Kázsmárk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Alsókázsmárk szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kázsmárk
Kázsmárk címere
Kázsmárk címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzikszói
Jogállás község
Alapítás éve1332
Polgármester Kecskés Attila (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 3831
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség984 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség78,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kázsmárk (Magyarország)
Kázsmárk
Kázsmárk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 16′ 32″, k. h. 20° 58′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 32″, k. h. 20° 58′ 27″
Kázsmárk (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Kázsmárk
Kázsmárk
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Kázsmárk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kázsmárk témájú médiaállományokat.

Kázsmárk község Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szikszói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Északi-középhegységben, a Cserehát keleti részén, a Vasonca-patak völgyében fekszik. A megyeszékhelytől, Miskolctól 30 kilométerre északkeletre található.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Közúton a 3-as főútról, Szikszó, majd Aszaló után kb. 5 km-rel balra letérve, egy mellékúton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai végzik.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 4 km-re található Halmajon van, a MÁV 90-es számú, Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonalán.

Története[szerkesztés]

A települést 1332-ben említették először Casmar, Kasmar néven.

1332-ben a pápai tizedjegyzékben papját is említették, tehát ekkor már egyházas hely volt. Papja ekkor 12 garas pápai tizedet fizetett. 1388-ban Alsó- és Felsőkázsmárk néven létezett.

A 17. században elnéptelenedett, majd újra benépesült. 1711-ben egy pestisjárvány miatt a falu népessége kihalt, 1726-ban telepítették be újra. A 20. század elején Alsó- és Felsőkázsmárk Abaúj-Torna vármegye Szikszói járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor Alsókázsmárknak 269 magyar lakosa volt, melyből 110 római katolikus, 104 református, 27 evangélikus volt. Felsőkázsmárk 394 magyar lakosából 163 római katolikus, 30 görögkatolikus, 162 református volt. 1936-ban a két település, Alsó- és Felsőkázsmárk egyesült.

Polgármesterek[szerkesztés]

  • Bortnyik Béla (Független), 1990-2018
  • Kecskés Attila (Fidesz-KDNP), 2018 óta.[3]

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 63%-a magyar, 37%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a település lakossága vallásilag igen megosztott. Római katolikusnak kb. 28,5%, reformátusnak kb. 22,5%, görögkatolikusnak kb. 10,5%, míg evangélikusnak kb. 0,5% vallotta magát. Nem tartozik semmilyen egyházhoz vagy felekezethez kb. 3,5%, és nem válaszolt, illetve ismeretlen kb. 34,5%.[5]

Római katolikus egyház: az Egri főegyházmegye (érsekség) Abaúj-Zempléni Főesperességének Szikszó-Encsi Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, a település a léhi plébánia filiája.

Református egyház: a Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Abaúji Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint anyaegyházközség.

Görögkatolikus egyház: a Miskolci Egyházmegye Csereháti Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló parókiával. A település a csobádi görögkatolikus parókiához tartozik, mint filia. A Kázsmárkon található görögkatolikus kápolna titulusa: Szent Márk evangélista.

Evangélikus egyház: az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Borsod-Hevesi Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. A település evangélikus vallású lakosai a Fancsal-Hernádvécsei Evangélikus Egyházközséghez tartoznak, mint szórvány.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Péchy-kúria: Az alsó szint ajtajának kőkeretén található felirat alapján 1786-ban épült, s 1802-ben újra/átépített, klasszicizáló késő barokk stílusban.
  • Református templom: A XIV. században épült, gótikus stílusban. 1667-ben és 1760-ban átépítették. Homlokzat előtti tornya 1873-ban készült.
  • I-II. világháborús emlékmű.
  • Görögkatolikus (Szent Márk evangélista-) kápolna.

Testvértelepülés[szerkesztés]

Környező települések[szerkesztés]

Aszaló (9 km), Csobád (7 km), Detek, Léh, Rásonysápberencs, a legközelebbi város: Szikszó (12 km).

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.valasztas.hu/helyi-onkormanyzati-valasztasok/kazsmark-20181216
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Bence, Stubnya: Két településnek is új polgármestere lesz (magyar nyelven). index.hu, 2018. december 16. (Hozzáférés: 2018. december 17.)
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként
  5. [1]

Külső hivatkozások[szerkesztés]