Abaújalpár

	Abaújalpár
; Abaújalpár címere	; Abaújalpár zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Gönci
Jogállás	község
Polgármester	Zinger Zsolt (független)
Irányítószám	3882
Körzethívószám	47
	Népesség
Teljes népesség	46 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	6,96 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	8,48 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység
Földrajzi középtáj	Tokaj–Zempléni-hegyvidék
Földrajzi kistáj	Abaúji-Hegyalja
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Abaújalpár Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 18′ 30″, k. h. 21° 14′ 07″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 30″, k. h. 21° 14′ 07″
	Abaújalpár Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
	Abaújalpár weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Abaújalpár témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Abaújalpár törpefalu az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Gönci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Északi-középhegységben, a Zempléni-hegység nyugati részén fekszik, Encstől 9 kilométerre délkeletre, Miskolctól, a megyeszékhelytől mintegy 50 kilométerre északkeletre. Területe 848 hektár, ebből 22 hektár belterület, 826 hektár pedig külterület, többnyire erdő.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Boldogkőújfalu, kelet felől Sima, dél felől Abaújkér-Aranyospuszta, nyugat felől pedig Abaújkér; határszéle délkeleten Abaújszántóhoz tartozó külterületekkel érintkezik, amely város egyébként tőle délnyugatra fekszik.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3714-es út, amely a belterületének nyugati széle mellett halad el, ezen érhető el Abaújszántó és Gönc felől is. Főutcája a 37 108-as számú mellékút, határszélét délen érinti még a 3705-ös út is.

Az ország távolabbi részei felől a 3-as főútról encsi letéréssel, illetve a 37-es főútról Szerencs-Abaújszántó, illetve Szegilong-Erdőbénye útvonalon érhető el. A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vasútvonal nem érinti, de a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal Abaújszántó vasútállomása és Abaújkér megállóhelye is mindössze néhány kilométerre van a településtől.

Története[szerkesztés]

"Alpár, magyar falu, Abauj vármegyében, Bodókő-Váraljához 1 3/4 órányira: 61 r. kath., 10 g. kath., 5 evang., 200 ref., 50 zsidó lak. Ref. szentegyház. Szőlő-hegy. Erdő. F. u. többen."^[4]

"ALPÁR. Középszerű magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosai több Nemes Urak, lakosai reformátusok, fekszik Tzekeházához nem meszsze. Határja termékeny, ’s jó szőlő hegyei vagynak; de legelője szoross, ’s épűletre való fája sem lévén, második Osztálybéli."^[5]

A települést először 1330-ban említik Alpar néven. Ekkor még az Aba nemzetség birtoka, később 1370-től az Alpáryaké. Egykori földesura, Alpáry Sámuel az 1551–1565-os nemesi felkelés vezéreként lett ismert. Az Alpáry család kihalása után a Szemere és a Darvas családok birtokába került. A török hódoltság idején a falu elpusztult, az 1715-ös összeírás idején nem került fel a lakott helyek listájára. 1720-ban az ismételt felmérés szerint jobbágylakosság nélküli kúriális helység, egy nemes lakója Gadnai István. Az 1730-as évek körül református vallású magyarok telepedtek le a faluban. 1828-ban földesurai a Darvas és a Szánky családok voltak.

Mai nevét 1905-ben kapta a község, amikor több nemesi család kúriája is itt állt. Ezek a második világháború után enyészetnek indultak, mert főleg gazdasági épületekként használták őket.

Címer leírása[szerkesztés]

Arannyal és vörössel hasított, az alapban hullámvonallal vágott katonai pajzs, melynek jobb oldali arany mezejében egy vörös szőlőfürt egy szőlőlevéllel, a bal oldali vörös mezőben pedig a helyi református templom stilizált alakja – felette a betlehemi csillaggal – lebeg.

A címer fő elemei a község 1857. évi pecsétnyomójának újragondolt szimbóluma, a szőlő és a helybeli 14. századi templom, amely nemcsak a múltban, hanem ma is fontos szimbólum Abaújalpár polgárainak szemében. A pajzs talpát vágó hullámvonal a meglévő gyógyhatású vizet jelképezi.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2021 között

Lakosok száma	72	69	66	46
	2013	2014	2015	2021

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 3,8% ukránnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,1%, református 44,3%, görögkatolikus 6,3%, (25,3% nem nyilatkozott).^[6]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994: Rácz Jánosné (MDF)^[7]
1994-1998: Rácz Jánosné (független)^[8]
1998-2002: Zinger Zsolt (független)^[9]
2002-2006: Zinger Zsolt (független)^[10]
2006-2010: Zinger Zsolt (független)^[11]
2010-2014: Zinger Zsolt (független)^[12]
2014-2019: Zinger Zsolt (független)^[13]
2019-től: Zinger Zsolt (független)^[1]

Az önkormányzat címe: 3882, Abaújalpár, Petőfi út 11.; telefonszáma: 47/330-165

Egyházi közigazgatás[szerkesztés]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

Az Egri érsekség Abaúj-Zempléni Főesperességének Gönci Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem önálló plébánia, hanem Boldogkőújfalu filiája.

Református egyház[szerkesztés]

A Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Abaúji Református Egyházmegyéjébe (esperességébe) tartozik. Önálló anyaegyházközség.

Látnivalók[szerkesztés]

Református templom, amely a 15. században épült, gótikus stílusban. A templom 1696-ban még katolikus használatban volt, de 1733-ra a reformátusoké lett. 1734-ben felújították. Ekkor készült a faragott, festett szószék és a szószékkorona, valamint festett famennyezete. A padok 1820-ban készültek. A templom 70 kg-os harangját Weird György öntötte 1640-ben, Eperjesen. Nyugati bejárata fölött háromméteres nyeregtorony magaslik. [1]
Kapy-kúria, népies klasszicista épület, amely a 19. század első felében épült. [2]
Aranyosi-völgy (kedvelt kirándulóhely).

Domonkostó-tető panorámapont

Ismert személyek[szerkesztés]

Itt született 1898-ban Cziáky Endre magyar gazdálkodó, kisgazda politikus, nemzetgyűlési képviselő (1945–1946) (* 1898)

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Abaújalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ ^a ^b ^c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása, 1796.
↑ Abaújalpár Helységnévtár
↑ Abaújalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Abaújalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
↑ Abaújalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
↑ Abaújalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
↑ Abaújalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
↑ Abaújalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
↑ Abaújalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 23.)