Igrici
| Igrici | |||
 | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Mezőcsáti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tóth Sándor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3459 | ||
| Körzethívószám | 49 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1099 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 60,66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,47 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Igrici
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 51′ 58″, k. h. 20° 52′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 58″, k. h. 20° 52′ 11″ | |||
Igrici
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Igrici weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Igrici témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Igrici község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Mezőcsáti járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Miskolctól 27 kilométerre délre található, a környező települések Hejőbába (13 km), Hejőpapi (6 km) és Hejőszalonta (11 km), a legközelebbi város Mezőcsát (8 km).
Megközelítése[szerkesztés]
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3307-es út, ezen érhető el Miskolc-Nyékládháza és Mezőcsát irányából is. A község lakott területét az út kelet felől elkerüli, azon csak a 33 105-ös számú mellékút halad át, illetve elérhető a falu ugyanezen út irányából egy számozatlan, önkormányzati fenntartású bekötőúton is.
Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbb közúti megközelítési útvonala az M3-as autópálya, mely nemcsak egyszerűen átszeli a határait, a központjától jó 2 kilométerre északra, de csomópontja is van itt, a 3307-es úttal való találkozásánál.
Vasútvonal nem érinti, de közvetlenül a keleti határai mellett halad el a Mezőcsát–Nyékládháza-vasútvonal. Ennek a 2007-es leállítása előtt két megállási pontja is volt Igrici közelében: Igrici megállóhely (közigazgatásilag Mezőcsát területén; ennek közúti megközelítését a 33 312-es számú mellékút biztosította), valamint a nyílt vonali szakaszon létesített Igrici-kőrakodó (közigazgatásilag Hejőpapi-Nemesbikk határa közelében), mely valószínűleg csak az M3-as itteni szakaszának építése alatt, néhány hónapig, de legfeljebb pár évig volt üzemben.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét az igricekről (énekmondók) kapta.
Története[szerkesztés]
A terület a bronzkor óta lakott hely volt. Nevét 1280-ban említették először mint királyi birtokot. 1280-tól Péter vajda birtoka lett, majd a Rátót nemzetség szerezte meg a falut, és övék is maradt a későbbiekben is. 1548-ban a törökök felégették, s öt éven át lakatlanul állt, de hamarosan újranépesült.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Bordás Kálmán (független)[3]
- 1994–1998: Bordás Kálmán (független)[4]
- 1998–2002: Bordás Kálmán (független)[5]
- 2002–2006: Dr. Berkó Gyula (független)[6]
- 2006–2010: Kislászló Csaba (MSZP)[7]
- 2010–2014: Kislászló Csaba (MSZP)[8]
- 2014–2019: Kislászló Csaba (független)[9]
- 2019–2021: Kislászló Csaba (független)[10]
- 2022-től: Tóth Sándor (független)[1]
A településen 2022. július 3-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester 2021 júliusában elhunyt.[11] A két dátum közti aránylag hosszú időtartamot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások indokolták, mivel a járványhelyzet fennállása alatt Magyarországon nem lehetett választást kitűzni.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,9%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 8,7% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (5% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17,7%, református 52%, görögkatolikus 1,1%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 20,6% (7,5% nem válaszolt).[13]
Nevezetességek[szerkesztés]
1794-ben épült, barokk stílusú református temploma műemléki védelem alatt áll. A templomkertben álló parókia épülete a 19. századból származik.[14]
Híres emberek[szerkesztés]
- Tompa Mihály kilenc éven át; 1821-től 1830-ig élt a faluban apai nagyapjánál.
- Nagy Ferenc jogász, Miskolc polgármestere, a Károlyi Mihály-kormány minisztere itt született és itt is nyugszik.
- Itt született 1891-ben Simándy Pál író, újságíró.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Igrici települési időközi polgármester-választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2022. július 3. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Igrici települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Igrici települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Igrici települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ Igrici települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ Igrici települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ Igrici települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Igrici települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. július 19.)
- ↑ Igrici települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
- ↑ Elhunyt Kislászló Csaba, Igrici polgármestere. borsodihír.hu, 2021. július 13. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Igrici Helységnévtár
- ↑ A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. július 19.)
