Szentistván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentistván
Tájház
Tájház
Szentistván címere
Szentistván címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Mezőkövesdi
Jogállás nagyközség
Polgármester Dr. Pusztai-Csató Adrienn (független)[1]
Irányítószám 3418
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség 2429 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 46,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 51,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentistván (Magyarország)
Szentistván
Szentistván
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 46′ 23″, k. h. 20° 39′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 23″, k. h. 20° 39′ 39″
Szentistván (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Szentistván
Szentistván
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Szentistván weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentistván témájú médiaállományokat.

Szentistván nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban. A Bükk-vidék és az Alföld találkozásánál helyezkedik el, a 3. számú főútvonaltól, autópályától délre, pár kilométerre.

Története[szerkesztés]

A község határában 4-6000 éves leleteket is találtak, melyek itt élő emberekre (dákok, szarmaták) utalnak. A mondabeli Csörsz árok nyomai is fellelhetők.

Az Ákos nemzetségbeli Ernye bán fia, István nádor 1315 tájt Szent István tiszteletére építtet itt templomot. A községet is erről nevezték el, mai neve 1396-ban Senth Isthuán alakban volt ismeretes. A török többször feldúlta, olyannyira, hogy az 1641-es összeírás alkalmával lakatlan volt a vidék. Igazán csak II. Rákóczi Ferenc szabadságharca után népesedett be. Szentistván egészen 1945-ig megmarad az egyház, az egri káptalan birtokában.

A krónikák, történetírók nem jegyeztek fel a településről jelentős történelmi eseményeket.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Szentistváni hímzés, gyapjúval hímzett lepedőbetét csíkja (1900 körül)

Szentistván, a három „matyó” település (Mezőkövesd, Szentistván, Tard) egyike. A „matyó” név eredetét sokan kutatták, s kutatják még napjainkban is. „A szorgalmas népű, szép magyar fajtájú község lakossága elismert nevet vívott ki, elsősorban asszonynépe a matyó népművészet magas színvonalra való fejlesztésével és a kézimunkázás és hímzés szorgalmas művelésével” – írja az 1939-ben készült Borsod Vármegye Krónikája című kiadvány szerzője. Régen és még ma is, a hímzés sok asszonynak a megélhetés forrása, kiegészítője. Díszes, matyó népviseleti ruhájukat szívesen magukra öltik az idelátogatók kedvéért.

Barokk római katolikus templom

A településen található műemlék a Szent István király tiszteletére épített templom, melynek falát Takács István festőművész freskói díszítik. A történelmet őrzik és idézik a háborúk áldozatai tiszteletére emelt emlékművek a Hősök terén. Közöttük és kiemelkedve kapott helyet a Millennium tiszteletére államalapítónk, Szent István király alakját és emlékét őrző műalkotás. Artézi víz-forrás a település központjában található Szent István kútja. Ma már az 1890-es években épült műemlék tájház is történelem.

Tájház
Szentistváni utcarészlet 1906

Itt született, élete utolsó időszakában itt élt és alkotott Juhász József költő, író, festő (1914-2003). 15 kötete jelent meg 1949 és 2003 között.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szentistván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. szeptember 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk[szerkesztés]