Gibárt

	Gibárt
	A Hernád hídja Gibártnál
	; Gibárt címere
	; Gibárt címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Gönci
Jogállás	község
Polgármester	Soltész István (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	3854
Körzethívószám	46
	Népesség
Teljes népesség	318 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	60,23 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	5,33 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Gibárt Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 18′ 56″, k. h. 21° 09′ 38″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 56″, k. h. 21° 09′ 38″
	Gibárt Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
	Gibárt weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gibárt témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Gibárt (keresztnév).

Gibárt község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gönci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Encstől 3 kilométerre keletre fekszik, a Hernád mentén; a folyó lényegében kettészeli a települést.

A várost leszámítva mindössze két települési szomszédja van: kelet felől Abaújkér, délnyugat felől pedig Hernádbűd; észak és dél felől is Abaújkérhez tartozó külterületek határolják.

Megközelítése[szerkesztés]

Központjának északi részén áthalad a 39-es főút – amely a Hernád bal partján a Dózsa György út, a jobb parti településrészen a Kossuth út nevet viseli –, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala Encs és a 3-as főút, illetve Tokaj térsége felől is. Déli szomszédaival, Hernádbűddel és Perével a 3707-es út köti össze, utóbbi egyben a község déli részének főutcája is, Széchenyi utca néven.

Története[szerkesztés]

A környék már a 4. században is lakott volt. E korból származnak a Hernádbűdés Gibárt határában talált tárgyak: vaskard, vaskés, kardok és lándzsa.

Neve az oklevelekben 1290-ben tűnik fel először, Gybart néven, amikor a Berzevicziek elődei a szepesi Rycolf fiai, Kolos, János és Rycolf osztozkodtak rajta.

1315-ben Rykolph fia Kokos mester és Kércsi Lang birtokának írták, és határát is megjáratták. 1316-ban Kokos cserébe adta e birtokát Langnak és testvérének Sáros megyei birtokért.

A falu életét a Hernád közelsége határozta meg. A Gibárt feletti 1952-es gátszakadás súlyos következményekkel járt.

Gibárt 1984 és 2006 között Encs része volt. A köztársasági elnök 2003-ban hozott határozata alapján 2006. október 1-jétől ismét önálló község.^[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

2006–2010: Matkovics Lajos (független)^[4]
2010–2014: Matkovics Lajos (független)^[5]
2014–2019: Soltész István (független)^[6]
2019-től: Soltész István (Fidesz-KDNP)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.^[7]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% örménynek, 0,3% szlováknak mondta magát (17% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,3%, református 25,4%, görögkatolikus 2%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 2,8% (27,4% nem válaszolt).^[8]

Nevezetességei[szerkesztés]

A törpe vízerőmű[szerkesztés]

Bővebben: Gibárti vízerőmű

A Hernád folyón épült gibárti erőmű az ország egyik első vízerőműve volt: 1901-ben tervezték, 1902-ben építették és 1903-ban adták át. Géptermébe eredetileg két, egyenként 250 kW teljesítményű generátort helyeztek el. A 2019 és 2020 között végrehajtott felújítás során a komplett technológiai rendszert lecserélték, az új, korszerű turbinákkal az erőmű kapacitása közel 1 MW-ra növekedett.^[9] Tulajdonosa az ÉMÁSZ Nyrt.^[10]

Mihály bácsi fája[szerkesztés]

Gibárttól északra a Hernád-völgyben, a folyót hajdan kísérő galériaerdők egyik ritka maradványában található ez a 20 méter magasságú, 7,5 méter törzskerületű, 250 éves nyárfa, amely a legenda szerint nevét arról az erdészről kapta, aki megmentette a kivágástól.

A településen áthalad az Országos Kéktúra.