Encsi járás
| Encsi járás | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye |
| Járási székhely | Encs |
| Települések száma | 28 |
| városok | 1 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 21 059 fő (2022. okt. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 57 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 379,09 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Térkép | |
 | |
| Az Encsi járás elhelyezkedése Magyarországon | |
Az Encsi járás Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Encs. Területe 379,09 km², népessége 21 562 fő, népsűrűsége 57 fő/km² volt a 2011. évi adatok szerint. Egy város (Encs) és 28 község tartozik hozzá, melyek mindegyike az Encsi kistérséghez tartozott 2012-ig.
Az Encsi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett 1921 és 1938, majd 1945 és 1983 között.
Települései
[szerkesztés]| Település | Rang | Népesség (2011. január 1.) |
Terület (km²) |
|---|---|---|---|
| Encs | város | 6 197 |
25,8
|
| Alsógagy | község | 96 |
6,28
|
| Baktakék | község | 716 |
18,85
|
| Beret | község | 274 |
6,82
|
| Büttös | község | 174 |
18,22
|
| Csenyéte | község | 451 |
10
|
| Csobád | község | 680 |
11,86
|
| Detek | község | 279 |
9,72
|
| Fancsal | község | 301 |
9,81
|
| Fáj | község | 364 |
19,32
|
| Felsőgagy | község | 173 |
14,47
|
| Forró | község | 2 466 |
19,03
|
| Fulókércs | község | 400 |
18,63
|
| Gagyapáti | község | 13 |
3,26
|
| Garadna | község | 441 |
9,78
|
| Hernádpetri | község | 254 |
17,11
|
| Hernádszentandrás | község | 465 |
7,04
|
| Hernádvécse | község | 1 001 |
16,94
|
| Ináncs | község | 1 268 |
10,98
|
| Kány | község | 59 |
9,25
|
| Keresztéte | község | 70 |
4,01
|
| Krasznokvajda | község | 441 |
11,44
|
| Litka | község | 49 |
6,7
|
| Méra | község | 1 754 |
15,11
|
| Novajidrány | község | 1 398 |
14,35
|
| Perecse | község | 40 |
12,57
|
| Pusztaradvány | község | 257 |
7,18
|
| Szalaszend | község | 1 108 |
18,26
|
| Szemere | község | 373 |
26,3
|
Története
[szerkesztés]Az Encsi járás első ízben a trianoni békeszerződést követően jött létre, ekkor lett Encs először járási székhely, mivel a térség hagyományos központjai (Kassa és Szepsi) az országhatáron túlra kerültek. 1938-ban, amikor az említett települések ismét magyar uralom alá kerültek, az Encsi járás megszűnt. 1945-ben, az országhatárok visszaállítását követően ismét megalakították, és ezután 1983-ig folyamatosan fennállt, miközben területe jelentősen meg is nagyobbodott. 1962-től az egykori Abaúj vármegye Magyarországhoz tartozó területének nagy részét magába foglalta, miután megszűnt a szomszédos Abaújszántói és Szikszói járás. Ekkor már az ország legnagyobb területű járásai közé tartozott.
1984-től, a járások megszűnésekor Encs város lett, az addigi Encsi járás pedig (Szikszó kivételével) lényegében átalakult az Encsi városkörnyékké. 1994 és 2012 között, a kistérségek fennállása alatt Encs mindvégig kistérségi központ volt, de a hozzá tartozó terület kisebb volt, mint a járás területe 1983-ban.
A 2013-tól az Encsi járáshoz tartozó települések 2012-ig valamennyien az Encsi kistérséghez tartoztak, viszont a megszűnő Encsi kistérség települései közül kettő (Pamlény, Szászfa) a Szikszói járáshoz, öt (Abaújalpár, Abaújkér, Gibárt, Hernádbűd, Pere) pedig a Gönci járáshoz került.
Történeti adatai
[szerkesztés]1983-as megszűnése előtt területe 1431,75 km², népessége pedig mintegy 58 ezer fő volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)
Források
[szerkesztés]- A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
- A KSH 2011. évi helységnévkönyve