Füzér (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Füzér
Magyarország legészakibb települése
Magyarország legészakibb települése
Füzér címere
Füzér címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Sátoraljaújhelyi
Jogállás község
Polgármester Horváth Jenő (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 3996
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 428 fő (2017)
Népsűrűség 11,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 37,49 km²
Földrajzi nagytáj Észak-magyarországi-középhegység[2]
Földrajzi középtáj Tokaj–Zempléni-hegyvidék[2]
Földrajzi kistáj Hegyközi-dombság[2]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Füzér (Magyarország)
Füzér
Füzér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 32′ 18″, k. h. 21° 27′ 23″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 18″, k. h. 21° 27′ 23″
Füzér (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Füzér
Füzér
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Füzér weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Füzér témájú médiaállományokat.

Füzér Magyarország legészakibb települése, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Sátoraljaújhelyi járásában helyezkedik el. A Hegyköz idegenforgalmának egyik legfontosabb központja, hiszen több turisztikai látványosság is megtalálható itt, melyek közül a legkiemelkedőbb Füzér Vára. Ennek köszönhetően számos elismeréssel is díjazták a települést. Magyarország természeti csodáinak egyike, a füzéri várhegy gyönyörű látványt nyújt mind az itt élők, mind az idelátogatók számára.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól közúton 95 km-re északkeletre, a magyar-szlovák határ mellett található. A falu közigazgatási területén fekszik Magyarország legészakibb pontja, valamint az ország egyik legmagasabb hegycsúcsa, a Nagy-Milic (896 méter).

Környező települések: Pusztafalu (2 km), Füzérkomlós (3 km), Filkeháza (4 km), Hollóháza (6 km). A legközelebbi város Pálháza (7 km), a járás központja Sátoraljaújhely (26 km).

A településen áthalad az Országos Kéktúra. 27-es számú szakasza.

Története[szerkesztés]

A Zemplén-Abaúji Hegyköz Magyarország legészakabbra fekvő területén a Zempléni-hegység keleti szélén terül el. Eredetileg a Bózsva-patak völgyében Hollóháza és KovácsvágásFüzérradvány közé eső medence 15 települést foglal magába, de újabban ide sorolják az ezektől délre, Sátoraljaújhelytől a Szlovák határig terjedő terület 6 települését is. Ezek a lapján a hegyköz települései Filkeháza, Füzér, Füzérkajata, Füzérkomlós, Füzérradvány, Hollóháza, Kisbózsva, Kishuta, Kovácsvágás, Nagybózsva, Nagyhuta, Nyíri, Pálháza, Pusztafalu, Vágáshuta valamint Alsóregmec, Felsőregmec, Mikóháza, Rudabányácska, Széphalom és Vilyvitány.

A terület az Árpád-korban az erdőispánságok közé tartozott sárospataki központtal, majd történelmét a –tatárjárást megelőzően már erődítménnyel rendelkező – füzéri uradalom határozta meg Ebben a korban Füzér a főúri uradalom nagy jelentőséggel bíró része; a település biztosította elsődlegesen- további tíz hozzárendelt faluval – a várközpontú uradalom ellátását.

1205 és 1209 között Bánk bán volt Abaúj vármegye ispánja, a falu is az ő birtoka volt. Füzér története szorosan egybekapcsolódik a füzéri váréval, ami egy vulkáni eredetű csúcson áll. A vár, legkorábbi váraink egyike, a tatárjárás előtt épült és 1235-ben már állt. II. András megvásárolta a várat, innentől a hozzá tartozó falvakkal együtt királyi birtok volt. Füzért és a hozzá tartozó uradalmat IV. Béla 1262–1263 körül lányának, Anna halicsi hercegnőnek adományozta. 1285 után a település a várral együtt minden bizonnyal Aba Amadé birtokába került.

A vár és a hozzá tartozó település a 16. századtól Perényi Imréé, majd a Báthoriaké, a Nádasdyaké, majd a Károlyiaké volt. 15261527-ben ebben a várban őrizték a magyar Szent Koronát. Az uradalom jelentősége mindaddig megmaradt, míg 1676-ban a végvárvonal felszámolása részeként a császári katonaság fel nem gyújtotta a várat. Az erődítmény pusztulásával a település jelentősége sokszorosan csökkent, majd a Rákóczi szabadságharcot követően kolerajárvány sújtotta a lakosságot. Aki nem esett a betegség áldozatául, az elköltözött. Hatvan és Aszód környékén ma is élnek Füzérről származó családok. A hegyköz újkori fejlődésében a füzérradványi Károlyi-uradalom játszott szerepet, s megállapítható, hogy e terület a földesúri korlátozások következtében gazdaságilag lassan fejlődött.

A Rákóczi-szabadságharc után a település elnéptelenedett, de később újra benépesült. A 19. századra már kedvelt kirándulóhely volt szép erdeje és a közeli gyógyfürdők miatt. Egy 19. századi leírás így mutatja be Füzért:

Komlóstól nem messze van északra Füzér, körjegyzőséggel, 125 házzal, 791 magyar és tót ajku lakossal. Postája: Abaúj-Komlós. Egy magas sziklaormon látjuk régi hires várának romjait, melynek képét más helyen mutatjuk be. Falainak egy része, daczolva az idő viszontagságaival, még elég jó karban áll. Itt van gróf Károlyi László uradalmának központi erdőfelügyelősége.

– Magyarország Vármegyéi és Városai (1953)

Füzér belterülete az 1780-as években

A füzéri járáshoz a 20. század elején 53 kisközség tartozott 24 482 lakossal. 1919-ben a füzéri járás nagy része Csehszlovákiához került és Gönc lett a járási székhely.

Környéke természetvédelmi terület, amely a Zempléni Tájvédelmi Körzethez tartozik. Különlegessége a fokozottan védett sziklagyep növényzet és a Carpaticum flóratartomány, mint a sziklai csenkesz, északi szirtipáfrány, magyar kőhúr, rózsás kövirózsa, barátszegfű,[3] valamint a községen keresztülfolyó Bisó-patak mentén ligeterdők találhatók. A mozaikos gazdálkodási szerkezet a természeti adottságoknak megfelelően alakult ki. Így a patak menti mélyebb fekvésű, vizenyős területeken kaszálók, az enyhén hullámos domboldalakon szántóföldek, a lejtők legmeredekebb részein pedig legelők vannak.[4]

A település fűzfákról kapta a nevét. Oklevelekben említik: Füzér, Fizeralia, Fywzer és Fyzer néven is.

Népesség, Népcsoportok[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a település lakosainak összetétele tarka képet mutat, és a többszörös identitás választásának jogával sokan éltek. Az adatok alapján az 579 lakosból egy híján valamennyien magyar nemzetiségűnek vallották magukat, de emellett cigánynak 90 fő (16%), szlováknak pedig 82 fő (14%) nevezte magát.[5]

Korábban település lakossága vegyes, elsősorban ruszin, szlovák és magyar eredetű lakossága gazdag hagyományokat őriz táncaiban, népdalkincsében és más szokásaiban is.[6] 2017-ben már csak 428 fő volt a község népessége, melyben már az előbb említett kis létszámú nemzetiségek közül csak a szlovák maradt meg, számuk körülbelül 50 főre tehető.

Nevezetességei[szerkesztés]

Füzér vára[szerkesztés]

Füzér vára a felújítás után

A füzéri vár középkori vár, amely Füzér település közvetlen közelében emelkedő vulkanikus eredetű hegyen áll.

Első írásos említése 1264-ből származik, bár valószínűleg már a tatárjárás előtt állt. A feltételezések szerint az Aba nemzetség építtette az Árpád-korban, különlegessége, hogy egyike lehet az első magyarországi magánbirtokú kőváraknak. A 13. században II. András megvette a várat, amely a tatárjárásig a királyi birtoktest részét képezte, majd adományozás útján visszakerült az Abákhoz. A rozgonyi csata után Károly Róbert elkobozta, és Drugeth-, majd Perényi-tulajdonba került. Amikor Perényi Gábor 1567-ben fiúutód nélkül meghalt, a vár előbb a Báthori, majd a Nádasdy családhoz került. A Wesselényi-összeesküvés után a várat elkobozták, majd a császári katonaság felégette és hátrahagyta.

Az évszázadokon át omladozó épületegyüttes értékét a romantika idején ismerték fel ismét, és ekkortól kezdve az örökségvédelem látókörébe került. 1977-től régészeti feltárásokat végeztek, 1992-től renoválási munkák kezdődtek, 2014–15 között pedig a felsővár felújítása, elpusztult részeinek részleges rekonstrukciója is megtörtént, így ma Magyarország egyik legjobb állapotú középkori vára.[7]

Szent István Római katolikus templom[szerkesztés]

Római katolikus templom télen

A templom a XIII. században román stílusban épült, melyet Szent István tiszteletére szenteltek, erről ad bizonyságot a templom oltárképe, melyen Szent István király a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja hazánkat, az országot jelképező Magyar Királyi Szent Korona felmutatásával. Mária karján a kis Jézust láthatjuk. A jelenleg látható olajfestményt 1875-ben Jozef Gubalski készítette, de feltételezhető, hogy az előző oltárkép is államalapító Szent Királyunk ország felajánlását jelenítette meg, mert a plébánia 19. századi pecsétjén is így örökítették meg István királyt. 1808-ban barokkosították a templomot, hozzá építettetek egy harangtornyot, továbbá meghosszabbították a szentéllyel. A füzéri Szent István templom a 20. század elején elnyerte mai formáját. A templomot 1996 és 2002 között felújították. Az 1998-as felújítása során kerültek napvilágra román kori falfestmények egy román kori ajtó és a régi Szentségház a Pasztófórium (falifülke, ez volt a Szentségház XIV. század- Szentélyben az oltárral szemben állva jobb oldalon). A pasztofórium másolatát a Várkápolnában helyezték el 2015-ben. Barokkosításának kétszázadik évfordulóján 2008. november 9-én ünnepélyes keretek között avatták fel az eseménynek emléket állító márványtáblát. [8]

Református templom[szerkesztés]

A református templom II. József türelmi rendelete után 1785-ben épült, a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek helyszíne. A templomot a várral a háttérben, híres festőnk Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom akkori állapotát, ám ma már házak fogják közre és a ligetes idill is eltűnt. Az épület legfőbb értékét a Pandák Mihály által 1832-ben készített festett kazettás mennyezett adja. A festett kazetták a teremtett világ gazdagságát tárják elénk. Az égboltot idéző nap, hold, és csillag ábrázolásokkal egyben a menny megjelenítése is megvalósul. A templom mennyezetek festett kazettás díszítésének a reformáció korától közel háromszáz évig élő hagyománya volt Erdélytől a Dunántúlon át Észak-Magyarországig. Az itt látható mennyezet a Kárpát-medencei emlékanyagban a késői alkotások között tarthatjuk számon. Patay Pál a XX. századi magyar harangkutatás legjelentősebb személyének meghatározása szerint a harangot erdélyi vándorló mester készíthette a füzérradványi református templom harangjával együtt, itt a templom kertjében A rokokó stílust népiesen megidéző elemek eredetileg az egész belső teret díszítették, amelyek a padokon a későbbi világoskék színű lefestés által szemünk elől elrejtve maradnak, csak a csak a feltárás kutatónyílása enged betekinteni az eredeti kialakításba.[9]

Nagy-Milic Natúrpark Látogatóközpont és Várgondnokság[szerkesztés]

Látogatóközpont

Füzér Község Önkormányzata határon átnyúló program keretében, Szalánc Községgel együttműködve valósította meg a Nagy-Milic Látogatóközpont és Várgondnokság épületét. A Látogatóközpont állandó és időszakos kiállítások helyszínéül szolgál, valamint feladata a turisztikai programok összefogása, egységes bemutatása, megőrizve a vidéki hagyományokat; közös turisztikai szolgáltatások, programok szervezéséhez infrastrukturális háttér biztosítása; információnyújtás a környező településekről, turisztikai szolgáltatókról, látnivalókról; mindezzel hozzájárulva a helyi lakosság életszínvonalának és a vendégforgalom növeléséhez.[10]

Az épületben található egy 50 fős terem, amely kiválóan alkalmas előadások, konferenciák lebonyolítására a megfelelő technikai eszközökkel felszerelve. A Látogatóközpont több szervezet székhelyéül szolgál:

  • Felső- magyarországi Várak Egyesülete
  • Füzérért Alapítvány
  • Zempléni Hegyköz Helyi TDM Egyesület
  • Nagy-Milic Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.

Tájház porták[szerkesztés]

Tájház

Az 1879-ben épített épület a 19. századi és Hegyközre jellemző építészetei elemeket mutatja be, hagyományőrző rendezvények mellett, műemlék.[11] A tájház a füzéri paraszti építkezés, lakás- és eszközkultúra bemutatásának céljából helyreállított lakóház. A berendezés a 20. század eleji füzéri kisparaszti életmódot reprezentálja. A módosabb gazdák már a két világháború közötti időben is kétszobás házakat építettek, de a tájház lakói szegényebbek voltak és sok esetben csak egyetlen szobával rendelkeztek. A mestergerendába vésett évszám alapján a házat 1879-ben építette Horváth András. Az épület kőalapokon nyugvó, sárba rakott kőfalazattal épült. Padlózata valamennyi helyiségében döngölt agyag. A ház keleti homlokzatánál kb. 40 cm széles tőcke, padka látható, mely elsősorban meggátolta, hogy az esővíz a közvetlenül a házfal mellett folyhasson, másrészről itt ültek le a ház lakói, hogy megbeszélhessék a falu történéseit. A Füzéri Tájház számos, évente megrendezésre kerülő hagyományőrző rendezvény helyszínéül is szolgál: Tavaszi Várkapu Tárogató, Pünkösdi Mulatság, Füzéri Várnapok, Csűrdöngölő, Zempléni Szabad Pálinka Nap, Falusi lakodalom.[12]

A portán található még egy Múltidéző Ház, amely a 1940-50-es éveket idéző Retro-ház.

Helyi szervezetek, egyesületek[szerkesztés]

A településen található néhány szervezet és egyesület, melyek állandó vagy időszakos jelleggel részt vesznek a község mindennapjaiban.

Füzéri Várvédő Egyesület[szerkesztés]

2003 őszén alakult azzal a céllal, hogy bemutassák a XV-XVI. századi váréletet, valamint segítsék a vár turisztikai hasznosítását. Ennek érdekében középkori bemutatókat tartanak és haditornák keretében a könnyű- és nehézgyalogság harcmodorát, felszerelését és fegyvereit, a váréletet középkori színdarabokkal és reneszánsz táncokkal idézik fel. Az egyesület jövőbeni célkitűzéseit a jelenlegi tevékenységek tovább fejlesztése (vásári komédiák, történelmi jelenetek életre keltése), -felkérésre korhű történelemórával is bővül a repertoár- a füzéri vár turisztikai hasznosításának elősegítése (kiállítások szervezése, finanszírozása és lebonyolítása), Füzér község hírnevének öregbítése jelentik[13]

Füzéri Hadtörténeti és Helytörténeti Kör[szerkesztés]

A Füzéri Hadtörténeti és Helytörténeti Kör célja Füzér község, valamint a térség hadtörténelmének, kultúrtörténelmének kutatása céljából létrehozott egyesület. Ennek során a ma ismert történelmi korszakok hadtörténelmét, kultúrtörténelmét kutatja, vizsgálja, elemzi.

Működése során a feltárt, ill. megismert anyagot publikálja, előadások, bemutatók, kiállítások, szervezésével a nagyközönség részére is hozzáférhetővé teszi. Ennek során hagyományőrző tevékenységet is folytat.

A kutató munka során, a tulajdonosa által felajánlott, vagy a kutató munka során feltárt, tárgyi emlékeket kiállítás formájában nyilvánossá teszi, azokat gondozza, és biztosítja, hogy harmadik személy tulajdonába ne kerülhessenek. A tárgyi emlékekről részletes leltárt vezet, és betartja a fegyverek tartására vonatkozó egyéb törvényi rendelkezéseket. [14]

Füzéri Betlehemesek[szerkesztés]

Betlehemes csoport 2010-ben

Füzér Község életében a karácsonyt a betlehemes csoportok hagyományőrző játéka teszi még szebbé, még meghittebbé. Ezen hagyomány egykor apáról fiúra szállt, s mindig nagy megtiszteltetés volt, ha valaki a pásztorok soraiba állhatott. 1956 kivételével egy olyan karácsony sem maradt el, hogy ne lettek volna betlehemesek. A ma is játszott misztériumjáték szövegét első ízben 1958-ban jegyezték le a helyi lakosok.

A csoportot három pásztor, egy angyal és egy öreg alkotja. Először karácsony szenteste láthatjuk őket. Már messziről hallatszik csengőjük hangja, mely jelzi haladási útvonalukat. A pásztorok és az angyal szorosan egymás mellett haladnak, a sztari (öreg pásztor) mindig lemarad, vagy előre megy, ő a maga útját járja. Szenteste az éjféli mise a betlehemesek bevonulásával kezdődik, a sztari azonban nem megy be a templomba, ő a bejárat előtt fabaltája segítségével veri a rosszakat a templomba érkezők közül. A betlehemes csapat a karácsonyi időszakban minden szentmisén részt vesz. Főként a délutáni órákban járják a falut, betérnek a házakba, ahova meghívást kapnak és ott eljátsszák a karácsonyi játékukat. A községben jelenleg két betlehemes csoport működik. A fiatalabb csoport magyarul, az idősebb csoport szlovákul viszi hírül az Úr Jézus születésének örömét.[15]

Füzéri Lovas Bandérium[szerkesztés]

A bandérium működése évszázados hagyományra tekint vissza. A faluban tartandó bérmálási ünnepségen láthatjuk őket, amikor az 5-6 főből álló csapat lóháton, a község határán túl várja az érkező egyházi elöljárót. A bandérium tagjainak ruházata egységes.[16]

Csepellényi György Énekkar[szerkesztés]

A Csepellényi György ifjúsági énekkar 2001-ben alakult. A közösséget, énekelni szerető, zömében fiatal édesanyák hozták létre. Céljuk Istent szolgálni az énekek által, valamint bízni abban, hogy a közösség által is egyre több embert tud a Szentlélek a Jóistenhez emelni.[17]

Füzérért Alapítvány[szerkesztés]

Elsődleges célja a természeti, történelmi és építészeti értékekben páratlanul gazdag füzéri várhegy–vár gondozásának illetőleg helyreállításának segítése. Ezek mellett még a céljai között szerepel a helytörténeti kutatások végzése, helyi hagyományok és nemzetiségi kultúra ápolása, a falukép, tájkép és környezet védelmét és megőrzését szolgáló akciók támogatása, a helyi közművelődés fejlesztése, pártfogolása.[18]

Felső-magyarországi Várak Egyesülete[szerkesztés]

Az egyesület 2003. július 21-én alakult. Megalakulásakor megfogalmazott célja az Észak-Magyarországon lévő várakat működtető jogi és természetes személyek érdekeinek képviselete és összehangolása. A várak megőrzésének, szakszerű helyreállításának, fenntartásának, működtetésének, fejlesztésének elősegítése, közös turisztikai és marketingtevékenység, a hasznosítás (kiállítások, programszervezések stb.) szakmai támogatása, valamint részvétel a várakkal kapcsolatos tudományos kutatásokban. Ezeken túlmenően az észak-magyarországi várak jellemzőit tartalmazó adatbázis létrehozása és rendszeres karbantartása, a várak létezésével és tevékenységével kapcsolatos információk folyamatos publikálása.[19]

Díjak, Sikerek[szerkesztés]

Rendezvények[szerkesztés]

A településen több hagyományos, évente ismétlődő rendezvényt is tartanak:[26]

  • Tavaszi Várkapu Tárogató (húsvét vasárnap és hétfő): a Füzéri Várvédő Egyesület és más hagyományőrző csoportok harci, illetve táncbemutatói, előadásai által kísért rendezvény.[27][28]
  • Pünkösdi Mulatság (pünkösd vasárnap és hétfő): a programsorozat műsorán történelmi játszótér, középkori táncház, hadi bemutatók, gyermekprogramok szerepelnek.[29][30]
  • Vadászat Perényi urasággal (Lov s pánom z Perína, június): nem helyi szervezésű íjászverseny a község központjában.
  • Szent Iván Éji Vigasság (június 23-hoz legközelebb eső hétvége): a nyári napforduló idején rendezett, napnyugtától napkeltéig tartó misztériumjáték és programsorozat.[31]
  • Perényi Péter Íjászverseny (július közepe): a Füzéri Várgondnokság által szervezett, zenés programokkal kísért íjászbemutató és sportverseny.[32]
  • Füzéri Várnapok (minden év augusztusa): utcabáli hangulatú vásár zenés programokkal és várjátékokkal.[33]
  • Zempléni Szabad Pálinka Nap és Szent Mihály Nap (szeptember utolsó, vagy október első hétvégéje): pálinkabemutató és -verseny, kézműves vásár, koncertek.[34]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Füzér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  3. Az EchoTv hivatalos Youtube csatornája: A legszebb magyar település? Füzér - 2012. augusztus 26.
  4. Dr. Kiss Gábor: „KORMOS BÁBA” tanösvény (Kirándulásvezető-füzet) - 2002 ISBN 963009536X
  5. A nemzetiségi népesség száma településenként
  6. Darmos István: Füzér táncai és táncélete, folkMAGazin 2006/6 (online)
  7. Új fényben tündököl a Füzéri vár. travelzona.hu, 2016. május 18. (Hozzáférés: 2016. július 20.)
  8. Szent István római katolikus templom. www.fuzer.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 11.)
  9. Református templom. www.fuzer.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 11.)
  10. Látogatóközpont. www.fuzer.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 11.)
  11. Füzéri Tájház - Museum.hu
  12. Tájház. www.fuzer.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 11.)
  13. Füzéri Várvédő Egyesület. www.fuzer.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
  14. Füzéri Hadtörténeti és Helytörténeti Kör. www.fuzertortenelme.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 15.)
  15. Füzéri Betlehemesek. www.fuzer.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
  16. Füzéri Bandérium. www.fuzer.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
  17. Csepellényi György Énekkar. www.fuzer.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
  18. Füzérért Alapítvány. www.fuzer.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
  19. Felső-magyarországi Várak Egyesülete. www.fuzer.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
  20. Természetvédelem hivatalos honlapja
  21. ECHO TV Youtube
  22. Nemzeti Vágta 2016
  23. Pro Architechtúra Díj 2016
  24. Nemzeti Regatta
  25. Nemzeti Vágta 2017
  26. Programok (hu-hu nyelven). www.fuzervar.hu. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
  27. Tavaszi Várkapu Tárogató a Füzéri Várban. www.fuzer.hu. (Hozzáférés: 2017. február 10.)
  28. TAVASZI VÁRKAPU TÁROGATÓ- program Füzéren (en-US nyelven). Hegyalja.info. (Hozzáférés: 2017. február 10.)
  29. Pünkösdi Mulatság és Gyermeknap Füzér Várában 2017 - Programturizmus (hu nyelven). Programturizmus. (Hozzáférés: 2017. február 10.)
  30. Pünkösdi Mulatság a füzéri sasfészekben. www.varak-hrady.eu. (Hozzáférés: 2017. február 10.)
  31. Szent Iván éji vigasságok a Füzéri Várban 2017 - Programturizmus (hu nyelven). Programturizmus. (Hozzáférés: 2017. február 10.)
  32. III. Perényi Péter Íjászverseny Füzéren - Páratlan lövés az Alsóbástyáról. www.opont.hu, 2016. július 8. (Hozzáférés: 2017. február 10.)
  33. Füzéri Várnapok 2017 - Programturizmus (hu nyelven). Programturizmus. (Hozzáférés: 2017. február 10.)
  34. Zempléni Szabad Pálinka Nap 2017 - Programturizmus (hu nyelven). Programturizmus. (Hozzáférés: 2017. február 10.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Füzér (település) témájú médiaállományokat.