Szentistván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentistván
Tájház
Tájház
Szentistván címere
Szentistván címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Mezőkövesdi
Jogállás nagyközség
Polgármester Dobóné Koncz Judit (független)
Irányítószám 3418
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség 2429 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 46,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 51,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentistván (Magyarország)
Szentistván
Szentistván
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 46′ 23″, k. h. 20° 39′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 23″, k. h. 20° 39′ 39″
Szentistván (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Szentistván
Szentistván
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Szentistván weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentistván témájú médiaállományokat.

Szentistván nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban. A Bükk-vidék és az Alföld találkozásánál helyezkedik el, a 3. számú főútvonaltól, autópályától délre, pár kilométerre.

Története[szerkesztés]

A község határában 4-6000 éves leleteket is találtak, melyek itt élő emberekre (dákok, szarmaták) utalnak. A mondabeli Csörsz árok nyomai is fellelhetők.

Az Ákos nemzetségbeli Ernye bán fia, István nádor 1315 tájt Szent István tiszteletére építtet itt templomot. A községet is erről nevezték el, mai neve 1396-ban Senth Isthuán alakban volt ismeretes. A török többször feldúlta, olyannyira, hogy az 1641-es összeírás alkalmával lakatlan volt a vidék. Igazán csak II. Rákóczi Ferenc szabadságharca után népesedett be. Szentistván egészen 1945-ig megmarad az egyház, az egri káptalan birtokában.

A krónikák, történetírók nem jegyeztek fel a településről jelentős történelmi eseményeket.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[2]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Szentistváni hímzés, gyapjúval hímzett lepedőbetét csíkja (1900 körül)

Szentistván, a három „matyó” település (Mezőkövesd, Szentistván, Tard) egyike. A „matyó” név eredetét sokan kutatták, s kutatják még napjainkban is. „A szorgalmas népű, szép magyar fajtájú község lakossága elismert nevet vívott ki, elsősorban asszonynépe a matyó népművészet magas színvonalra való fejlesztésével és a kézimunkázás és hímzés szorgalmas művelésével” – írja az 1939-ben készült Borsod Vármegye Krónikája című kiadvány szerzője. Régen és még ma is, a hímzés sok asszonynak a megélhetés forrása, kiegészítője. Díszes, matyó népviseleti ruhájukat szívesen magukra öltik az idelátogatók kedvéért.

Barokk római katolikus templom

A településen található műemlék a Szent István király tiszteletére épített templom, melynek falát Takács István festőművész freskói díszítik. A történelmet őrzik és idézik a háborúk áldozatai tiszteletére emelt emlékművek a Hősök terén. Közöttük és kiemelkedve kapott helyet a Millennium tiszteletére államalapítónk, Szent István király alakját és emlékét őrző műalkotás. Artézi víz-forrás a település központjában található Szent István kútja. Ma már az 1890-es években épült műemlék tájház is történelem. A főtéren megtalálható még az István Király Általános Iskola is ,melynek 146 tanulója van.

Tájház
Szentistváni utcarészlet 1906

Itt született, élete utolsó időszakában itt élt és alkotott Juhász József költő, író, festő (1914-2003). 15 kötete jelent meg 1949 és 2003 között.

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]