Nekézseny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nekézseny
Nekézseny légifotó.jpg
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Ózdi
Jogállás község
Polgármester Varga Béla[1]
Irányítószám 3646
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 752 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 51,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,1 km²
Földrajzi nagytáj Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj Bükk-vidék[3]
Földrajzi kistáj Upponyi-hegység[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nekézseny (Magyarország)
Nekézseny
Nekézseny
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 10′ 05″, k. h. 20° 25′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 05″, k. h. 20° 25′ 49″
Nekézseny (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Nekézseny
Nekézseny
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Nekézseny weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nekézseny témájú médiaállományokat.

Nekézseny község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Upponyi-hegység délkeleti szélén, a Csernely-patak mentén helyezkedik el.

Ózdtól 15 kilométerre délkeletre, Putnoktól 21 km-re délre, Miskolctól 46 km-re északnyugatra. A 87-es számú Eger–Putnok-vasútvonal mentén található, megállóhellyel rendelkezett, de a vasútvonal Nekézsenyt érintő, Szilvásvárad és Putnok közötti szakaszán a személyszállítás 2009. december 13-tól szünetel. Jelentős területén az erdők aránya.

Környező települések: Csokvaomány, Dédestapolcsány, Lénárddaróc, Sáta, a legközelebbi város Ózd (kb. 15 km).

Története[szerkesztés]

Régészeti leletek bizonyítják, hogy a terület az őskor óta lakott volt. A település létrejötte az Árpád-korra tehető. Írásban 1415-ben említik először, egy adománylevélen. Ekkor nevét Nekeseny, Nekésenynek írták. A török időkben a hódoltsági terület része lett. A következmény:1688-ban már puszta faluként tartották számon. Az 1700-as években népesült be újra. A lakosság korán megismerkedett a reformációval. 1786-tól református anyaegyház, temploma 1816 és 1822 között épült. Régi borospincéi mutatják, hogy kiterjedt szőlőművelést is folytattak. A Csernely-patakra több vízimalom is épült, melyből egy még az 1930-as években üzemelt. A 20. század első felében az ózdi járáshoz tartozott, 1966-tól a rendszerváltásig Sáta községgel közös tanács irányította a falut. Az 1990-es évek elejétől önálló község.

Népcsoportok[szerkesztés]

A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nekézseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés]