Ugrás a tartalomhoz

Nekézseny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nekézseny
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásÓzdi
Jogállásközség
PolgármesterUj-Tózsa Csabáné (független)[1]
Irányítószám3646
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség624 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség51,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,1 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájUpponyi-hegység[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 10′ 05″, k. h. 20° 25′ 49″48.168181°N 20.430361°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 05″, k. h. 20° 25′ 49″48.168181°N 20.430361°E
Nekézseny (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Nekézseny
Nekézseny
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Nekézseny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nekézseny témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nekézseny község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Upponyi-hegység délkeleti szélén, a Csernely-patak mentén helyezkedik el, Ózdtól 15 kilométerre délkeletre, Putnoktól 21 kilométerre délre, Miskolctól pedig 46 kilométerre északnyugatra. Jelentős a területén az erdők aránya.

A környező települések: Csokvaomány, Dédestapolcsány, Lénárddaróc, Sáta, a legközelebbi város Ózd (körülbelül 15 kilométerre).

Megközelítése[szerkesztés]

Főutcája a 2518-as út, amely a hegység déli peremén húzódik végig, Dédestapolcsánytól Csernelyig. Határát érinti a 2521-es út is, mely Sátával és Borsodbótával kapcsolja össze, nyugati szomszédja, Csokvaomány pedig a 25 119-es számú mellékúton érhető el.

Érinti a települést a 87-es számú Eger–Putnok-vasútvonal is, sőt a közigazgatási területén két megállóhely is volt (Nekézseny és Csokvaomány megállóhelyek), de a vasútvonal Nekézsenyt érintő, Szilvásvárad és Putnok közötti szakaszán a személyszállítás 2009. december 13. óta szünetel. Csokvaomány megállóhelyet a 2518-as útból, annak 7+700-as kilométerszelvényénél kiágazó, rövid 25 309-es mellékút szolgálta ki

Története[szerkesztés]

Régészeti leletek bizonyítják, hogy a terület az őskor óta lakott volt. A település létrejötte az Árpád-korra tehető. Írásban 1415-ben említik először, egy adománylevélen. Ekkor nevét Nekeseny, Nekésenynek írták. A török időkben a hódoltsági terület része lett. A következmény:1688-ban már puszta faluként tartották számon. Az 1700-as években népesült be újra. A lakosság korán megismerkedett a reformációval. 1786-tól református anyaegyház, temploma 1816 és 1822 között épült. Régi borospincéi mutatják, hogy kiterjedt szőlőművelést is folytattak. A Csernely-patakra több vízimalom is épült, melyből egy még az 1930-as években üzemelt. A 20. század első felében az ózdi járáshoz tartozott, 1966-tól a rendszerváltásig Sáta községgel közös tanács irányította a falut. Az 1990-es évek elejétől önálló község.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Füzér Ferenc (független)[4]
  • 1994–1998: Füzér Ferenc (független)[5]
  • 1998–2002: Füzér Ferenc (független)[6]
  • 2002–2006: Varga Béla (független)[7]
  • 2006–2010: Varga Béla (független)[8]
  • 2010–2014: Varga Béla (független)[9]
  • 2014–2019: Uj-Tózsa Csabáné (független)[10]
  • 2019–2024: Uj-Tózsa Csabáné (független)[1]
  • 2024– :

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
779
766
752
725
650
607
624
2013201420152016202120222023
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,3%-a magyarnak mondta magát (13,7% nem válaszolt). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,1%, református 49,8%, felekezeten kívüli 7,3% (16,3% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 95,4%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% ruszinnak, 0,2% románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7,4% volt római katolikus, 46,5% református, 0,5% görög katolikus, egyéb katolikus 2,6%, 12,7% egyéb keresztény, 8,7% felekezeten kívüli (21,6% nem válaszolt).[13]

Látnivalók[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nekézseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Nekézseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Nekézseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  6. Nekézseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  7. Nekézseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  8. Nekézseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  9. Nekézseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. Nekézseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  11. A nemzetiségi népesség száma településenként
  12. Nekézseny Helységnévtár
  13. Nekézseny Helységnévtár

További információk[szerkesztés]