Sajópálfala

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sajópálfala
Szentlélek-templom
Szentlélek-templom
Sajópálfala címere
Sajópálfala címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállás község
Polgármester Fekete Zoltán (független)[1]
Irányítószám 3714
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség728 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség99,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sajópálfala (Magyarország)
Sajópálfala
Sajópálfala
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 09′ 43″, k. h. 20° 50′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 43″, k. h. 20° 50′ 47″
Sajópálfala (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Sajópálfala
Sajópálfala
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Sajópálfala weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajópálfala témájú médiaállományokat.

Sajópálfala község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolci járásában, Miskolctól 12 km-re északkeletre.

Története[szerkesztés]

A települést 1320-ban említik először, akkor még Pálfalva néven. Az Ákos nemzetség birtoka volt, a nemzetség egyik Pál nevű tagjáról kaphatta a nevét. A Rákóczi-szabadságharc után ruszinokkal telepítették be újra a települést.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Kovács Tamás (független)[3]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Fekete Zoltán (független)[4]
  • 2014–2019: Fekete Zoltán (független)[5]
  • 2019-től: Fekete Zoltán (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus templom könnyező Szűz Mária-kegyképpel. Az 1700-as évek elején történt (1717. január 6február 16.), hogy a falu templomában lévő nagyméretű Mária-kép "izzadott és siránkozott, az az, hogy a' boldogságos Szent Szűznek jobb és bal szemén barna, vagy is sötét színű tseppek láthatók valának, és hogy sem a' tsikorgó hidegben meg nem fagytak, sem a' fűtött kályha mellett egész éjjel lévén meg nem száradtak". A könnyezést a helybeli paróchus vette észre és vezeklésre, bűnbánatra szólította fel híveit. A csodás eseményt a görögkatolikus püspökség helytartója jelentette levélben gróf Erdődy Gábor Antal akkori egri püspöknek. Erdődy Gábor Antal püspök az ilyen esetekben szokásos hivatalos vizsgálatot lefolytatta, s elrendelte, hogy a képet hozzák el Egerbe, ahol azt "hasonló több képekkel együtt" őrizet alá helyezte. A vizsgálat során tizenhét tanút hallgattak ki eskü alatt, helybelieket és környékbeli lakosokat. A sajópálfalai tanúk leszármazottai, a Bilasz, Jozefa, Kocur, Viszokay, Csabovszky, Cserni, Popovják, Rácz, Szakács családok tagjai ma is élnek a faluban. A sajópálfalai Mária-kép véres könnyezése egyike volt a 17- 18. század fordulóján több helyen feljegyzett Mária-jelenéseknek.

Közlekedése[szerkesztés]

Közösségi közlekedéssel a Volánbusz által üzemeltetett 3706-os busszal közelíthető meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Sajópálfala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Sajópálfala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  4. Sajópálfala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  5. Sajópálfala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  6. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés]