Gömörszőlős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gömörszőlős
19. századi műemlék lakóház
19. századi műemlék lakóház
Gömörszőlős címere
Gömörszőlős címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Putnoki
Jogállás község
Polgármester É.Kovács Judit Éva[1]
Irányítószám 3728
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 89 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 9,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gömörszőlős (Magyarország)
Gömörszőlős
Gömörszőlős
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 22′ 30″, k. h. 20° 25′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 30″, k. h. 20° 25′ 41″
Gömörszőlős (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Gömörszőlős
Gömörszőlős
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Gömörszőlős weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gömörszőlős témájú médiaállományokat.

Gömörszőlős egy község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Putnoki-dombságban, völgyekkel szabdalt területen, a Keleméri-patak völgyében helyezkedik el Aggtelektől 15 kilométerre, Miskolctól közúton 45 kilométerre északnyugatra, a szlovák határ mellett. Meglehetősen elzárt zsáktelepülés.

Nevének eredete[szerkesztés]

A régi neve, Poszoba, szláv személynév. Írták: Pozoba, Pozuba és Puzaba alakban is. 1906-tól lett Gömörszőlős, ez régi, nagy kiterjedésű szőlőbirtokra utal.

Története[szerkesztés]

Poszoba néven említik oklevélben először 1232-ben, majd 1251-ben. Zsigmond király egy 1397-es oklevele is említi Poszobát Kelemérrel együtt. 1424-ben a Doby család birtoka volt. 1566-ban a török felgyújtotta a falut. Az 1715. évi országos összeírás szerint adózói Stephanus Varga, Gregorius Kovács, Andreas Fazekas, Stephanus Babus, Michael Szabo, Andreas Babus, Petrus Varga, Andreas Naszaray, Gregorius Szabo és Stephanus Fazekas voltak, az 1720. évi országos összeírás szerint Stephanus Fazekas, Michael Szabo, Andreas Babos, Petrus Vargha, Gregorius Kováts, Stephanus Babos és Martinus Kováts. Elemi csapások is gyakran érték, 1879-ben elmosta egy vihar, de újra felépült. A település 1906-ban vette fel a Gömörszőlős nevet, azelőtt Poszobának hívták. Egykor Gömör és Kis-Hont vármegyében a tornaljai járáshoz tartozott. A trianoni békeszerződés érzékenyen érintette, mivel a község nyugati széle országhatár lett, az ezen túli területek Szlovákiához kerültek, többek között a község erdőinek nagy része is. Ettől kezdve a falu Borsod vármegyéhez és a putnoki, később az ózdi járáshoz tartozott. 1991-től önálló község. Ma Gömörszőlős az egyetlen magyarországi település, ami nevében még őrzi a történelmi Gömör és Kis-Hont vármegye nevét.

1993-ban indult a „Gömörszőlős, a fenntartható falu” elnevezésű program, melynek keretében a miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány munkatársai létrehoztak egy környezetbarát technológiákat, biogazdaságot bemutató oktatóközpontot, illetve olyan projekteket valósítanak meg, amelyekkel a térség erőforrásainak fenntartható hasznosítását, illetve a népi mesterségek, hagyományok továbbélését kívánják elősegíteni. Újra-felépítettek egy 100 éves gépekkel dolgozó kártoló-gyapjúfonó üzemet, ami ma működő múzeumként a gyapjúfeldolgozás folyamatát mutatja be a látogatóknak.

A település híres szülöttje a magyar labdarúgó válogatott és a Vasas egykori kiváló támadója Várady Béla.

Népcsoportok[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Környező települések[szerkesztés]

Kelemér 2 km-re. A legközelebbi város: Putnok 11 km-re.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Helytörténeti gyűjtemény
  • Szabadtéri múzeum
  • Az Ökológiai Intézet Alapítvány oktatóközpontja
  • 20. század elejéről származó gépsorral dolgozó gyapjúfeldolgozó műhely[4]
  • Református templom
  • 1989-től GÖMÖRI MŰHELY művésztelep Máger Ágnes festőművész vezetésével
  • A művésztelep 20 évfordulója alkalmából készült könyv: http://www.mageragnes.hu/content/gomori_muhely.pdf
  • Biogazdaság

Források[szerkesztés]

  1. Gömörszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma 2001.
  4. Gubancgyapju.hu
  • Magyar Országos Levéltár 1715. évi országos összeírás. Oldalszám: 19, 238, 239, 258, 259.

További információk[szerkesztés]