Edelény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Edelény
Görög katolikus templom
Görög katolikus templom
Edelény címere
Edelény címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Edelényi
Jogállás város
Polgármester Molnár Oszkár[1]
Irányítószám 3780
Körzethívószám 48
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség 9739 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 167,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 142 m
Terület 56,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Edelény (Magyarország)
Edelény
Edelény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 17′ 48″, k. h. 20° 44′ 39″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 48″, k. h. 20° 44′ 39″
Edelény (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Edelény
Edelény
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Edelény weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Edelény témájú médiaállományokat.

Edelény kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az Edelényi járás központja. Miskolctól 25 km-re északra, a Bódva-völgyben található a 27-es főút és a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal mentén (Edelény vasútállomás).

Története[szerkesztés]

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Rangja
1950-ig nagyközség
1950–1966 önálló tanácsú község
1966–1970 községi közös tanács székhelye
1970–1983 nagyközségi közös tanács székhelye
1984–1986 városi jogú nagyközség
1986 óta város
Hozzá tartozó települések
1950 óta Borsod
1963 óta Finke
1984–1992 Abod, Damak
1984–1993 Ládbesenyő
1984–1994 Balajt
Társközségei
1966–1983 Balajt, Damak
1969–1983 Abod, Ládbesenyő, Szendrőlád
Területi beosztása
1910-ig Borsod vármegye, Szendrői járás
1910–1923 Borsod vármegye, Edelényi járás
1923–1938 Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Edelényi járás
1938–1945 Borsod vármegye, Edelényi járás
1945–1950 Borsod-Gömör vármegye, Edelényi járás
1950–1983 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Edelényi járás
1984 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye
1994 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Edelényi kistérség
Központi szerepköre
1910-ig Szendrői járás székhelye
1910–1983 Edelényi járás székhelye
1984–1986 Edelényi nagyközségkörnyék központja
1986–1990 Edelényi városkörnyék központja
1994 óta Edelényi kistérség központja

A terület az őskor óta lakott, ezt paleolit kori kőeszközök tanúsítják. Edelényt 1299-ben említik először Edelin néven, ekkor Roland nádor tartotta itt Borsod vármegye közgyűlését.

1332-ben Edelényi László fiai voltak birtokosai. Papja ez évben a pápai tizedjegyzék szerint 29 garas pápai tizedet fizetett. Az adó magas összege arra mutat, hogy már ekkor valószínű mezőváros volt.

Az egyik városrészét alkotó egykori Borsod falut (melyet 1950-ben csatoltak hozzá) már 1108-ban említik. Ebben a faluban államalapítás kori földvár állt, amely Borsod vármegye központja és névadója. A földvárral szemben áll a helyi védelem alá vett, de még elhanyagolt állapotban lévő és magánkézben álló egykori Szekrényessy-kastély, mely valójában egy tíz szobás kúria, melyben a reformkorszakban a Ragályi és Szekrényessy családdal rokonságban álló irodalmárok, közéleti személyíségek fordultak meg, mint Kazinczy Ferenc, kinek utóbb unokaveje Szekrényessy Árpád (1849–1917) bírta a Bódva parti kúriát. Az épületről országos viszonylatban is egyedülállóan gazdag kismonográfia jelent meg 2006-ban, mely több száz eredeti fotóval és forrásidézettel mutatja be a Bódva-völgyi nemesség életviszonyait. (Szekrényessy Attila: Egy borsodi udvarház története, Edelény, 2006.). A városfejlesztés koncepciói között szerepel az egykori Szekrényessy-kastély kivásárlása, eredeti állapotban történő felújítása és 1996-ban lebontott tornyának visszaépítése és kulturális célú hasznosítása, mely a földvár komplexumával egy egységet alkotva indokolt törekvés.

A középkorban Edelény lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, de a történelem viharai nem múlnak el nyom nélkül, a török időkben többször elnéptelenedett a falu.

A mezőgazdaságtól az ipar felé a 19. században kezdett orientálódni. 1838-ban a terület birtokosai cukorgyárat hoztak létre, ezenkívül megindult a barnaszén-bányászat is. Innentől a mezőgazdaság és az ipar egyformán meghatározó a település életében. 1950-ben Edelényhez csatolták Borsod községet, 1963-ban pedig Finkét. (Finke legrégibb utcája az Árpád út, itt található egy emlékmű, amely Finke felszabadulásának állít emléket.)

Edelény 1986-ban kapott városi rangot.

A rendszerváltás után a bánya bezárt, a tsz-eket pedig felszámolták, ami nehéz gazdasági helyzetbe hozta a várost.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

  • L’Huillier–Coburg-kastély
  • Borsodi földvár
  • Népi műemlékegyüttes
  • Edelényi római katolikus templom. Jézus Szíve tiszteletére felszentelt.
  • Finkei római katolikus templom
  • Edelényi református templom
  • Borsodi református templom
  • Finkei református templom
  • Szent Kereszt görög katolikus templom

Ismert emberek[szerkesztés]

A város borsodi részén élt és hunyt el a helyi múzeum (Borsodi tájház és Szekrényessy Árpád Múzeum)névadója székelyhídi Szekrényessy Árpád (1849–1917) földbirtokos, ismert megyei mecénás.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Edelény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]