Szalaszend
Szalaszend | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Encsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dr. Tóth István (független)[1] | ||
Irányítószám | 3863 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1064 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 58,07 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18,22 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 23′ 23″, k. h. 21° 07′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 23″, k. h. 21° 07′ 35″ | |||
Szalaszend weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szalaszend témájú médiaállományokat. |
Szalaszend község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban. A Cserehát keleti oldalán, a Hernád völgyének nyugati oldalán fekvő, a Bélus-patak mentén elnyúló kis falu. A legközelebbi város Encs (6 km). Három falu egyesülésével jött létre a keleti-csereháti kistelepülés.
Szalaszend egykori településrészeinek első okleveles említése a 13. századból származik. Ezt követően a szendi nemesek birtokaként tartják számon. A Szendi-család kihalása után a település átszáll a Kállaiakra. A török megszállás szakasza nehéz időszakot jelentett a településeknek: Felsőszend 1573-ban a török csapatok gyújtogatásának esett áldozatul, a másik két település is majdnem elnéptelenedik. A vidék csak a 18. század elejére kezd újra benépesedni.
A település templomai a felsőszendi és alsószendi református templomok. Az eredetileg a 15. században épült gótikus eredetű egykori alsószendi református templom a 18. századi barokk átépítéskor nyerte el jelenlegi formáját. A hajó déli oldalán gótikus ablak látható, a falon látható sírlap 1630 körüli, míg a szószék 1817-ben készült.
A felsőszendi református templom barokk stílusban épült, mai formáját csak a 19. században nyerte el. A belsejében látható barokk festett famennyezet és szószék a 18. századból származik.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
1936-ban jött létre három község (Szala, Alsószend, Felsőszend) egyesítésével.
Szala nevéről 1264-ben már említést tettek az oklevelek Zaladienses (Zala) néven. "Az első történelmi nyoma a XV. század elejéről való. 1427-ben birtokosa Piros László volt, 7 portányi birtokkal. Huszti Bálint 1479-ben új adományként kapta Mátyás királytól. Ugyanő volt 1484-ben a megye alispánja is. Zálogjogon Buzlai Miklós bírt részeket a Méhész családtól a faluban. Földesura volt 1489 körül az alszetenyei Bakó család is. Területe a huszita háborúk idején állandó harcok színtere volt. A török hódoltság alatt évi adót fizetett 21 frt összegben. 1711-1715 években lakatlan terület. 1720-ban 2 nemes család lakta, még 1726-ban is csak ugyanaz az állapot. Református temploma 1782-1786 körül épült. 1828-ban lakossága, mely település útján jutott a községbe - 447 személy, főleg református vallású. Zsinagógája is állott már, 32 hívővel. Lakóházainak száma csak 56, vagyis 5-6 család lakott általában egy-egy házban. 1830 körül urasági kastélya épült, földesura a Turánszky család volt. 1869-ben 388, 1920-ban 423 lakosa volt, 1878-ban a Hernád folyó áradása a község sok házát elpusztította. 1935-ben 3 középbirtokossal rendelkezett, a világháborúban a község lakói közül 86-an vettek részt, és 9-en haltak hősi halált."[3]
Szend (Alsószend) nevét 1256-ban említik először Scend, 1264-ben Zend néven. 1327-ben az Anjou okmánytár oklevele említi először Olzend nevét, amelyből már kikövetkeztethető hogy létezhetett a település Felsőszend része is.
" Ősi családi birtok volt a királyság kezdetétől. 1269-ben a Szendy család bírta, a család magvaszakadtával 1435-ben a kis és nagykálnai Kálnay család kapta Zsigmond királytól. Katolikus egyháza már 1332-ben állott, 1427 körül a falu nagysága 10 porta volt. 1595-ben Torma János a plébánosa. Református leányegyháza 1608-ban van említve, 1640-ben a török hódoltság alá került. 1715-ben 4 jobbágy lakosa volt, a többit a pestis ragadta el, vagy menekülésre késztette. Később a lakosságát betelepítéssel kiegészítették, 1828-ban 304 személy lakik a községben, főleg református hívők, kiknek templomuk volt már az 1780-as évektől. Lakóházainak száma 46 volt. Akkori birtokosa Matolcsy György újabb telepítésekkel igyekezett a termékeny talajt művelt területté tenni. 1833-ban a Kandó családé a település határa, lisztmalma és bortermelése jól ismert a környező vidéken. A község nevezetessége volt a birtokos család szép kastélya, 1869-ben 285, 1920-ban 268 lakosa volt. 1878-ban a Hernád áradása sok házat romba döntött. Határa 855 kat. hold, dombos vidék a Bélus patak mellett fekszik. Edelényi Árpád ny. min. tanácsosnak és Kállay Ubul ny. főispánnak van itt birtoka. A világháborúban a községből 44-en vettek részt, 7-en hősi halált haltak."[3]
Felsőszend nevét 1332-ben említik először, Felső Zend néven.
Borovszky Samu az 1900-as évek elején írta a három pici, ekkor még különálló településről:
„…Alsószend 51 házból álló település 197 magyar ajkú lakossal…Felsőszend 35 házból álló település 163 magyar ajkú lakossal…Szala 78 házból álló 352 lakosú magyar ajkú lakosú település.”
Népcsoportok[szerkesztés]
A település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]
Népesség[szerkesztés]
Az 1787. évi népszámlálás adatai[5] | |||||
---|---|---|---|---|---|
Ház | Lakos | Nemes (ffi) | Pap | Zsidó | |
Szala | 68 | 450 | 35 | 1 | 73 |
Felsőszend | 33 | 164 | - | - | 4 |
Alsószend | 44 | 282 | 15 | 1 | 14 |
A település népességének változása:


Nevezetességei[szerkesztés]
- Református templom: az egykori Alsószend területén, gótikus stílusú a 15. századból.
- Református templom: az egykori Szala területén, festett famennyezettel.
- Hönig-kastély: a 18. század végéről, ma művelődési intézmények vannak benne. Késő barokk stílusban épült, 18. század végén került átalalkításra, amely a 18. század végi újításakor nyerte el jelenlegi formáját. A kastélyt a Henkey-Hőnig család, majd ezután a Külkey család lakta. Utcai homlokzatában beüvegezett, kosáríves tornác látható, az épületen belül fiókos kolostorboltozatok fedik le a helyiségeket. A kastélyban ma polgármesteri hivatal, művelődési ház és helyi könyvtár működik. [1]
A település szülöttei[szerkesztés]
Dr. Túrós András, volt országos rendőrfőkapitány
Verpecz István, labdarúgó
- ↑ Szalaszend települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. október 19. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ a b Magyar Városok és Vármegyék Monográfiája - Abaúj-Torna Vármegye, Budapest ,1935. - Szerkesztő: Molnár Endre, Kiadó: Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BAZM_Lf_33_1702/?query=szala&pg=151&layout=s Abaúj-Torna Vármegye Katonai Leírása