.

1828-ban már 468 lakója volt, száz évvel később 540-en laktak a településen. A századfordulót követően fejlődésnek induló kisközségben 1928-ban iskola, később kultúrház épült, és bevezették a villanyt is.

Lakossága a két világháború között közép-és kisbirtokosokból állt, az itteniek jó minőségű szántókon dolgoztak, amellett híresek voltak kiváló szintű lótenyésztésükről. Már 1948-ban termelőszövetkezetet alapítottak az itteni parasztok, amelynek fejlődése az 1960-as években bontakozott ki. Ekkor bővítették a már csak félig kihasznált iskolát, újjáépítették a kultúrotthont, és a házépítési tevékenység is megélénkült.

Az 1970-es években a falu déli felén üdülőtelep alakult ki. A fiatalabb korosztályok közül egyre többen hagyták ott a mezőgazdaságot és helyezkedtek el a megye iparában.

A 340 fős lélekszámú község népessége az 1970-es években indult komolyabb mértékű fogyásnak viszont ez a folyamat mára már stagnál.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Orosz Illés (független)[2]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Orosz Miklósné name=”10önkvál”>Kiskinizs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)[halott link]</ref>
  • 2014–2019:
  • 2019-től:

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Látnivalók[szerkesztés]

Életképek a településen[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Kiskinizs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]