Farkaslyuk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Farkaslyuk
Farkaslyuk távlati képe a Szilvásváradra vezető út felől nézve
Farkaslyuk távlati képe a Szilvásváradra vezető út felől nézve
Farkaslyuk címere
Farkaslyuk címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásÓzdi
Jogállás község
Polgármester Gábor Dezső (MSZP)[1]
Irányítószám 3608
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 1940 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség355,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,48 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájUpponyi-hegység[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Farkaslyuk (Magyarország)
Farkaslyuk
Farkaslyuk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 11′ 11″, k. h. 20° 18′ 43″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 11″, k. h. 20° 18′ 43″
Farkaslyuk (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Farkaslyuk
Farkaslyuk
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Farkaslyuk weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkaslyuk témájú médiaállományokat.

Farkaslyuk község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi járásban. Az Upponyi-hegységtől nyugatra, az Ózdi-patak völgyfőjében, medencedombsági területen épült fel. Miskolctól közúton 50 kilométerre nyugatra, Ózdtól 6 kilométerre délkeletre, az Ózdról Egerbe vezető közút mentén. Környékén jelentős az erdők aránya.

Nevének eredete[szerkesztés]

A hagyomány szerint egy farkasok utáni hajtóvadászat után kapta a hely a Farkaslyuk nevet.

Története[szerkesztés]

A terület a múltban Ózd községhez, majd a városhoz tartozott. A völgyet mocsár, a domboldalakat erdő borította. A mai meddőhányó helyén a 19. század elején még Farkaslyuk tanya állt. Itt volt az egykori földesúr vadőreinek és erdőkerülőinek a lakóhelyük. A Rima-Murány-Salgótarján Vasmű Rt 1913-ban kezdett hozzá a bányanyitási munkálatoknak. Az 1914-ben a közelben megnyitott szénbánya sokáig nyújtott munkát a lakóknak. A település a bánya bezárása után válságba került, és lakói úgy döntöttek, különálló településként több esélyük van a fennmaradásra. 1996. október 13-án Farkaslyuk lakói népszavazáson döntöttek a település önállóságáról. Az önállósodásra 1999. május 1-jén került sor.

Népcsoportok[szerkesztés]

A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 78%-a magyar, 22%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Környező települések[szerkesztés]

A legközelebbi település egyben a legközelebbi város is: a községtől északra fekvő Ózd legutolsó házai mindössze néhány száz méterre állnak Farkaslyuk északi részének utcáitól. Légvonalban mindössze néhány kilométerre nyugatra található Arló, délnyugatra pedig Járdánháza, ezekkel azonban közvetlen közúti összeköttetése nincs. Déli szomszédja a légvonalban és közúton egyaránt mintegy 7 km-re fekvő Csernely, míg a délkeletre (kb. 12 km-re) elterülő Csokvaománnyal és a keleti irányban hasonló távolságra eső Sátával szintén nincs közvetlen közúti összeköttetésben.

Irodalom[szerkesztés]

  • Ózd és térsége (Budapest, 2003 ISBN 963-9479-04-7)
  • Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999 ISBN 963-03-7729-2)
  • Farkaslyuk 1914-2014 - A farkaslyuki szénbányászat 100 évéről (Fürjes Judit főszerkesztő, szerkesztőbizottsági tagok: Mikó Attila, Grédics Szilárd, Gábor Dezső, Szőke András); Farkaslyuk, 2014 ISBN 978-963-08-8594-2

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. [valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M05/T083/tjk.html Farkaslyuk települési választás eredményei] (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. szeptember 10.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként