Tornaszentjakab

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tornaszentjakab
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Edelényi
Jogállás község
Polgármester Kondásné Galkó Mónika[1]
Irányítószám 3769
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 213 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 7,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 28,22 km²
Földrajzi nagytáj Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3]
Földrajzi kistáj Tornai-dombság[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tornaszentjakab (Magyarország)
Tornaszentjakab
Tornaszentjakab
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 31′ 32″, k. h. 20° 52′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 32″, k. h. 20° 52′ 19″
Tornaszentjakab (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tornaszentjakab
Tornaszentjakab
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tornaszentjakab témájú médiaállományokat.

Tornaszentjakab község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Északi-középhegység északi peremén, a szlovák határ mentén helyezkedik el, a Gömör-Tornai karszt területén. Tornanádaskától 10, Miskolctól 80 kilométerre található.

Nevének eredete[szerkesztés]

Temploma védőszentjéről, Szent Jakabról kapta nevét, a Torna előtag az egykori vármegye nevének emlékét őrzi.

Története[szerkesztés]

Szentjakab (S. Jacobus) nevét 1273-ban említették először az oklevelek Zenth Jacab alakban írva. A település Thekus fiainak vásárolt birtoka volt. 1273-ban IV. László király a Thekus fiainak visszaadta a birtokot, melyet apja V. István király vett el tőlük. 1317-1319-ben az egri püspök dézsmáját átadta a káptalannak. 1332-ben már említették Szent Jakabról elnevezett egyházát is, melynek papja 8 garas pápai tizedet fizetett.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom: A feltehetően 12. századi eredetű kis romanikus templomhoz (mint Vizsolyban) nyugatról gótikus hajót toldottak. A romanikus hajó déli falán három magas résablak és szőlőindás oszloppárokkal közrefogott félköríves záródású kapuzat. A gótikus hajó déli oldalán az egykori bejárat és gótikus ablakok maradványai. Keleti falában a szentélytől kétoldalt egy-egy ablak, utóbbi a későbbi sekrestyében látható.

Az 1746-os egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint az ekkor még református kézben lévő templom javításra szorult, de belsejében még látszottak a falfestmények. A század közepén vették vissza a katolikusok, akik helyreállították. A hajót a körítőfalakhoz épített falpilléreken nyugvó boltozatokkal fedték le, s a nyugati homlokzat elé tornyot építettek.

Az 1834. évi földrengés után 1875-1876-ban a megrongálódott boltozatot és az apszis falát megújították.

  • Református templom
  • Népi lakóházak

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tornaszentjakab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés]