Encsi járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Encsi járás
Közigazgatás
Ország Magyarország
Járási székhely Encs
Települések száma 28
városok 1
Népesség
Teljes népesség 21 389 fő (2012. jan. 1.)[1]
Népsűrűség57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület379,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Az Encsi járás elhelyezkedése Magyarországon
Az Encsi járás elhelyezkedése Magyarországon

Az Encsi járás Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Encs. Területe 379,09 km², népessége 21 562 fő, népsűrűsége 57 fő/km² volt a 2011. évi adatok szerint. Egy város (Encs) és 28 község tartozik hozzá, melyek mindegyike az Encsi kistérséghez tartozott 2012-ig.

Az Encsi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett 1921 és 1938, majd 1945 és 1983 között.

Települései[szerkesztés]

Település Rang Népesség
(2011. január 1.)
Terület
(km²)
Encs város
6 197
25,80
Alsógagy község
96
6,28
Baktakék község
716
18,85
Beret község
274
6,82
Büttös község
174
18,22
Csenyéte község
451
10,00
Csobád község
680
11,86
Detek község
279
9,72
Fancsal község
301
9,81
Fáj község
364
19,32
Felsőgagy község
173
14,47
Forró község
2 466
19,03
Fulókércs község
400
18,63
Gagyapáti község
13
3,26
Garadna község
441
9,78
Hernádpetri község
254
17,11
Hernádszentandrás község
465
7,04
Hernádvécse község
1 001
16,94
Ináncs község
1 268
10,98
Kány község
59
9,25
Keresztéte község
70
4,01
Krasznokvajda község
441
11,44
Litka község
49
6,70
Méra község
1 754
15,11
Novajidrány község
1 398
14,35
Perecse község
40
12,57
Pusztaradvány község
257
7,18
Szalaszend község
1 108
18,26
Szemere község
373
26,30

Története[szerkesztés]

Az Encsi járás első ízben a trianoni békeszerződést követően jött létre, ekkor lett Encs először járási székhely, mivel a térség hagyományos központjai (Kassa és Szepsi) az országhatáron túlra kerültek. 1938-ban, amikor az említett települések ismét magyar uralom alá kerültek, az Encsi járás megszűnt. 1945-ben, az országhatárok visszaállítását követően ismét megalakították, és ezután 1983-ig folyamatosan fennállt, miközben területe jelentősen meg is nagyobbodott. 1962-től az egykori Abaúj vármegye Magyarországhoz tartozó területének nagy részét magába foglalta, miután megszűnt a szomszédos Abaújszántói és Szikszói járás. Ekkor már az ország legnagyobb területű járásai közé tartozott.

1984-től, a járások megszűnésekor Encs város lett, az addigi Encsi járás pedig (Szikszó kivételével) lényegében átalakult az Encsi városkörnyékké. 1994 és 2012 között, a kistérségek fennállása alatt Encs mindvégig kistérségi központ volt, de a hozzá tartozó terület kisebb volt, mint a járás területe 1983-ban.

A 2013-tól az Encsi járáshoz tartozó települések 2012-ig valamennyien az Encsi kistérséghez tartoztak, viszont a megszűnő Encsi kistérség települései közül kettő (Pamlény, Szászfa) a Szikszói járáshoz, öt (Abaújalpár, Abaújkér, Gibárt, Hernádbűd, Pere) pedig a Gönci járáshoz került.

Történeti adatai[szerkesztés]

1983-as megszűnése előtt területe 1431,75 km², népessége pedig mintegy 58 ezer fő volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2012

Források[szerkesztés]