Gibárt
Gibárt | |||
A Hernád hídja Gibártnál | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Gönci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Soltész István (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 3854 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 318 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 60,23 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5,33 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 18′ 56″, k. h. 21° 09′ 38″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 56″, k. h. 21° 09′ 38″ | |||
Gibárt weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Gibárt témájú médiaállományokat. |
Gibárt község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gönci járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Encstől 3 kilométerre keletre fekszik, a Hernád mentén; a folyó lényegében kettészeli a települést.
A várost leszámítva mindössze két települési szomszédja van: kelet felől Abaújkér, délnyugat felől pedig Hernádbűd; észak és dél felől is Abaújkérhez tartozó külterületek határolják.
Megközelítése[szerkesztés]
Központjának északi részén áthalad a 39-es főút – amely a Hernád bal partján a Dózsa György út, a jobb parti településrészen a Kossuth út nevet viseli –, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala Encs és a 3-as főút, illetve Tokaj térsége felől is. Déli szomszédaival, Hernádbűddel és Perével a 3707-es út köti össze, utóbbi egyben a község déli részének főutcája is, Széchenyi utca néven.
Története[szerkesztés]
A környék már a 4. században is lakott volt. E korból származnak a Hernádbűdés Gibárt határában talált tárgyak: vaskard, vaskés, kardok és lándzsa.
Neve az oklevelekben 1290-ben tűnik fel először, Gybart néven, amikor a Berzevicziek elődei a szepesi Rycolf fiai, Kolos, János és Rycolf osztozkodtak rajta.
1315-ben Rykolph fia Kokos mester és Kércsi Lang birtokának írták, és határát is megjáratták. 1316-ban Kokos cserébe adta e birtokát Langnak és testvérének Sáros megyei birtokért.
A falu életét a Hernád közelsége határozta meg. A Gibárt feletti 1952-es gátszakadás súlyos következményekkel járt.
Gibárt 1984 és 2006 között Encs része volt. A köztársasági elnök 2003-ban hozott határozata alapján 2006. október 1-jétől ismét önálló község.[3]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 2006–2010: Matkovics Lajos (független)[4]
- 2010–2014: Matkovics Lajos (független)[5]
- 2014–2019: Soltész István (független)[6]
- 2019-től: Soltész István (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[7]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% örménynek, 0,3% szlováknak mondta magát (17% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,3%, református 25,4%, görögkatolikus 2%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 2,8% (27,4% nem válaszolt).[8]
Nevezetességei[szerkesztés]
A törpe vízerőmű[szerkesztés]
A Hernád folyón épült gibárti erőmű az ország egyik első vízerőműve volt: 1901-ben tervezték, 1902-ben építették és 1903-ban adták át. Géptermébe eredetileg két, egyenként 250 kW teljesítményű generátort helyeztek el. A 2019 és 2020 között végrehajtott felújítás során a komplett technológiai rendszert lecserélték, az új, korszerű turbinákkal az erőmű kapacitása közel 1 MW-ra növekedett.[9] Tulajdonosa az ÉMÁSZ Nyrt.[10]
Mihály bácsi fája[szerkesztés]
Gibárttól északra a Hernád-völgyben, a folyót hajdan kísérő galériaerdők egyik ritka maradványában található ez a 20 méter magasságú, 7,5 méter törzskerületű, 250 éves nyárfa, amely a legenda szerint nevét arról az erdészről kapta, aki megmentette a kivágástól.
A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. (Abaújvármegye fejezet). Budapest, 1963, Akadémiai Kiadó. 39-162. p.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Gibárt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A Köztársaság Elnökének 113/2003. (VII.1.) KE határozata Gibárt községgé nyilvánításáról
- ↑ Gibárt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
- ↑ Gibárt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
- ↑ Gibárt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]
- ↑ Gibárt Helységnévtár
- ↑ A Gibárti vízerőmű - ALTEO Nyrt. (hu-HU nyelven). ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt., 2017. június 6. (Hozzáférés: 2022. március 12.)
- ↑ Észak-magyarországi Vízügyi Hatóság. [2013. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 27.)