Martonyi (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Martonyi
A római-görög katolikus templom
A római-görög katolikus templom
Martonyi címere
Martonyi címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Edelényi
Jogállás község
Polgármester Vécsei István[1]
Irányítószám 3755
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 412 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 23,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,57 km²
Földrajzi nagytáj Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3]
Földrajzi kistáj Bódva-völgy[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Martonyi (Magyarország)
Martonyi
Martonyi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 28′ 010″, k. h. 20° 46′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 010″, k. h. 20° 46′ 05″
Martonyi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Martonyi
Martonyi
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Martonyi témájú médiaállományokat.

Martonyi község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szendrőtől 10 kilométerre, Miskolctól közúton 50 km-re északra található.

Története[szerkesztés]

A martonyi kolostorrom
A kolostor

A terület már az őskorban is lakott volt. Az első írásos adat a településről 1249-ből származik. Ekkor Martonyi Szalonnához tartozó föld volt, amit az Örsúr nembéliek eladtak Tekus sárosi ispánnak és testvéreinek, és ekkor leírták határát. Nevét Szent Mártonról, templomának védőszentjéről kapta (mai jelentése: „Mártoné”).

1293-ban Mile határjárásban már mint falu szerepel. A település leghíresebb építménye a Háromhegyi Pálos templom- és kolostorrom. A Magyar Pálos Rendet az esztergomi Boldog Özséb alapította.

1402-től a Bebek család kezén találjuk a falut. A család egyik ága Mátyás királytól bányászati jogot nyert a falu határának ércbányáira. Az 1940-es évek végéig, működött a falu határában egy vasércbánya, melynek érctelepét - az ott talált tokos balta tanúsága szerint - a bronzkorban is fejthették. A Martonyiban üzemeltetett bányában 1951-ig összesen 166 ezer tonna barnavasércet termeltek ki, a Diósgyőri Vasgyár részére. Bár a törökök elfoglalták a települést, 1577-ben hatalmas jégverés pusztított Martonyiban, így a község lakói annyira elszegényedtek, hogy nem fizettek adót a töröknek, így csak 1641 után voltak kénytelenek meghódolni az egri Darat Izpáhia előtt.

A 19-20. században[szerkesztés]

A 19. század közepén több birtokos - így a Vatay, Ragályi, Csiszár, Széky, Pásztor, Koós, Madarassy, báró Wesselényi, Kalas, Rókusfalvy, Horváth, és Dobozy családok - kezén találjuk.

A két világháború között egy római katolikus és egy református elemi iskolája volt. Szeszgyára is működött a Tagi tanyán.

Martonyi erdejében található a hármas határ, Borsod-Torna-Abaúj régi vármegyék találkozása. A településnek önálló képviselő-testülete van, Szalonna és Meszes településsel körjegyzőségben működik.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

  • Rakacai-tó. A településtől kb. 2 kilométerre található.
  • A településen több 1900 körül épített falusi ház látható.
  • A pálos kolostort martonyi nemesek, Thekus fiai alapították 1341-ben. 1347-re épült fel gótikus stílusban. A Boldogságos Szűz tiszteletére emelt templom szentélyének három oltárát János egri segédpüspök szentelte fel. A törökökkel vívott háborúk idején, 1550 körül vált lakhatatlanná. A 16. század vége óta romos. A kolostor templomának diadalíve és falai a 2001-es felújítás óta jó állapotban láthatók. A község névtáblájától 4 km-re álló építmény csodálatos környezetben közelíthető meg. Kiváló gyalogtúra azoknak, akik kedvelik a természetet.
  • A római-görög katolikus templom különálló harangtornyával együtt 1988-ban épült Horváth János Ybl-díjas építészmérnök tervei alapján. Egyedi, különleges építészeti megoldásával szépen illeszkedik a község panorámájába.
  • A református templomot 1786-ban emelték a korábbi fatemplom helyén. Ez a templom 1811-ben lett a tűz martaléka, és 1827-re épült újjá a fagalériás toronnyal, melyet 1907-ben alakítottak át a mai formájára. A templom mennyezete sík vakolt berendezéséből csak a copf szószéke eredeti.

Környező települések[szerkesztés]

Meszes (6 km), Rakacaszend (12 km), Szalonna (5 km), Tornabarakony, Tornaszentandrás, Perkupa, a legközelebbi város: Szendrő 10 km.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Martonyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként

Források[szerkesztés]

  • Légi felvételek a kolostorról
  • Hadobás S., 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 10.