Gibárt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gibárt
A Hernád hídja Gibártnál
A Hernád hídja Gibártnál
Gibárt címere
Gibárt címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállás község
Polgármester Soltész István (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 3854
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség318 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség60,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gibárt (Magyarország)
Gibárt
Gibárt
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 18′ 56″, k. h. 21° 09′ 38″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 56″, k. h. 21° 09′ 38″
Gibárt (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Gibárt
Gibárt
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Gibárt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gibárt témájú médiaállományokat.

Gibárt község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gönci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Encstől 3 km-re keletre, Encs és Abaújkér közt található, a Hernád mentén, a folyó lényegében kettészeli a települést. Központjának északi részén áthalad a 39-es főút is – amely a Hernád bal partján a Dózsa György út, a jobb parti településrészen a Kossuth út nevet viseli –, déli szomszédaival, Hernádbűddel és Perével pedig a 3707-es út köti össze, utóbbi egyben a község déli részének főutcája is, Széchenyi utca néven.

Története[szerkesztés]

A környék már a 4. században is lakott volt. E korból származnak a Hernádbűdés Gibárt határában talált tárgyak: vaskard, vaskés, kardok és lándzsa.

Neve az oklevelekben 1290-ben tűnik fel először, Gybart néven, amikor a Berzevicziek elődei a szepesi Rycolf fiai, Kolos, János és Rycolf osztozkodtak rajta.

1315-ben Rykolph fia Kokos mester és Kércsi Lang birtokának írták, és határát is megjáratták. 1316-ban Kokos cserébe adta e birtokát Langnak és testvérének Sáros megyei birtokért.

A falu életét a Hernád közelsége határozta meg. A Gibárt feletti 1952-es gátszakadás súlyos következményekkel járt.

Gibárt 1984 és 2006 között Encs része volt. A köztársasági elnök 2003-ban hozott határozata alapján 2006. október 1-jétől ismét önálló község.[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 2006–2010: Matkovics Lajos (független)[4]
  • 2010–2014: Matkovics Lajos (független)[5]
  • 2014–2019: Soltész István (független)[6]
  • 2019-től: Soltész István (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[7]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% örménynek, 0,3% szlováknak mondta magát (17% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,3%, református 25,4%, görögkatolikus 2%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 2,8% (27,4% nem válaszolt).[8]

Nevezetességei[szerkesztés]

A törpe vízerőmű[szerkesztés]

A Hernád folyón épült gibárti erőmű az ország egyik első vízerőműve volt: 1901-ben tervezték, 1902-ben építették és 1903-ban adták át. Géptermében 2 db, egyenként 250 kW teljesítményű generátor található. Magyarország legrégebbi törpe vízerőműve ma is eredeti gépeivel működik. Tulajdonosa az ÉMÁSZ Nyrt.[9]

Mihály bácsi fája[szerkesztés]

Gibárttól északra a Hernád-völgyben, a folyót hajdan kísérő galériaerdők egyik ritka maradványában található ez a 20 méter magasságú, 7,5 méter törzskerületű, 250 éves nyárfa, amely a legenda szerint nevét arról az erdészről kapta, aki megmentette a kivágástól.

A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Gibárt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A Köztársaság Elnökének 113/2003. (VII.1.) KE határozata Gibárt községgé nyilvánításáról
  4. Gibárt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  5. Gibárt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  6. Gibárt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  7. A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]
  8. Gibárt Helységnévtár
  9. Észak-magyarországi Vízügyi Hatóság. [2013. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 27.)

További információk[szerkesztés]