Borsodnádasd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borsodnádasd
Borsodnádasd címere
Borsodnádasd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Ózdi
Kistérség Ózdi
Jogállás város
Polgármester Kormos Krisztián (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 3671
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 3279 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 110,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 28,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Borsodnádasd  (Magyarország)
Borsodnádasd
Borsodnádasd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 24″, k. h. 20° 14′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 24″, k. h. 20° 14′ 34″
Borsodnádasd  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Borsodnádasd
Borsodnádasd
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Borsodnádasd weboldala
Borsodnádasd

Borsodnádasd kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miskolctól közúton kb. 65, Ózdtól 10 kilométerre délnyugatra található a 25-ös főút mellett, a Hódos-patak völgyében, tagolt dombsági területen. Földrajzilag a Heves-Borsodi-dombság, az Upponyi hegység és a Bükkhát találkozásánál lelhetjük meg.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település létrejötte a tatárjárást követő időszakra tehető. Létrejöttéről nem áll rendelkezésre oklevél, vagy más irat. Az első okleveles említése 1327-ből való Nádasd néven. Nevét a völgy kiszélesedésében található nádasról kapta. A következő oklevél 1347-ből származik. 1332-ben már plébániája volt. A középkorban többek között a Nádasdy család birtoka volt. A török többször felégeti, hódoltsági terület, lakossága jelentősen csökkent. Az 1700-as évektől kezdett újra benépesülni.

Az ipartelepítés a szénbánya megnyitásával indult meg, ezután kezdett működni a lemezgyár. Az iparosodásnak köszönhetően a 19. századtól a polgárosodás is megkezdődött. 1903-tól a település neve Borsodnádasd.

A községet is érintették a rendszerváltás után a nehézipar válságának következményei, de sikerült talpon maradnia. 2001-től városi rangot visel.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen a lakosságnak 93%-át magyar, a 7%-át cigány származású [3] emberek alkotják.

Címer leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Álló, háromszögletű, kék színű, arannyal gallérozott katonai pajzs, amelynek arany mezejében zöld színű nádszálak, kék mezejében pedig (heraldikailag) jobb oldalon arany kettős kereszt, bal oldalon arany ék és kalapács lebeg. A pajzson zárt (csőrös) katonai sisak, háromlevelű arany koronával, amelyből három arany búzaszálat közrefogva két arany sólyomszárny emelkedik fel. A sisak tetejéből kiindulva a pajzs két oldalát vörös-ezüst foszlányok díszítik, a pajzs alatt pedig szalag lebeg BORSODNÁDASD felirattal.

A pajzs gallérozása által létrehozott mesteralak a Vajdavárra utal, míg a kettőskereszt a település templomának a védőszentjére, Szent István királyra, az ősi bányász-jelkép, az ék és kalapács pedig arra fejlődésre, amely Borsodnádasd életében a bányászaton alapuló iparnak köszönhető. A nádszálak a címert "beszélővé" teszik. Az oromdísz sólyomszárnyai a birtokos nemzetségre emlékeztetnek, a búzaszálak pedig a régi pecsét ábrájára. A címer összképe a tájon nagy számban lakó kisnemesség fontosságát fejezi ki.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Borsodnádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ózd és térsége (Budapest, 2003 ISBN 963-9479-04-7)
  • Az ózdi kistérség (Ózd, 2007 ISBN 978-963-06-2950-8)
  • Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999 ISBN 963-03-7729-2)
  • Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára 1-4. (Pest,1851)
  • Földünk térképeken Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 9789639618015   26. oldal C2

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]