Farkaslyuk

Farkaslyuk
Farkaslyuk távlati képe a Szilvásváradra vezető út felől nézve
Farkaslyuk címere Farkaslyuk zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Ózdi
Jogállás	község
Polgármester	Pintér Zsolt (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	3608
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	1922 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	355,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	5,48 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység
Földrajzi középtáj	Bükk-vidék
Földrajzi kistáj	Upponyi-hegység
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 11′ 11″, k. h. 20° 18′ 43″48.186511111111, 20.311880555556
Farkaslyuk Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Farkaslyuk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkaslyuk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Farkaslyuk község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban.

Fekvése

Az Upponyi-hegységtől nyugatra, az Ózdi-patak völgyfőjében, medencedombsági területen épült fel. Miskolctól közúton 50 kilométerre nyugatra, Ózdtól 6 kilométerre délkeletre. Környékén jelentős az erdők aránya.

Környező települések

A legközelebbi település egyben a legközelebbi város is: a községtől északra fekvő Ózd legutolsó házai mindössze néhány száz méterre állnak Farkaslyuk északi részének utcáitól. Légvonalban mindössze néhány kilométerre nyugatra található Arló, délnyugatra pedig Járdánháza, ezekkel azonban közvetlen közúti összeköttetése nincs. Déli szomszédja a légvonalban és közúton egyaránt mintegy 7 km-re fekvő Csernely, míg a délkeletre (kb. 12 km-re) elterülő Csokvaománnyal és a keleti irányban hasonló távolságra eső Sátával szintén nincs közvetlen közúti összeköttetésben.

Megközelítése

Csak közúton közelíthető meg, az Ózdról Szilvásváradra vezető 2508-as úton.

Nevének eredete

A hagyomány szerint egy farkasok utáni hajtóvadászat után kapta a hely a Farkaslyuk nevet.

Története

A terület a múltban Ózd községhez, majd a városhoz tartozott. A völgyet mocsár, a domboldalakat erdő borította. A mai meddőhányó helyén a 19. század elején még Farkaslyuk tanya állt. Itt volt az egykori földesúr vadőreinek és erdőkerülőinek a lakóhelyük. A Rima-Murány-Salgótarján Vasmű Rt 1913-ban kezdett hozzá a bányanyitási munkálatoknak. Az 1914-ben a közelben megnyitott szénbánya sokáig nyújtott munkát a lakóknak. A település a bánya bezárása után válságba került, és lakói úgy döntöttek, különálló településként több esélyük van a fennmaradásra. 1996. október 13-án Farkaslyuk lakói népszavazáson döntöttek a település önállóságáról. Az önállósodásra 1999. május 1-jén került sor.

Közélete

Polgármesterei

• 1999–2002: Gábor Dezső (független)
• 2002–2006: Gábor Dezső (MSZP)
• 2006–2010: Gábor Dezső (MSZP)
• 2010–2014: Gábor Dezső (MSZP)
• 2014–2019: Gábor Dezső (MSZP)
• 2019-től: Pintér Zsolt (Fidesz-KDNP)

Az 1999 nyarától önállóvá vált község első, időközi önkormányzati választása 1999. július 18-án zajlott, a polgármester-választás tekintetében egy pártjelölt és egy független induló részvételével; a választás ez utóbbi (nagy arányú) győzelmét hozta.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	1929	1901	1827	1749	1816	1922
	2013	2014	2018	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 78%-a magyar, 22%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 41,9% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50%, református 4,5%, görögkatolikus 2,9%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 18,5% (19,2% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 90,7%-a vallotta magát magyarnak, 30,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak és ukránnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,9% volt római katolikus, 2,5% református, 2,1% görög katolikus, 2,7% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 14,5% felekezeten kívüli (36,8% nem válaszolt).

Irodalom

• Ózd és térsége (Budapest, 2003 ISBN 963-9479-04-7)
• Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999 ISBN 963-03-7729-2)
• Farkaslyuk 1914-2014 - A farkaslyuki szénbányászat 100 évéről (Fürjes Judit főszerkesztő, szerkesztőbizottsági tagok: Mikó Attila, Grédics Szilárd, Gábor Dezső, Szőke András); Farkaslyuk, 2014 ISBN 978-963-08-8594-2

Galéria

• 
  Szent Borbála-emlékmű a farkaslyuki bányász emlékparkban
• 
  Bányász emlékműve az emlékparkban, ismeretlen szobrász alkotása
• 
  A fasizmus áldozatainak emlékműve a farkaslyuki bányász emlékparkban
• 
  Kopjafa a farkaslyuki bányász emlékparkban
• 
  Az utolsó működő farkaslyuki táró emlékhelye, amit 2012-ben áthelyeztek a bányász emlékparkba
• 
  A százéves farkaslyuki bányászkodás emlékműve az emlékparkban
• 
  Ipari műemlék bányamozdony a farkaslyuki bányász emlékparkban
• 
  Az előbbi mozdony csengője, a háttérben a Gyürky Gyula-táró emlékhelyével
• 
  A Demes Ferenc által tervezett emlékpark távlati képe
• 
  Az emlékpark az egykori bányaigazgatósági épülettel
• 
  Az egykori farkaslyuki bánya régi munkásszállója, később igazgatósági épülete
• 
  Bányász relikviák kiállítása a farkaslyuki sporttelep ebédlőjében
• 
  Egykori fúrópajzs, mint bányászemlékmű, a farkaslyuki Gyürky Gyula-táró nyitópontja közelében kialakított kis parkban
• 
  Régi csille, mint bányászemlékmű Farkaslyuk központjában